Harminc éve nem volt ilyen kevés bűntény Szlovákiában
A szlovák kormány a mai napon elfogadta az elébe terjesztett biztonsági jelentést, amely az országot és állampolgárait fenyegető veszélyeket értékeli ki az adott évben.
A ma nyilvánosságra hozott, 2018-as jelentés szerint a tavalyi évben egyetlen terrorcselekmény vagy azzal összefüggésbe hozható esemény sem történt Szlovákiában.
A tanulmány készítői szerint nincsenek arra utaló jelek sem, hogy az országban egy esetleges terrortámadás előkészületei folynának.
A terrorfenyegetés tulajdonképpen a külföldön élő szlovák állampolgárok, illetve a szövetséges Uniós államok tekintetében releváns téma, bár igaz, hogy szerencsére 2018-ban egyetlen külföldön élő szlovák sem sérült meg, vagy hunyt el terrorcselekmény következtében.
A jelentés a kiberhadviselésre is kitér. Szlovákiát ugyan érte néhány kisebb volumenű kibertámadás, de ezek hatékonysága, ereje nem volt elég ahhoz, hogy komolyabb veszélyt jelentsenek a szlovák infrastruktúrára. A hatóságok ugyanakkor találtak néhány gyanús IP-címet, amelyről támadások érkezhettek.
A szélsőségesek, különösen a jobboldali extrémizmus jelentette veszély sem erősödött, az legfeljebb az utóbbi években tapasztalható mértékben jelentett fenyegetést az állam biztonságára.
Érdekes statisztikai adat, hogy 1989 óta idén regisztrálták a legkevesebb bűncselekményt, összesen 61392 esetet, bár a jelentés kiemeli, hogy a tavalyi Kuciak-gyilkosság az ország történelmének egyik legmegrázóbb bűnügye volt.
Az illegális migráció némileg emelkedett: 4,2 százalékkal több illegális bevándorlót fogtak el a szlovák hatóságok. A tavalyelőtti 205 után 2018-ban 262 új esetet regisztráltak.
Ezen esetek többsége nem a klasszikus értelemben vett illegális határátlépés, hiszen a fenti adathoz a törvénytelen letelepedést is hozzászámolták.
Tavaly 251 "különleges esemény" történt Szlovákiában, hússzal kevesebb mint egy évvel korábban. Nagy részük árvíz, áradás, szivárgás vagy valamilyen háborús lelet felbukkanása volt.
A potenciális veszélyforrások közül az orosz-ukrán válság okozta politikai bizonytalanságot, illetve az Uniót és Szlovákiát érő kibertámadásokat emelték ki a tanulmány szerzői.
