Esterházy János kiállt Közép-Európa népeinek összefogásáért
Esterházy János élete és halála arra tanít, hogy Közép-Európa népeinek szükségük van egymásra - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen szombaton a budapesti Szent István-bazilikában.
A miniszter kiemelte: napjaink történelme, az Európában zajló folyamatok "nemcsak megengedik, hanem egyenesen kikövetelik a közép-európai népek összefogását". Esterházy János egész életével kiállt e népek közösségéért, és amikor rá "emlékezünk, elkötelezzük magunkat az összetartozás és az egymás iránti felelősség mellett" - fogalmazott Gulyás Gergely.
Kitért arra: az, hogy Közép-Európa tömeggyilkosságokkal, deportálásokkal, különféle izmusokkal terhelt 20. századi történetére nem pusztán rémálomként emlékezünk, a század vértanúinak köszönhető.
E vértanúk - köztük Esterházy János - képesek voltak hűségesek maradni nem egy emberek által kitalált eszméhez, hanem elsősorban Istenhez.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Rákóczi Szövetség alelnöke arról beszélt: "minden tapasztalat és feltételezés ellenére lehet szentnek lenni a politikában", "szólhat a politika valódi értékekről", és ezekhez "lehet következetesen és az utolsó leheletig ragaszkodni".
A politikus szerint Esterházy János tudta és vallotta, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket Isten elé kell vinni. Ilyen ügyként tekintett az "1920-ban Csehszlovákiához került magyar közösség méltóságára és megmaradására", a magyar és a szlovák nép kapcsolatára, Közép-Európa és Európa keresztény jövőjére.
Hozzátette: Esterházy János és emlékének ápolói hisznek abban, hogy "gyógyulnia kell a világnak", gyógyulnia kell benne Európának és azon belül a magyar és a szlovák nép közötti kapcsolatnak is - mondta Németh Zsolt.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottsága Esterházy-díjjal tüntette ki Ďurčo Zoltánt, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynökét és Dagmar Babčanová volt vatikáni szlovák nagykövetet.
Az elismerést 1991 óta évente adják át olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve sokat tettek a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért.
Ďurčo Zoltánt méltatva Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa ismertette: Ďurčo Zoltán 1953-ban született, 1976 júniusában szentelték pappá. 1991 óta Érsekújvár plébánosa, 2010 óta a magyar ajkú hívek lelki gondozásáért felelős püspöki helynök. Több éven át vezette a Jó Pásztor Alapítványt, amelynek célja többek között a felvidéki magyar papképzés és kántorképzés támogatása. Támogatásával avattak Nyitraújlak templomában magyar, lengyel és szlovák nyelvű emléktáblát a templomban gyakran imádkozó Esterházy-családnak és Esterházy Jánosnak. Segítségével állított szobrot Érsekújváron Esterházy Jánosnak 2016-ban az Esterházy János Polgári Társulás. Sokat tett a mára zarándokhellyé vált alsóbodoki Esterházy János-emlékhely létrehozásáért is - hangzott el.
Dagmar Babčanovát méltatva Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója, kereszténydemokrata politikus kiemelte: a volt nagykövet "felelősen gondolkodó értelmiségiként máig aktívan részt vesz a szlovák keresztény közélet formálásában". "Hitéhez akkor is ragaszkodott, amikor az effajta tanúságtételeknek nagy volt az ára" - mondta. A kommunizmus évtizedeiben aktívan részt vett a szlovák földalatti egyház életében. Emellett hazafi, akinek szívügye, hogy Szlovákiát más országokkal egyenlően kezeljék. Nemzetközi fórumokon is védi hazája érdekeit és értékeit, ugyanakkor szorgalmazza a "reális szlovák önismeret" és a "mítoszoktól mentes" nemzeti történelem kialakítását. Számos fórumon kiállt Esterházy János mellett, vállalva az ezzel járó rengeteg támadást is - tette hozzá Surján László.
Az ünnepség előtt Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatott be szentmisét Esterházy Jánosért. A főpásztor reményét fejezte ki, hogy a mártír sorsú politikust, aki összetartó kapocs a szlovák és a magyar nép között, "mielőbb a boldogok sorában tisztelhetjük". Kiemelte: Esterházy János hősies kiállása mögött Isten-ismerete és Isten-szeretete áll. Akit ugyanis "egyszer megragad" Isten szeretete, azt nincs erő, amely eltántoríthatná attól, hogy másokért áldozza életét - mondta Veres András.
