Így szavaztak a magyarlakta járások
A magyarlakta járásokban 2014-ben és 2019-ben ekképp szavaztunk. Látható, hogy továbbra sem sikerült a választóurnákhoz csábítani a felvidéki magyar szavazókat, miközben az összes magyarlakta járásban magasan Zuzana Čaputová győzött. Bugár Béla csak a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban csípte el a második helyet. Úgy tűnik, a Most-Híd elnöke csak az utolsó pillanatban fedezte fel magának a magyar választókat. A járások többségében fele akkora szavazatarányt tudott csak elérni, mint 2014-ben Bárdos Gyula.
Országos viszonylatban Zuzana Čaputová lett az államfőválasztás első körének egyértelmű győztese - több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a második helyezett Maroš Šefčovič.
Čaputová összesítve megszerezte a szavazatok 40,57 százalékát, Šefčovič a 18,66 százalékát. A harmadik helyen Štefan Harabin végzett 14,35%-al.
Čaputová minden kerületben győzött, Pozsony megyében aratta a legmagasabb (59,65%), Eperjesi megyében pedig a legkisebb győzelmet (30,28%). Tendenciaként foghatjuk fel, hogy Čaputová a keleti, gazdaságilag elmaradottabb régiókban szerzett kevesebb szavazatot.
A Progresszív Szlovákia alelnöke 71 járásban tudott nyerni a 79-ből. Šefčovič hét járásban győzött: Szobránc, Homonna, Kisszeben, Sztropkó, Varannó, Szinna és Csaca. Harabín egyetlen, a Felsővízközi (Svidník) járásban tudott győzni, igaz, a Szinnai járásban csupán három szavazattal maradt alul Šefčovičcsal szemben. (Šefčovič 3055 szavazat - Harabín 3052)
Čaputová a legnagyobb arányú győzelmet Pozsony Óváros részében aratta, ahol a szavazók 67 százaléka választotta őt.
Dél-Szlovákiában is sikeres volt, hiszen a 16 magyarlakta járásból 7-ben negyven százalék feletti eredményt tudott elérni, és csak a Nagymihályi járásban csökkent az eredménye 30% alá.
Dél-Szlovákia magyarlakta járásairól elsősorban azt emelnénk ki, hogy
a Szenci járás kivételével a részvétel mindenhol elmarad az országos 48,74%-os átlagtól.
Sem az MKP nem mobilizálta a választóit, hiszen Menyhárt József visszalépése után a választóinak végső soron nem ajánlott konkrét jelöltet, és láthatóan Bugár Béla sem tudta meggyőzni a magyar szavazókat. Ebben közrejátszott az, hogy Bugár későn eszmélt, csak az utolsó felmérésekkor döbbent rá, hogy Čaputová tulajdonképp elhalászta a szlovák nemzetiségű szavazóit, akik szállíthatták volna a jó eredményt.
A megmaradt két hétben már hiába próbálta intenzíven megszólítani a magyar választókat, ez az újabb fordulata már keveseknek volt hiteles.
Természetesen Bugár Bélának sikerült szlovák szavazatokat is begyűjtenie, hiszen a teljesen szlovák megyékben is 1-1,5 százalék közötti eredményt tudott felmutatni. Hosszabb elemzést igényelne, hogy a 3,11 százaléknyi eredményéhez milyen arányban járultak hozzá a szlovák, illetve a magyar szavazók.
Kérdés, hogy mennyire ildomos, de önkéntelenül is összehasonlítjuk Bugár Béla eredményeit Bárdos Gyula 2014-es szereplésével.
Most értékelődik fel Bárdos Gyula akkor elért eredménye, hisz néhány járásban Bugár Béla a felét sem tudta hozni a négy évvel ezelőtti "magyar" sikernek.
Csak Pozsony városában és a Tőketerebesi járásban tudott nagyobb arányban szavazatokat gyűjteni, mint Bárdos Gyula. A legtöbb magyar járásban a Bárdosra leadott szavazatok felét sem tudta begyűjteni - csak a szlovák szavazóinak köszönhetően nem csökkent Bugár Béla eredménye három százalék alá.
A végén kiemelnénk két érdekességet, mivel a táblázatunk azt nem tartalmazza:
1. A Dunaszerdahelyi járásban harmadikként Harabín (5,9%) futott be, fél százalékkal megelőzve Šefčovičot.
2. Az Érsekújvári járásban Harabín 12,46%-ot ért el, azaz majdnem másfél százalékkal megelőzte Bugár Bélát.
