Európa a földhöz szegezi őket, az Egyesült Államok még kivár
Anton Hrnko parlamenti képviselő családjának tragédiája miatt különös figyelmet kapott hazánkban az Ethiopian Airlines 302-es járatának katasztrófája, melynek a személyes veszteségeken túl, már a globális légiközlekedés jövőjét meghatározó következményei is látszanak .
A vasárnapi szerencsétlenség másnapján megtalált hang- és adatrögzítő berendezések, a fekete dobozok kiértékelése még jó pár hétig eltart, így a baleset körülményeit csak találgatni lehet. De miután kiderült, hogy a lezuhant gép, egy Boeing 737 Max 8-as, ugyanolyan, mint ami tavaly októberben 189 emberrel a fedélzetén a Jáva-tengerbe veszett, több légitársaság biztonsági okokból már hétfőn nem engedte felszállni a típus gépeit.
Az eddig kiszivárgott rádióüzenetek alapján ugyanis az etióp gép balesete sok tekintetben hasonlít a Lion Air indonéz légitársaság gépének tavaly őszi pusztulásához.
Ott az átesést kivédő rendszer meghibásodása okozta a tragédiát,
itt, legalábbis egyelőre, csak találgatni tudunk.
Az amerikai légügyi hatóság hétfői közlése szerint a külső bizonyítékok mindenesetre sok egyezést mutattak, s bár a Max 8-asokat repülésre biztonságosnak ítélték, egyes rendszerek újratervezése már áprilisra be volt ütemezve.
Az angolul stallingnak nevezett jelenség tulajdonképpen a szabályos légáramlás megváltozása a repülőgép szárnyainak két oldalán, aminek következtében helyi légörvény, illetve úgynevezett áramlásleválás alakul ki. Vannak kifejezetten veszélyes formái, ugyanakkor a repülők leszállásakor fellépő átesés például szükséges a sima és biztonságos landoláshoz.
Kína még hétfőn az összes hazai légitársaságánál határozatlan időre felfüggesztette a géptípus használatát, és csatlakozott hozzá az argentin, perui, indonéz, mongol és mexikói légitársaság is, amelyek hasonlóan cselekedett.
Ausztrália és Szingapúr pedig egész egyszerűen kitiltotta légteréből a 737 Max 8-as gépeket. Itt azonban nem állt meg a hullám. Első európai országként, kedden délután az Egyesült Királyság, majd kisvártatva Németország, Ausztria, Franciaország és Írország légügyi hatóságai is repülési tilalmat vezettek be típusra, estére aztán az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség döntése alapján
egész Európában leállt a Max 8-asok forgalma.
A Turkish Airlines két, Isztambulból felszállt járatát például már nem engedték landolni a szigetországban, de hasonlóan járt a Norwegian légitársaság Tel Avivba tartó járata is.
Az Egyesült Államok jelen pillanatban még kivár, bár valószínűleg ez már csak idő kérdése. Az biztos, érzékenyen fogja érinteni az amerikai gazdaságot, ha az egyik legnagyobb export-vállalatuk ekkora gyomrost kap. Az USA-ban hasonló intézkedésekre legutóbb 2013-ban került sor, akkor is egy Boeing, a 787-es bizonytalan akkumulátor-rendszere miatt. Ráadásul érdekes kérdéseket fel, hogy a Washington és Brüsszel között zajló vámvitákra milyen hatással lehet az Egyesült Államok egyik első számú exportcikke, a Boeing körül kialakult szituáció.
Van is mitől félnie az óriásvállalat tulajdonosainak, hiszen a katasztrófa hírére, ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal zuhanni kezdtek a repülőgépgyártó részvényei,
az árfolyamkülönbség meghaladta a mínusz 13%-ot is.
A nap végére aztán ez mérséklődött, a hétfőt 6% körüli eséssel zárták. A maláj kormány eközben már jelezte, újra kívánják tárgyalni 25 darab Max 8-as megvételéről, illetve további gépek megvásárlásáról kötött szerződéseket és opciós jogokat. Valószínűleg nem ők lesznek az egyetlenek.
Az amerikai repülőgépgyár rövid- és középtávú utakra tervezett zászlóshajóját, a Max 8-ast alig másfél évvel ezelőtt szállították le az első megrendelőknek. Erősebb motorjaival, aerodinamikai fejlesztéseivel és jobb helykínálatával keltette fel a légitársaságok figyelmét, 2019 januárjáig több mint ötezer darabot adtak el vagy rendeltek meg belőle.
Jelenleg a teljes állomány majd’ 40%-a földhöz szegezve várja a vizsgálatok eredményét, és az Uniós tilalommal ez a szám biztosan nőni fog. Elemzők szerint, ha a katasztrófa körüli vizsgálat elhúzódik, komoly fennakadások is jöhetnek a nemzetközi légiközlekedésben. Szakértők szerint habár emelt járatszámokkal és terheltebb pilótákkal ideig-óráig lehet pótolni a kiesett repülőgépeket, de nem egy légitársaság van, amelyik a következő hónapokban várja esetenként akár több tucat új Max 8-as érkezését.
Ezeket nagyon kényelmetlenül érintheti a repülési tilalom, a Pozsonyból is számos járatot üzemeltető ír Ryanairhez például félszáz ilyen gépnek kellene érkeznie az év végéig.
Mindeközben Trump elnök kedden végre megszólalt a katasztrófával kapcsolatban, egy egészen fura Twitter-üzenetben tudatta a nagyvilággal, szerinte a repülés mára túl bonyolulttá vált, pilóták helyett lassan már számítógépes guruk kellenek a botkormány mögé. Trump szerint:
Az elnök Twitter fiókját persze azonnal elárasztották a duplafedeles, talán még a Wright fivérek számára is ódivatúnak tűnő repülőkről készült fotók, rajtuk a felirat:
A Lion Air gépének októberi balesete után viszonylag hamar meglett a katasztrófa okozója, az úgynevezett MCAS-rendszer (Maneuvering Characteristics Augmentation System – ami nagyjából egy manőverezést kiterjesztő rendszert jelent.
A Max 8-asokon, üzemanyag-fogyasztásukat mérsékelendő, a szokottnál előbbre kerültek a gép hajtóművei, ezáltal az hajlamosabbá vált arra, hogy a felszállásnál az orra az optimálisnál nagyobb szögben emelkedjen az ég felé, ami viszont az átesés kockázatát növelte.
A Boeing erre találta ki az MCAS-t, amely, ha kell automatikusan a horizontális sík felé billenti a gépet. A pilótákat viszont erről nem tájékoztatták megfelelően, nem voltak beiskolázva az MCAS működését illetően, így a Lion Air repülőtisztjeit is meglepetésként érte a gép orrának hirtelen süllyedése.
