Jeszenszky Géza és Öllös László a komáromi Kikötőben
Pár nappal az EP választások után több közéleti témáról, így az európai integrációról, az európai identitásról és a legutóbbi voksolás eredményéről beszélgettek a komáromi Kikötő–Polgári Szalon május 30-i rendezvényén.
A házigazda Bödők Gergely történész, a Clio Intézet munkatársának vendége Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, egykori washingtoni, norvégiai és izlandi nagykövet, valamint Öllös László, politológus, filozófus, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke volt. A szokásos kvíz nyerteseit a vendégekhez kapcsolódó kötetekkel jutalmazták.
Jeszenszky Géza a beszélgetés elején kijelentette: azért is tartotta mindig szívügyének az anyaország határain kívül élő magyarok helyzetét, mert családja a hajdani Turóc vármegyei Nagyjeszenből származik.
A kérdésre, hogy számára mit jelent Európa és az európaiság, így válaszolt: „Mindig is azt gondoltam, hogy a magyarok egyesítésének útja az európai egység megteremtése lehet. Az európai integrációban való részvétel és Magyarország NATO-tagsága az Antall-kormány prioritásai között szerepelt. Abban bíztunk, hogy ha NATO-taggá válunk, nem lesz több Mohács és Trianon, ahelyett a béke, a szabadság és a jólét köszönt ránk. Továbbá megvalósul a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, amivel Európa még adósunk.“
Öllös László e kérdés kapcsán egyebek mellett az európai szabadság és egyenlőség megteremtését emelte ki, miközben a sajátos európai lelkiség jelentőségét is hangsúlyozta.
„Sajnos, napjaink válsága is Európa, az Európai Unió demokratikus deficittel küszködik. Az Európa Parlament képviselőit mi választjuk, ám az Európa Bizottság, az Európa Tanács és az EU Tanácsának tagjait nem a polgárok választják. Ezt a gátat kellene áttörni. Nincs európai nép és európai közvélemény, hiszen az európai kultúra elválaszthatatlan a kultúra többi részétől, s azt nem is szabad elválasztani. Ugyanakkor vissza kell tornázni magunkat a világ élvonalába, ami nagyon nehéz, ám felettébb izgalmas feladatot jelent.“
A Brexittel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a britek számára miért veszett el az Európai Unió presztízse. A vendégek szerint a britek esetében felettébb érzékeny a szuverenitás kérdése, s nem szerették azt, hogy Brüsszel überelni akarta a britek által meghozott törvényeket. Egyúttal féltékennyé váltak a németek és franciák dominanciájára, ami növelte az EU iránti ellenérzésüket. Attól is tartottak, hogy uniós tagállamként rá lesznek kényszerítve a dél-európai országok adósságainak törlesztésére és a migránstömegek befogadására.
Bár Magyarországon a korábbi 29 százalékossal szemben most 43 százalékos volt az EP választások részvételi aránya, Szlovákia e tekintetben nemcsak a legutóbbi 13 százalékával, hanem az idei 22 százalékával is az utolsó helyen kullog. Az előadók szerint ennek az a fő oka, hogy az itteni választópolgárokból még mindig hiányzik a meggyőződés: felelősek vagyunk sorsunk alakulásáért, amit a voksolással is befolyásolhatunk.
Az uniós viszonylatban magasabb részvételi arányt pedig főként a migrációs veszély és a globális klímaváltozás következményeinek tudatosításával indokolták.
Öllös a szlovákiai részvétel kapcsán paradoxonként jegyezte meg azt, hogy miközben a részvételi arányunk tartósan a legalacsonyabb, az ország uniós tagságának támogatottsága nálunk a legnagyobb.
Úgy véli, hogy a lakosság többsége alig tud valamit az EP tevékenységéről és a minket is érintő döntésekről, ahelyett inkább csak az uniós botrányokról értesül.
Jeszenszky az európai nemzetállamok vagy az Európai Egyesült Államok (EEA) esetleges kialakulása, illetve a Visegrádi Négyek csoport létjogosultsága kapcsán elmondta: elképzelhetetlennek tartja azt, hogy belátható időn belül eltűnjenek az európai nemzetek és nyelvek.
„Nem lesz olyan egységes európai szuperállam, ahol megszűnik a nemzeti identitás. A nemzetállamok esetleges kialakulását azonban rémálomnak tartom, mert az a nemzeti kisebbségek lehető legnagyobb elnyomásának a perspektívája. Az európai nemzeteknek politikai-kulturális közösségekként kell megmaradniuk“.
Hozzátette: örvendetes a V4 működése, amelynek létjogosultságát elsősorban az adja, hogy a kisebb közép-európai államok érvényesíthessék speciális érdekeiket, s némileg csökkentsék a nagyhatalmak velük szembeni érdekérvényesítését.
Öllös úgy véli, hogy az EEÁ-val és a nemzetállamokkal kapcsolatos elképzelés is „sántít“. Szerinte lassítaná az európai ügymenetet az, ha a tagállamok jelenlegi kompetenciái csorbulnának.
„A jelenlegi válságos időszakban olyan új közös politikai rendszert kellene kitalálni, ami jobb minőségű lenne a mostaninál, s emiatt azt további országok is követésre méltónak találnák. Egy olyan rendszert, amelyben az őshonos kisebbségek ázsiója is növekedne“ – fogalmazott.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) kedvezőtlen EP választási eredményével kapcsolatban Jeszenszky hangsúlyozta:
Öllös szerint pedig az MKP és a Most-Híd vegyespárt esetleges egyesülése kapcsán a közeljövő fő feladataként említette e két pártot elválasztó és összekapcsoló tényezők, illetve az együttműködés lehetőségeinek alapos megvizsgálását. „A Fórum Kisebbségkutató Intézet szeptemberben rendezi meg a Kisebbségi stratégiák című konferenciáját, amelyen majd e kérdést is megvitatjuk.“
