Ha Lubyová összeszedi magát, egyszer talán polgármester is lehet
A Szlovák Tudományos Akadémia körüli káoszból valószínűleg az SNS miniszter asszonya kerül ki győztesen. A SZTA intézeteinek transzformációja azt célozta volna, hogy a tudósaink jobb feltételek közt dolgozhassanak. Ehelyett azonban egy hosszú háború szakadt a nyakukba a tudományos közösség meg Martina Lubyová oktatási miniszter között.
A vita köztük a Legfőbb Ügyészség döntésével kapcsolatosan csúcsosodott ki: a tárca Lubyová vezetésével az intézetek transzformálása során nem úgy cselekedett, ahogyan cselekednie kellett volna, azaz tétlen volt. A minisztérium azonban a saját győzelmeként értelmezi az ítéletet. A tudományos akadémia vezetője, Pavol Šajgalík szerint azért, hogy teljesen összezavarja a közvéleményt és a képviselőket, akik az akadémia sorsáról döntenek.
A Noviny.sk kommentátora, Arpád Soltész szerint, amikor Martina Lubyová oktatási miniszter lett, sokan azt várták, hogy ha nem is lesz a Miss szimpátia cím várományosa, nyilvánvalóan javíthatja a szlovákiai tudományosság helyzetét. Lubyová azonban olyan benyomást kelt, mintha az intelligenciája és a műveltsége teljesen beárnyékolná a józan észt. Ha csak arrogáns lenne, kellemetlen és semmit sem tenne, még mindig a legjobb lenne, amit Danko kapitány nyújthat. Csakhogy ő tesz is, és ezzel károkat okoz, hatalmasakat.
A mutyizáshoz nem kell nagy tudomány
Az akadémiával folytatott vitája bonyolultnak tűnik, pedig végtelenül primitív, mint a háta mögött megbújó nemzeti képviselők és vállalkozók, véli Soltész. Az eredeti szándék az volt, hogy az akadémia vagyona a tudósoké maradjon, s a finanszírozásukról maguk gondoskodjanak. Valaki azonban rájött, hogy a tudomány hihetetlenül nagy csomag pénzbe kerül, s bár igaz, hogy az állam nem tudja fizetni, de ha lemond a tudományos intézetek feletti ellenőrzésről, akkor a politikusok nem kanyaríthatnak le belőle semmit sem maguknak. Lubyová tehát blokkolta a transzformációt, és a parlament jóváhagyott egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében a tudományos intézetekről a politikusok döntenek.
A tudományban több tíz millió euróról van szó. S ha közpénzekről van szó, nem fontos érteni a kvantumfizikához vagy a molekuláris biológiához, csak mutyizni kell tudni, ahhoz meg nem kell tudomány, írja Soltész. Lubyová ezzel a tettével végleg leírta magát a tudományos közegben, s ha a választási ciklus befejeződésével nem a szociális hálót kihasználva kívánja tengetni az életét, több szűk résen is át kell majd passzíroznia magát a további politikai karrierje érdekében. S ha szorgalmas lesz, és megtanulja mímelni az emberi arckifejezéseket, egyszer talán akár a polgármesterségig is viheti, írja Soltész.
Amikor a saját minisztered árul el
Szlovákiában az oktatás és a tudományosság minőségének növelése legalább akkora prioritást élvez, mint Fico küzdelme a korrupcióval, írja Peter Bárdy, az Aktuality.sk főszerkesztője. A szlovák oktatásügy és tudomány rossz szelleme, hogy iszonyatos pechje van a felelős minisztereket illetően. Legújabban a tudományosság kapott nálunk egy jó nagy pofont. A Szlovák Tudományos Akadémia dolgozói ugyanis szembeszálltak a miniszterükkel, pontosabban szólva azzal, ahogyan a tudósokkal bánik. A koalíciós partnerek meg beálltak Lubyová mögé, s a tudósok logó orral távozhattak, írja Bárdy. A parlamenti szavazás ugyanis azt jelenti, hogy a miniszter asszony gyakorlatilag közvetlen hatalomra tett szert az akadémia felett, ő dönt majd arról, az akadémia mely intézeteit transzformálhatják kutatóintézetekké (ami azt jelenti, hogy a tudósok nagyobb rugalmasságot és szabadságot szereznek a pályázatok során).
