Jó széllel hajózni Európában

Vincze Lóránt előadásában kitért a Minority Safe Pack kezdeményezés sikerére. Április 3-ig 1,32 millió aláírás gyűlt össze, ebből mintegy 70 ezer Szlovákiában, 300 ezer Romániában, 643 ezer aláírást pedig Magyarországon gyűjtöttek. A nyugat-európai aláírásgyűjtés legalább annyira fontos volt, hiszen az egymilliós határ mellett, 7 tagállamban minimális küszöböt kellett teljesíteni.

Ez végül 11 tagállamban sikerült. A spanyolországi katalánok, baszkok is csatlakoztak, akik korábban passzívak voltak. Németországban, Ausztriában nem sikerült összegyűjteni az aláírásokat, az ígéretek szerint, az ottani partnerek a politikai lobbiban segítenek. Sajnos Románia pert indított a kezdeményezés ellen, szerencsére Szlovákia utóbb kifarolt a perből.

Torokszorító volt látni az utolsó hetek hajráját - tette hozzá Vincze Lóránt, aki maga is marosvásárhelyi származású.  Egyúttal arra is rávilágított, a munka java része még hátra van. Az igazolt aláírásokat át kell nyújtani az Európai Bizottságnak, ami kialakít egy álláspontot. A kezdeményezés sikere politikai döntés függvénye. Ezért szükséges a politikai lobbi beindítása, hiszen a bizottság után az Európai Tanács elé kerül a kezdeményezés.

Vincze kiemelte, hogy a FUEN fő célja az őshonos európai nyelvek védelme. Azon dolgoznak, hogy az EU-ban jöjjön létre egy kisebbségi keretszabályozás ennek érdekében. A Minority Safe Pack csak egy eszköz ennek szolgálatában. A Minority Safe Pack keretében 9 különböző területen fogalmaztak meg kezdeményezéseket. Úgy döntöttek, csak a jövő évi választások után nyújtják be, talán jobb esélyekkel. Szeptemberben mégis találkozást kezdeményeznek a mostani bizottsággal is.

Vincze hozzáfűzte, augusztus közepéig a nemzeti hatóságok visszajelzik az aláírások hitelességét. Szlovákia és Románia hatóságai még nem dolgozták fel az adatokat. A múlt heti FUEN kongresszuson megfogalmazták a politikai lobbi kereteit: a kisebbségek dokumentumban kérik a többség támogatását. Számítanak arra az 50 millió őshonos kisebbséghez tartozó európai polgárra, akiknek a szavazatára szüksége lesz az európai parlamenti választáson kampányoló pártoknak.

Vincze egy erdélyi mondással érzékeltette a kezdeményezés lehetőségeit: ha hajózunk, nem mindegy, hogy a szél milyen irányból fúj. Fontos, hogy jó szelek fújjanak az Unióból. Kiemelte, alig volt eddig példa ilyen sikeres polgári kezdeményezésre Európában.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a magyarországi aláírásgyűjtés fő szervezője a szövetség volt. Az óvodabeíratásokkal összekötve már 2017 őszén gyűjtöttek aláírásokat a Felvidéken.

Csáky azt is kiemelte, korábban nem volt tapasztalata a szövetségnek hasonló aláírásgyűjtésben. A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés nevet adták az indítványnak, amely körül szerencsére társadalmi összefogás alakult ki, a kormánypártok, az egyházak és a települési önkormányzatok közreműködésével.

Bekapcsolódtak iskolák, a Magyar Posta: a postahivatalokban kitették a felhívást, ingyenes válaszborítékot adtak az aláíró polgároknak. Az agrárkamara a falugazdász hálózaton keresztül ugyancsak csatlakozott. Az aláírásgyűjtésből az egyetemisták is kivették a részüket.

Csáky szerint a polgárok eleinte nem értették, mi a kezdeményezés lényege, de szerencsére kevés ember utasította vissza a támogatást. A média is a kezdeményezés mögé állt, ennek is köszönhetően, a végén tódultak be az aláírások.

Tárnok Balázs jogász pedig arra mutatott rá, milyen fontos volt, hogy egy civil szervezet álljon a kezdeményezés mögé, így össznemzeti ügy vált belőle, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül. A kezdeményezés alkalmas volt a szolidaritás kifejezésére a határon túli magyarok felé. Bár bizonyos értelemben ellenszél volt a párhuzamos kampány miatt, hiszen párhuzamosan az országgyűlési választásokra kampányoltak a pártok, a kezdeményezés sikerének mondható az is, hogy közelebb hozta az uniós ügyeket az emberekhez.