Gombaszög: Fesztivál a vidéki turizmus szolgálatában
Orosz Örsöt, a Gombaszögi Nyári Tábor fő szervezőjét kérdeztük a kilencvenedik évébe lépett tábor idei tapasztalatairól. A beszélgetésben kiemelt szerepet kapott Orosz szakterülete, a vidéki turizmus, amely véleménye szerint kitörési pontot kínál a gazdaságilag hátrányos helyzetű gömöri régiónak. A fő szervező válaszolt a sajtóban megjelent kritikákra is, hangsúlyozva, hogy a tábor a felvidéki fiatalok legfontosabb találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Éppen Tusványosra tartasz. Ez alkalmat nyújt arra, hogy összevethesd, meddig jutott Gombaszög, s még milyen fejlődési lehetőség áll előtte.
Tusványos szervezőivel hagyományosan jó a kapcsolatunk, annál is inkább, mert a tábor fő szervezője, Tárnok Mária felvidéki származású. A két tábor partner- sőt társrendezvényként tekint egymásra, ennek ellenére nem célunk magunkat Tusványossal összemérni. Gombaszögnek más a kontextusa, a mérete, ennek ellenére a tusványosi szervezők sosem tagadták, hogy az ősötletet a Felvidékről merítették. Németh Zsolt hangsúlyozta már nem egyszer, hogy a Bálványosi Szabadegyetem megszervezéséhez a mintát az őrsújfalusi művelődési tábor jelentette, amely Gombaszög jogelődjének tekinthető. A régi idők táborai egy másik párhuzamra is lehetőséget kínálnak: még a hetvenes években a rendezvényt az akkori hatóságok „politikai-higiéniai” okokból tiltották be. Az országosan tomboló hányással és hasmenéssel járó járvány következtében a fesztivált követően több volt táborlakó megbetegedett, így aztán néhány sajtóorgánum próbálta ránk húzni a vizes lepedőt, de legalábbis, minden alapot mellőzve, a gombaszögi vizet tették felelőssé a történtekért. Mi a magunk részéről megbízunk abban a csapvízben, amit egész évben fogyasztunk, de végérvényesen a múlt heti vízvizsgálat eredményei fogják lezárni a kérdést. Erről a közösségi média csatornáin mindenképpen beszámolunk.
Említetted a negatív sajtóvisszhangot. Mutassuk be a mérleg másik serpenyőjét is! Milyen volt valójában az idei, jubileumi Gombaszög?
Úgy érzem, az idei tábor valóban feledhetetlenre sikeredett. Mindenki odatette magát, s ez alatt nemcsak a szűkebb szervezői csapatot értem, hanem a társszervezők széles körét is. Kiemelném az idei himnuszunkat, amelynek összeállításakor az elmúlt évek során várólistára került ötleteinket valósítottuk meg. A férfikar szereplése, vagy a Kossuth-díjas Szarka Tamás hegedűszólója szerintem felemelő, és a maga módján megismételhetetlen. Néhány éve gyakorlatilag a nulláról kezdtük a szervezést, mára jutottunk el odáig, hogy a tábor kezd egy igazi fesztivállá összeállni, összeérni. Az idén is sikerült látogatottsági csúcsot elérnünk, mintegy negyedével múltuk felül a tavalyi látogatottságot: ötezer egyedi sátrazóval és közel húszezres összlátogatottsággal számolhattunk, mintegy négyszáz felvidéki településről. Az igazi különbséget mégis az idei tábor hangulatában látom. Eddig nem voltam biztos benne, hogy a felvidéki közösség még képes kiállítani egy valódi fesztivált. Az idén bebizonyosodott, hogy ez mégis lehetséges. 180 szervező munkáját dicséri, hogy 20 helyszínen közel négyszáz programot bonyolíthattunk le.
Ahogy említetted, a tábor egyre inkább fesztivállá növi ki magát. Mivel tudnád leginkább megragadni Gombaszög arculatát?
Mindig arra törekedtünk, hogy a felvidéki magyarságot egységes erőként állítsuk a fesztivál mögé, átlépve a politikai véleménykülönbségeken. Fontos, hogy egy olyan világban, ahol napirenden vannak a közösségünket érintő elszomorító hírek, ahol az állandó fogyás és csökkenés érzése határozza meg a közérzetünket, legyen egy olyan kezdeményezés, amely növekszik, erősödik és mégis a miénk. Gombaszögnek ez a jó hangulatú és jóindulatú összefogás, ez az előre tekintő pozitív és emiatt termékeny szemléletmód a legfontosabb üzenete. Nem utolsósorban pedig találkozóhely vagyunk, ahol Pozsonytól Nagykaposig többezer fiatal találhat barátokra, szerelemre, otthonra.
Az idei tábor egyik izgalmas fórumának témája a vidéki turizmus volt, amelyen szakelőadóként te is részt vettél. Adódik a kérdés: milyen kitörési pontokat kínál a vidéki turizmus egy-egy régió, adott esetben Gömör számára?
