2019. november 20., 08:38

Gyermekjogok a szlovákiai magyar gyermekek szemével

A gyermekek társadalmunk tükörképei, és ezáltal társadalmunk legfőbb problémáit is visszatükrözik. A gyermeknek joga van a legjobbhoz – így szól a gyermek legfőbb érdeke. November 20-a a gyermekjogok világnapja.

gyermekjogok.jpg
Fotó: Open Acess Government

Szlovákia 1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. A deklaráció többet közt, a gyermekek számára jogot biztosít saját kultúrájuk, vallásuk gyakorlására, arra, hogy az anyanyelvükön beszéljenek vagy tanuljanak, és kifejezzék véleményüket.

Vajon 30 év távlatából ez a dokumentum mit jelent a szlovákiai magyar gyermekeknek? Erre kereste a választ a Minority Kids érdekvédelmi szervezet.

A kutatás vezetője Bott Domonkos Lívia, a Minority Kids projekt elnöke, a Szlovákia Gyermekeiért Koalíció egykori koordinátora, aki Nádszegen ismertette először a tanulmány tartalmát a felvidéki közönséggel.

Hogyan vélekednek a gyerekek?

A kutatás a gyermekek jogait három szempontból vizsgálta: emberi jogok, gyermekjogok és kisebbségi jogok.

A kérdőívek szlovákiai magyar oktatási intézményekbe járó gyermekekhez az intézményben, illetve online jutottak el. A megkérdezett gyermekek a 10-18 éves korosztályba tartoztak, és 11 dél-szlovákiai járásban, több mint 10 különböző intézményben tanultak. 

A megkérdezett gyermekek 56 %-a úgy gondolja, hogy a korlátlan internetezés éppolyan természetes velejárója – néha kimondottan alapvető gyermekjognak definiálják – gyermeklétük meghatározója, mint az, hogy iskolába járnak, vagy szlovákiai magyar gyermek esetében, hogy az anyanyelven tanuljanak. Érdemes elgondolkodni az adatokon, ki uralja vajon a dolgokat? A gyermek az internetet vagy az internet a gyermeket? Főképpen most érdemes ezen elgondolkodni, amikor az EU a 2019-es évet a biztonságos internet, Saferinternet nevezetű kampányával szövi át.

Mit mondanak a gyermekek a szlovákiai magyar felmérésben?

Mivel a gyermekek véleményének szem előtt tartása nemcsak jogi szempontból fontos, megkérdeztük őket, hogy egyáltalán fontosnak tartják-e az emberi jogokat, a saját gyermekjogaikat.

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy honnan, milyen forrásokból és milyen környezetben tanulnak a gyermekek a legtöbbet az emberjogi kérdésekről a gyermekek jogainak viszonylatában

– az otthoni környezet egyértelműen dominál.

 A gyermekek csaknem 22%-a számolt be arról, hogy az iskolában sokat tanul az emberi jogokról, ám ezen információk második legfontosabb forrása a család, hiszen a gyermekek 45%-a a családjától tud erről. A harmadik legfontosabb forrás a rádió és a televízió – ez mindössze 18%-ot tesz ki. A megkérdezettek 12%-a a barátok által értesül a témáról, 3%-a az interneten olvasott már a gyermekjogokról, míg 10%-a értesült csupán a médiából. Ezt a három forrást más média követi, a nyomtatott média – a gyermekek az emberi jogok nagyszerű információforrásaként említették őket, de ez csak 5%.

Akkor és most – két felmérés összehasonlítása 10 év távlatából

A legtöbb gyermek (a megkérdezett mintának csaknem 70%-a) tíz éve úgy vélte, hogy Szlovákiában tiszteletben tartják az emberi jogokat. Jelen kutatás alapján elmondhatjuk, hogy ezzel szemben a tiszteletben tartás megítélése viszonylag alacsony volt a magyar mintán (15%). Míg egyesek azt mondták, nem tartják tiszteletben az emberi jogokat (15%), mások egyetértettek azzal (2 %), hogy feltételesen tartják be ezeket.