A volt oktatási miniszter, Juraj Daxler (aki egyébként Smer-jelölt volt) is a tudósok oldalára állt a vitában, és az Aktuality.sk portál számára írt kommentárjában világosan megfogalmazta, mit ronthatnak el a (főleg a kormánykoalíciós) képviselők. A miniszter asszony tulajdonképpen a sajátjait árulta el, mivel maga is az akadémia munkatársa volt.
A művelt és tisztességes emberek főleg azok számára veszélyesek, akik igyekeznek manipulálni az embereket, elfedni a mocskot, a szakmaiatlanságot, akiknek elsődlegesen és kizárólag a hatalomról és a pénzről szól minden, akik hazudnak, és zavarják őket a tények, összegzi Bárdy.
Hrnko elárulta, mire megy ki a játék
Aleš Kučera, az akadémia Csillagászati Intézetének volt igazgatója és Martin Vaňko, a Csillagászati Intézet jelenlegi igazgatója a Sme napilapban fejtették ki véleményüket az ügy kapcsán. A két tudós azt írja, egészen az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, mire megy ki a játék az akadémia transzformálása ügyében, mígnem az SNS képviselője, Anton Hrnko elárulta magát, amikor a parlamentben kijelentette: „ Itt nagy pénzekről és vagyonokról van szó“. Azt nem tudni, hogy ezzel a miniszter asszony is egyetért-e, mivel azt állította, hogy az ügy azért alakult így, mert segíteni akarnak a tudósoknak és az akadémiának. Igaz, hogy a privatizáció szót is megemlítette, de feltételezzük, hogy ezt nem gondolta komolyan, mivel tudnia kell, hogy a SAV transzformálása esetében semmilyen privatizációról szó nem volt, az akadémia ugyanis nem magáncég. A vagyon átruházásáról volt csupán szó a tudományos intézeteknek, az állami kutatóintézeteknek, ami a jövőben gyakorlatilag teljesen kizárta volna a valódi privatizációt, vagyis a vagyon szétosztását magán szubjektumoknak, írják a tudósok.
Lubyová egy hónapot kapott az ügy megoldására
Időközben a parlament megszavazta a főiskolákról szóló törvénymódosítást, amely a tudományos akadémiáról szóló törvény módosítását is tartalmazta. Így a SAV abba az állapotba került vissza, amelybe a transzformáció elindítása előtt volt, azaz költségvetési-hozzájárulási szervezet formájába. A tudományosságért felelős parlamenti bizottság egy hónapos határidőt adott a miniszternek arra, hogy elsimítsa a vitát. Az oktatási tárca a Legfőbb Ügyészség döntésével védekezett, amely szerint a transzformációhoz szükséges dokumentumokat nem adták le időben, pedig a tárcának joga volt azt kérni. Lubyová szerint kötelességük volt felülvizsgálni az ügyet, mivel tudni akarták, hogy valamelyik intézet az érintettek közül nem ment-e csődbe, írja a SME napilap.
Az akadémiai képviselői elégedettek voltak a bizottsági ülés után, azt mondják, három javaslatuk van, az egyik, hogy ne kényszerítsék rájuk a transzformáció ama útját, amely az intézetek megszűnéséhez vezet, hanem maradjon meg azok folytonossága. A másik, hogy szüntessék meg a jogi vákuumban létrejött bizonytalanságokat, a harmadik javaslat pedig, hogy egy olyan megfelelő törvénymódosításra törekedjenek, amivel az akadémia és az állam is elégedett lesz, mondta František Simančík, az akadémia elnökségi tagja.