Csáky: büszkébbnek kellene lennünk arra, hogy van egy Európánk
A népeknek, nemzeteknek továbbra is együtt kellene működniük, de ezt az együttműködést meg kellene reformálni, jobbá, tisztességesebbé, korrektebbé kellene tenni – mondta Csáky Pál európai parlamenti képviselő, aki Merre tart Európa, s hol van benne a mi helyünk címmel előadást tartott Szepsiben, a Magyar Házban.
Csáky Pál rámutatott, a sajtóban gyakran sok negatívumot hallani az Európai Unióról, amely egészében véve ezt nem igazán érdemli meg. Az elmúlt néhány ezer év európai történéseit küzdelem és vér jellemzi, minden népnek meg kellett küzdenie az esélyeiért, s amely alulmaradt, az eltűnt a történelem süllyesztőjében vagy átalakult valamilyen módon – erről szólt az európai történelem 1945-1949-ig. A büszke nemzetek átlagosan 20 évenként kimasíroztak a csataterekre, győztek vagy veszítettek, a határok eltolódtak ide-oda, aminek következtében sok nehéz helyzetben levő kisebbségi népcsoport él ma is Európában. Hozzátette, Madách megírta Az ember tragédiájában: az élet célja a küzdés maga, és ez azóta sem változott. „A közdelem a túlélésért, az esélyeink megragadásáért. Ez mindig is így lesz. A kérdés csak az, milyen eszközökkel teszik ezt az emberek” – mondta.
Mint kifejtette, 1945 végére tisztességes politikusok oda jutottak, hogy ezt a folyamatot meg kell állítani.
– fogalmazott.
Ezt követően felvázolta az Európai Unió létrejöttét, kiemelve, hogy Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi nevéhez fűződik Európa egyesítésének terve. Ugyanakkor rámutatott, Schuman, akit Európa atyjának is neveznek, lotaringiai származású német család leszármazottja, De Gasperi anyja pedig német ajkú dél-tiroli volt, tehát a kisebbségek iránti nyitottság ott volt mindkettőjükben, tudták, mitől fél a másik, ahogy azt is, hogy a szerződésbe olyan garanciákat kell beírni, ami csökkenti a másik félelmeit. „Az egész filozófiája a bizalom volt, hogy többé ne csatatereken mérjük meg magunkat, hanem próbáljuk valamilyen módon tisztességesebben, az együttműködés felé vinni Európát” – húzta alá Csáky Pál hozzátéve, a franciákhoz, németekhez és olaszokhoz csatlakozott a három Benelux állam, aláírták a szerződést, ami mára odáig bővült, hogy jelenleg az Európai Uniónak már 28 tagállama van.
Az évek során azonban az eredeti, szép elvek kezdtek kikopni, jött a bürokrácia, az egyre népesebb hivatalnoki réteg, a 20. század végére, a 21. század elejére megváltozott az emberek gondolkodásmódja, az értéktelenség, az atomizálódás felé sodródnak, csak az anyagiakon keresztül nézik a világot – jegyezte meg hozzátéve, ezek a jelenségek nem emelik az EU, az uniós politikusok presztízsét. „Egészében véve most, a 21. század elején hol van, merre tart Európa, mik az előnyei és gondjai? Nem igazán örülhetünk annak a képnek, ami a világban kialakult. Úgy gondolom, hogy elvesznek az értékek, és ez egy eléggé veszélyes” – emelte ki. Ugyanakkor rámutatott, pozitív tendenciák is megfigyelhetők, de mindez olyan, mintha egy nagy hajó fordulna, nem lehet azt várni, hogy egyik napról a másikra megváltozzon az irány. Németországban egy nagyon erős dialógus kezd kialakulni, Franciaországban nagyon komoly küzdelmek vannak, ahogy az egész EU szintjén is az ügyben, hogy merre menjen tovább Európa – magyarázta kiemelve, a jövő évi EP-választások egy fontos kereszteződést jelentenek majd. „El kell dönteni Európa polgárainak, hogy mely értékek lesznek meghatározók egy elkövetkező Európában, az Európai Unióban, illetőleg Európai Parlamentben, az európai politikában” – mondta.
Csáky Pál úgy vélekedett, nagy hiba lenne a fürdővízzel kiönteni a gyereket is, azt mondani, hogy az EU úgy, ahogy van, rossz, térjünk vissza egy másik modellhez.
„Én nem látok más modellt, mint ezt az együttműködést” – szögezte le hozzátéve, a népeknek, nemzeteknek továbbra is együtt kellene működniük, de ezt az együttműködést meg kellene reformálni, jobbá, tisztességesebbé, korrektebbé kellene tenni, vissza kellene hozni Európa presztízsét és értelmét. „Én erre látok lehetőséget. Most egy kicsit mindenki megijedt, elbizonytalanodott Európában. Meglátjuk, hogy mi lesz ebből. A nagy dialógusban, ami most kezd kialakulni a nemzetek, az értékek szerepéről, én úgy gondolom, hogy a kisebbségi jogoknak is bele kell kerülniük” – fogalmazott.
Az EP-képviselő véleménye szerint van esély az előrelépésre. Mint mondta, az elmúlt évszázadok vitái most is megvannak, az érdekek most is ütköznek, de ezeket már nem lövészárkokban és csatatereken oldják meg, hanem tárgyalóasztalnál, szavazással.
„Úgy gondolom, hogy ebbe az irányba kellene haladni, de korrektebbeknek kellene lenni, a nagyobb nemzeteknek tekintettel kellene lenniük arra, hogy a kisebb nemzeteknek mik az érdekük” – hangsúlyozta. Hozzátette, egyértelmű, hogy jelen pillanatban több Európa van, s ezt kell korrektebb módon összecsiszolni, hiteles európai vezetőkkel. Egyúttal reményének adott hangot, hogy a jövő évi választások után ez a korrekció beindul. „Egészében véve óvatos optimista vagyok. Úgy gondolom, kicsit büszkébbnek kellene lennünk arra, hogy van egy Európánk” – zárta előadását Csáky Pál.
