Együtt a Kárpát-medencében: erős, öntudatos nemzet vagyunk

2019. július 26., 10:58
ma7

„Míg korábban egy gyáva, önfeladó nemzet benyomását keltettük, addig ma egy erős, öntudatos, gyökereire büszke nemzet vagyunk” – jelentette ki Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján rendezett, Kárpát-medencei magyar politikai vezetők kerekasztal-beszélgetésén.

Semjén Zsolt a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseiről szólva kifejtette: ahol ma tartunk, az egy tudatos, stratégiai célokat követő építkezés eredménye.

Durva mínuszból indultunk, első feladatunk tehát a romeltakarítás volt.

Egyfajta lelki Trianont kellett felszámolnunk – emelte ki a miniszterelnök-helyettes utalva a 2005-ös magyarországi népszavazás eredményére.

Mint rámutatott: 2010-ben első lépésként az identitás megerősítésére helyezték a hangsúlyt, ennek eredményeként a magyar kormány megtízszerezte a külhoni magyarok támogatását. Míg 2009-ben, baloldali kormány idején 9 milliárd forintot fordított erre a célra, addig ma 130 milliárdot.

A nagy nemzetpolitikai paradigmaváltást a gazdaságfejlesztési programok elindítása jelentette, amely mindenekelőtt a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megmaradását szolgálja – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a gazdaságfejlesztésez jó a külhoni magyaroknak, jó az adott országban élő többségi nemzetnek és jó Magyarországnak is, vagyis win-win helyzeteket teremtett.

Semjén Zsolt hangsúlyozta:

a magyar kormány számára nincs „A” vagy „B” kategóriájú magyar, ezért is adtak a külhoni magyaroknak a magyar állampolgárság mellé szavazati jogot is.

Mint kiemelte: az elmúlt szűk egy évtized nemzetpolitikájának eredménye, hogy „míg korábban egy gyáva, önfeladó nemzet benyomását keltettük, ma egy erős, öntudatos, gyökerei büszke nemzet vagyunk”.

A felvidéki magyar politikának új arcokra van szüksége

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a fórumon az egységes magyar képviselet megteremtésének fontosságáról beszélt. Annak a reményének adott hangot, hogy a következő év, azaz 2020 a felvidéki magyar összefogás éve lehet – ugyanis csak így biztosítható, hogy legyen a felvidéki magyar közösségnek képviselete a szlovák parlamentben.

„Félre kell tennünk a bizalmatlanságot, és nem egymás ellenében, hanem egymás erejében bízva kell a következő időszak elé állni. Ha ez nem történik meg, hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint a kárpátaljaiak” – mutatott rá Menyhárt József, hozzátéve: az egységes magyar képviselet megteremtése a politikai vezetők felelőssége.

Hangsúlyozta:

A felvidéki magyar politikának a tapasztalt személyiségek mellett új arcokra van szüksége.

Szerbiában nem jelent problémát Trianon értékelése

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte:

az elmúlt években Szerbiában a magyar-szerb viszonyokat rendezték, így ma már Vajdaságban a magyar közösség a társadalom megbecsült része, ez egy nagy eredmény.

Hozzátette: ma Szerbiában az sem jelent problémát, és nem jár negatív politikai következményekkel, ha egy magyar elmondja például, hogy mit gondol Trianonról.

Vajdaság soknemzetiségét mi, akik ott élünk, értékként éljük meg, tiszteljük egymást annyira, hogy elfogadjuk a másik véleményét. Nálunk legitim mást gondolni és ezt kimondani – fogalmazott.

A kárpátaljai magyarság szeretné megőrizni identitását

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva kiemelte, az ukrán kormány számos intézkedése (oktatási törvény, nyelvtörvény, vagy az, amikor az ukrán hatóságok több alkalommal is szeparatizmussal vádolták a magyar szervezeteket) rendkívül negatívan érintette az ott élő magyar közösséget.

Az egy héttel ezelőtt lezajlott ukrán választások kampányában előfordult olyan eset is, amikor a KMKSZ aktivistáinál hajnali házkutatásokat tartottak és választási csalással vádolták meg őket.

Brenzovics László hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarságnak annak ellenére nem lesz parlamenti képviselete, hogy az előző, 2015-ös választásoknál most jobb eredményeket értek el.

„Ez a tény azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarság meg akarja őrizni identitását” – fogalmazott a KMKSZ elnöke, hozzátéve: a választások eredménye tulajdonképpen „már akkor eldőlt, amikor az ukrán választási bizottság a kárpátaljai tömbmagyarságot három különböző választókörzetbe osztotta be”.

Zsigeri magyarellenesség Erdélyben

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora arra a zsigeri magyarellenességre hívta fel a figyelmet, amely a román társadalomban elhatalmasodott az elmúlt évtizedekben, és amely nehézzé teszi a változtatást.

Úgy vélte: ennek egyik forrása, hogy a román állam harminc éve kimondva vagy kimondatlanul kockázati tényezőnek tekinti a magyarságot. A jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokról szólva azt tartotta kérdésnek, hogy a magyar pártok együtt tudnak-e dolgozni, illetve Székelyföldön tisztességesen tudnak-e megmérkőzni egymással.

Pozitív hozadéka lehet a trianoni emlékévnek

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra kérte a magyar nemzetpolitika vezetőit, hogy ha maguktól nem sikerül megegyezniük az erdélyi magyar pártoknak, akkor állítsák őket falhoz, és kényszerítsék ki a megegyezést.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be.

Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy

2020-at a trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet.

Kövesse facebook oldalunkat is!