Közel áll hozzám ez a téma, egyetemi éveim alatt is ezt tanultam. Nem véletlen, hogy szervezőként is figyelembe veszem ezt a szempontot, s elmondhatom, hogy Gombaszög valóban jó szolgálatot tesz a régió idegenforgalmának. Hosszabb távú elképzelésünk az, hogy a régió értékeit felkaroljuk, a Gömör–Tornai-karszt vidékének látnivalóit népszerűsítsük a fesztiválhoz kapcsolódóan. Megfigyelhető, hogy a rendszerváltást követően Erdélynek sikerült magáról egyfajta romantikus képet kialakítania, s ezt a turizmus szolgálatába állítani. Ehhez Gömörben is minden lehetőség adott: a festői táj, a csodálatos hagyományok, a kiváló ételek, az épített örökség. Én a honismereti kerékpártúrák révén már gyermekkorom óta ismerkedem a gömöri tájjal, de még mindig van felfedeznivaló. Nem szabad megfeledkezni a teremtett értékekről sem, legyen szó a Gömöri Kézművesek Társaságáról, vagy más helyi közösségekről. Első lépésként tavaly létrehoztuk a Gombaszögi Kultúrkör Tanösvényt, ilyen módon az országosan a barlangjáról ismert Gombaszög több arcát is be tudjuk mutatni, például az ipartörténeti örökséget. Vesszőparipámmá vált a vidék közösségi médiás prezentálása is, ezt a célt szolgálják az általam létrehozott Facebook-oldalak is. Úgy gondolom, idővel az összes felvidéki természeti értéket a szociális hálón is népszerűsíteni kellene. Figyelmet érdemlő adat, hogy Kassa megyében 200 ezer körül van az éves vendégéjszakák száma, Gombaszög csak a vendégelőadók elhelyezése révén ehhez 1200 vendégéjszakával járul hozzá. A tábor kiemelt idegenforgalmi jelentőségét az is mutatja, hogy a megye a maga lehetőségeihez mérten intenzíven támogatja a kezdeményezéseinket.
Ebből az is következik, hogy a völgy nemcsak a nyári tábornak ad otthont. Milyen más rendezvények kerülnek itt megrendezésre az év során?
A tavalyi évben hat kisebb-nagyobb rendezvényünk volt, több száz látogatóval. Volt szlovák rendezvény is, mindez gyümölcsöző együttműködésnek bizonyult. Óriási hiba volna egyetlen rendezvényre koncentrálni egy helyszín kapcsán. A beszélgetésünk pillanatában is éppen rendezvény zajlik a völgyben: református roma fiatalok tábora.
Nyitra megyei képviselőként a szakterületed ugyancsak az idegenforgalom. Miben látod a hasonlóságokat és az eltéréseket a két régió lehetőségei között?
Két teljesen eltérő adottságú régióról beszélhetünk. Sajnos Nyitra megye a legalacsonyabb számokat produkálja az idegenforgalom tekintetében országos összevetésben. Míg Gömörben a természetet, a hagyományokat, az ízeket, a hegyeket, az épített örökséget kell vendégéjszakákra váltani, addig Nyitra megyében a bor, a víz, a napsütés szólíthatja meg az oda látogatókat. Óriási előrelépésnek tartom, hogy létrejött a Duna mente kezdeményezés, amellyel állami támogatást igénybe véve lehet fejleszteni a régió idegenforgalmát. Fontos elmondani, hogy Nyitra megyében a vendégéjszakák egyharmadát a párkányi fürdő biztosítja. Ezt a tőkét nem szabad elkótyavetyélni, a déli, magyarlakta járások turisztikai vonzerejét tovább kell növelni. Magam is érintett vagyok borfesztiválok szervezésében, ezek a régió idegenforgalmának kitörési pontját jelenthetik. Csapatunk szervezésében volt olyan év is, amikor a Bátorkeszi Borfesztivál mintegy hatezer magyarországi vendéggel büszkélkedhetett. A gömöri régióban sokkal rosszabb a gazdasági helyzet, így egy-egy sikeres kezdeményezés látványosabban, könnyebben kimutatható eredményekkel tud megnyilvánulni. Nagyra becsülöm a Hazajáró tévéműsor szerzőinek a kezdeményezését, a Hazajáró Egyesület munkáját. Ők, akárcsak jómagam, egységes Kárpát-medencei desztinációs menedzsmentben gondolkodnak, amely kitartó munkával Gömörnek is gyümölcsöt teremhet.
Az idegenforgalom velejárója a közösségépítés. Adódik a kérdés, mennyire sikerül bevonni a munkátokba a helyi vállalkozókat?
Fontos kiemelni, hogy a projektjeink esetében csakis helyi alvállalkozókkal dolgozunk együtt. Ez alól ritka kivételt csakis akkor teszünk, ha az adott szolgáltatást helyi vállalkozó nem tudja biztosítani. Keressük azokat a helyi fiatal, ambiciózus vállalkozókat, akik magas szinten tudják biztosítani a kívánt szolgáltatást.
Végezetül térjünk ki arra is, mit tartogat a jövő, milyen fejlesztéseket szeretnétek megvalósítani Gombaszögön?
A saját forrásaink meglehetősen szűkösek, de sikeres pályázatok útján kicsinyenként előbbre tudunk lépni. A fejünkben már összeállt a gombaszögi völgy jövőbeli arculata. Mivel a völgy nemzeti park és műemlékvédelmi terület is egyben, ezért terveink engedélyeztetése elég bonyolult eljárás. Szerencsére ezt a kívülről alig látható munkát mára magunk mögött hagytuk. Mostantól leginkább a rendelkezésre álló források határozzák meg a fejlesztések ütemét. A magyar nemzetpolitika az elmúlt években ebben óriási segítséget nyújtott. Velük karöltve néhány év alatt befejeződhetnek a fejlesztések.
Az írás megjelent a Magyar 7 31. heti számában.
