Húsvétvasárnap - Krisztus föltámadásának napja
Húsvétvasárnap van, Krisztus föltámadásának napja, a keresztény egyházak legnagyobb ünnepe.
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak.
A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri “urbi et orbi” áldás celebrálásakor.
A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik.
A húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise az V. századból származik. A szertartás során, a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentiát, amely a feltámadt üdvözítő Krisztusnak, az igazi húsvéti báránynak a dicséretét zengi. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a „világ Világosságára” emlékeztesse a híveket.
Az Ószövetségben a bárány a zsidó húsvét eledele. Ahogy az Egyiptomból való kivonuláskor a bárány vére egykor megmentette a zsidókat, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt fogyasztanak vagy az arra emlékeztető sonkát. Ezt a szokást az Egyház is megszenteli a húsvét hajnali ételszentelés szertartásával.
Húsvétkor az Úr feltámadását az Anyaszentegyház nyolc napon keresztül kiemelten ünnepli,
amelyet például a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki.
Húsvét nyolcada fehérvasárnappal, az isteni irgalmasság vasárnapjával zárul. Jézus feltámadásának öröme is átjárja az Egyház életét a teljes húsvéti időszakban, amely egészen a húsvétot ötven nappal követő pünkösdig tart.
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya.
A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat,
hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
A tojás a világot és a termékenységet egyaránt szimbolizálja ősidők óta
(és a szapora nyulak is a termékenységet jelentik), a virágok és madarak pedig az újjászületés szimbólumai.
Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara is, amely színes tojásokat tojt, és amit egyszer a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatott: azóta tojnak tavasszal a nyulak színes tojásokat. És ezzel már meg is van a húsvét legfontosabb szimbólumainak eredete is. Ha még hozzávesszük, hogy Oster istennő neve mennyire hasonlít a német Oster és az angol Easter elnevezéshez (mindkettő húsvétot jelent), akkor már jól látható, hogy fonódnak egymásba a pogány tavaszünnepek és a keresztény világ számra legfontosabb örömhír üzenetei húsvét napján.
Egy pár szót külön is megérdemel a húsvéti piros tojás. A piros szín a keresztények számára Jézus kiontott vérét szimbolizálja, a megváltást és az új életet jelképezi, maga a tojás pedig ősidők óta nagyon mély jelentőségű szimbólum az ember számára: sok nép mitológiája szerint egyenesen tojásból született meg az egész univerzum. Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten, az egyiptomiaknál pedig maga Ré, a Napisten született tojásból. A kínaiak szerint a teremtő erő egy sötét, tojás alakú káoszban élt, és miután tizennyolcezer év múltán a tojás kettétört, a tiszta és világos részből lett az ég, a nehéz és tisztátalanból pedig a föld, amit jól ismert jin-jang szimbólum jelképez ma is.
A húsvét vasárnapján feltört piros tojásnak külön jelentést is tulajdonítanak: ez Jézus sziklasírjának feltörését szimbolizálja,
a nagypénteken vízbe csurgatott tojás pedig varázserővel bírt, és ebből próbálták megjósolni a jövő évi termést a gazdák, a küszöbre helyezett tojástól pedig a lányok “tudakolták meg”, ki lesz a jövendőbelijük. Egyszóval egy sor fontos dologhoz kell a tojás, így nem csoda, ha ez a húsvét egyik legfőbb szimbóluma.
