2019. július 4., 15:10

Hol rontották el a felvidéki magyar politikusok?

A címben megfogalmazott kérdésre kereste a választ a Martfeszten csütörtök délután Duray Miklós, a SZAKC elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke.

Martfeszt fórum

A három - egykori és jelenlegi - politikust a felvidéki magyarság három évtizedéről Bugár Gergely kérdezte.

Duray Miklós a fórum elején kiemelte, ő 1989 novemberének végén érkezett csak vissza az Egyesült Államokból, ahol már akkor egy újságban jelezték, hogyan is rendeződnek majd át a határok néhány év alatt az egykori kommunista országok szintjén.

Megjegyezte:

később is sokszor találkozott olyan nyugati véleményformálókkal, akik a felvidéki magyar politikusoknak is meg akarták mondani, hogyan gondolkodjanak bizonyos kérdésekben. Néhányán engedtek is ezen érdekeknek, ami meg is látszik a jelenkori helyzeten, hiszen a szlovák érdekek kiszolgálását látták elsődlegesnek.

Bárdos Gyula arra tért ki, mennyire fontos a múltból tanulva a jelenben nem követni el a korábbi hibákat, s megtalálni a közös többszöröst. Szerinte

olyan közös választási listára van szükség a 2020-as parlamenti választásokon, amely az új és hiteles arcok kapnak helyet, míg az idősebb generáció félre áll. A választókat ugyanis nem érdeklik a személyes ellentétek.

Berényi József rámutatott, a felvidéki magyarságnak az elmúlt évtizedekben számos nehézséggel kellett megküzdenie, ezzel is magyarázható, hogy sokszor a szlovák közvéleménynek való megfelelés irányítja a gondolkodásukat, mivel nem akarnak ellentétet.

A felvidéki politikai képviselet elmúlt három évtizedének legnagyobb hibájának a megyerendszer kialakításának megszavazását tartja, amikor is az MKP a Dzurinda-kormány tagjaként belement abba, hogy ne legyen magyar megye. Ez és a pártszakadás rányomta a bélyeget a választókra is, s a politikai elitre egyaránt.

Ezzel kapcsolatban Bárdos szerint a szlovák politikai elit megtanulta, hogy bizonyos szlovákiai magyar politikusok a hatalmon maradás érdekében képesek feladni elveiket. Duray pedig megjegyezte, éppen ezért volt a szlovák üzleti csoportok érdeke is a Most-Híd megalakulása, vagyis a magyar pártok szétdarabolása. A korábbi kulcsfontosságú szavazások kapcsán a SZAKC elnöke megjegyezte, személyes fenyegetések is érték ezzel kapcsolatban a múltban, amikor aktív politikus volt.

Berényi a friss eseményekről szólva fontosnak tartja, hogy elkezdődött a Magyar Fórummal való egyeztetés, s különösen lényeges ezzel kapcsolatban, hogy kijelentették a pártok, nem kívánnak a későbbiekben együttműködni Kotleba pártja mellett a Smer-SD-vel, az SNS-szel, utóbbinak a Kuciak-gyilkosság miatt is fontos az üzenete.

Duray szerint a politikai érdekképviselet új alapokra helyezésére van szükség, Bárdos szerint a jövő évi választás közelsége miatt a választási párt a megoldás, ahol a fiatal és hiteles politikusoknak kell teret engedni, a helyi szinten bizonyító polgármesterekkel együtt. A Csemadok elnöke feltette a kérdést, mikor kell összefogni, ha nem 2020-ban, amelynek szimbolikus jelentése van a magyarság számára.

A ma7.sk kérdésére, hogy mit szólnak a szlovák liberális politikusok törekvésére, vagyis a magyar választók megszólítására, Berényi kiemelte, fontos a sajtó felelőssége is, hogy rámutasson, vajon valójában mennyire ismerik ezek a politikusok a felvidéki magyarok problémáját és mennyire hajlandók azokat valóban felvállalni. Eddig ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy csak elterelő válaszokat adnak ennek kapcsán.

A felvidéki politikai elitnek ugyanakkor olyan témákat is fel kell vállalnia, amelyekkel korábban kevesebbet foglalkoztak, mint a környezetvédelem, azon belül is az szemét újrahasznosítása és a klímaváltozás, mert ezen témák különös figyelemre tartanak számot a fiatal generáció körében.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.