Az általános iskolás gyermekek kevesebb mint 20%-a fejezte ki azt a véleményét, miszerint Szlovákiában az emberi jogokat többé-kevésbé tartják tiszteletben. A felmérés szerint a magyar nemzetiségű gyermekeknél magasabb szintű kritika jelentkezett az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából, mint a szlovák nemzetiségű gyermekek esetében (UNICEF 2009). A szlovák gyermekek 15%-a gondolja, hogy az emberi jogokat nem tartják tiszteletben a Szlovák Köztársaságban, míg a magyar gyermekeknél ez a százalék szintén azt jelzi: nem tartják tiszteletben ugyanezen jogokat.

A magyar gyermekek 56%-a gondolta, hogy gyermekjogaikat betartják, míg a jelen felmérés összegzése 13 %-ot mutat, mely jelentős értékrendbeli és felfogásbeli változásra utal. (az Amnesty International, az IVO honlapján található kutatási jelentésekkel való összehasonlítás).

Eredmények

Alapvetően közismert tény, hogy a gyermekek életkorának növekedésével növekszik a tudásuk szintje ezen a területen, és növekszik a figyelem és a kritika a témával kapcsolatos értékelési hozzáállásban.

Korreláció mutatkozott a szülők iskolai végzettsége és a gyermekek tudásszintje közt is. A másik meghatározó kapcsolat pedig a település mérete és gyermekjogokról való informáltság nagyobb mértéke volt. A kutatás ismételten kimutatta, hogy a gyermekek tudása ebben a témában a gyermek lakhelyétől függ – azaz minél nagyobb az önkormányzat, ahol a gyermek él, annál szélesebb és pontosabb ismeretei vannak az emberi jogokról.

Hogyan tovább gyermekjogok és emberi jogok?

Ezen tények alapján

kijelenthetjük, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az olyan gyermekek oktatására és felvilágosítására, akik kisebb önkormányzatokban élnek és szüleik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Sajnos kijelenthetjük, hogy a 13-15 évesek több mint fele még soha nem hallott a gyermekjogi egyezményről, de konkrét gyermekjogokról sem, vagy úgy fogalmaz, nem biztos abban, hogy hallott-e róla. Azoknak a gyermekeknek a száma (48%), akik határozott módon válaszoltak, hogy még soha nem hallottak az egyezményről, aggasztóan magas számot mutat, annak ellenére, hogy a meglévő iskolai tantervek nagy része egyébként tartalmazza a gyermekek jogainak témáját.

Konkrétabban mindig könnyebb a jogismeret

A kutatás megerősítette azt a kellemes tényt, hogy a gyermekek több mint a fele fel tud sorolni konkrét gyermekjogokat.

Az oktatáshoz való jog általánosan ismert jognak tekinthető – mondta a gyermekek több mint 90%-a. A második jog, amely közismert a legtöbb gyermek számára, az erőszak elleni védelemhez való jog. Érdekesség, hogy a harmadik jog, mely valójában nem is jog, csak a gyermekek definiálták azzá válaszaikban: a szabad és túlzott internethasználat.

2020 – a biztonságos internet éve lányok számára

A #Saferinternetforher folyamatban lévő európai kampányával kapcsolatban megpróbáltunk információkat szerezni a gyermekek szempontjairól. A #Saferinternetforher az internethasználat túlzott mértékű használatát korlátozza. A kutatás eredményei szerint a gyerekek az internet szabad használatához való jogot sajátjuknak vélték. Ebben a tekintetben ez egy viszonylag váratlan eredmény, amely a téma fokozatos tabu-rendezésével, az online erőszak és az ehhez kapcsolódó tudás növelésével függ össze, amely a jövőben minden bizonnyal megérdemelne több figyelmet és mélyebb elemzést, mivel fontos oktatásuk és tantervbe való iktatásuk szakemberek és szakmai anyagok segítségével.

A tanulmány letölthető a minoritykids.sk és futureg.sk weboldalán. A kutatás eredményei a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2019 novemberi konferenciáján lesznek prezentálva.

A tanulmány létrejöttét a KKA támogatta.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.