Bugár még a nagyszarvai kastély tulajdonosa? - Pénzügyek és oligarchák hálójában
Az a vállalat, amelynek fele részben Bugár Béla a tulajdonosa, csinos kis kölcsönhöz jutott hozzá. Méghozzá attól a személytől, aki a múltban a Most- Hídnak is folyósított, bár mára már annak nagyságát is elfelejtette. Ennek járt utána és érdekes kis összefüggéseket tárt fel az Aktuality.sk két fiatal újságírója, Martin Turček és Monika Radošovská. Valójában azt kutatták, ki is segített a Most-Híd vezérének.
A nagyszarvai 16. századi romantikus kastély mellett új modern bungalók épültek, így a kiterjedt kastélyparkkal együtt különleges szociális intézmény alakult ki, ahol az idősek szívesen átélhetik életük alkonyát. Az idősek az intézményben kiemelt gondoskodáshoz, vagy akár állandó egészségügyi felügyelethez is juthatnak. Az épületben található két ebédlő, fizioterápiás helyiség, kápolna, rendszeres szentmisékkel. Az intézmény képes komolyabb diagnózissal küszködő időseket is ellátni.
A szakmai hozzáállás, a szolgáltatások minősége meglátszik a várólistán is, hiszen reménytelenül telt házas a 121 főt befogadni képes nagyszarvai intézmény, annak ellenére, hogy a havi ellátásért a fizetnivaló 675 eurótól kezdődik.
A nemzeti műemléknek minősített kétszintes kastély tulajdonosa az a Parcus társaság, amelynek társtulajdonosa Bugár Béla. A másik társtulajdonos Ivan Palčo, Vörös Péterrel vezeti azt a Senior Parkot, azt a nonprofit szervezetet, amely bérli a kastély ingatlanjait a Parcustól és üzemelteti a szociális intézményt. Vörös Péter jelenleg a Most-Híd képviselője, aki a múltban Bugár Béla asszisztensekét dolgozott.
A tőkeigényes vállalkozás mögött, az Aktuality szerint, több Most-Hídhoz köthető személy is megjelenik. Köztük Ján Genčík, aki jelentős összeggel támogatta a múltban a pártot, illetve további kölcsönöket is nyújtott a Most-Híd számára.
A 2017-es pénzügyi beszámoló szerint, Bugár Béla akkor még biztosan 50%-os tulajdonosa volt a Parcus társaságnak, a kastély tulajdonosának. A Parcus törzstőkéjét 1 millió euróra jegyezték. A másik társtulajdonos, Ivan Palčo, a pénzügyi beszámoló szerint, 1 259 593 euró kölcsönt adott a társaságnak, Bugár ennél jóval kevesebbet, 586 487 eurót. Viszont megjelenik Ján Genčík is, 541 373 eurós kölcsönnel, aki a beszámoló szerint nem kért kamatokat, annak ellenére, hogy nem jelenik meg a társaság részvényeseként.
Genčík neve nem ismeretlen a közvélemény előtt. 2014-ben 20 ezer eurót ajándékozott a Most-Hídnak, és előtte a SME napilap szerint 300 ezer eurót kölcsönzött. Az Aktuality megkereste Genčíket, aki hirtelenjében nem emlékezett, hogy mennyit is kölcsönzött a pártnak, szinte még arra sem, hogy eurót, vagy koronát, mert a 300 ezer eurót ő is sokallotta.
Mindenesetre az Aktuality.sk azt állítja, hogy Genčík azelőtt szerepelt a Dopravoprojekt és a Trajekt társaságokban, amely társaságok összefüggésbe hozhatóak Czucz Istvánnal, a Most-Hídhoz közeli oligarchával. Genčík neve a második Dzurinda kormány idején is felmerült jelöltként az akkor állami tulajdonban lévő pozsonyi szemétgazdálkodási vállalatnál, illetve a Szlovák Villamosműveknél.
Genčík a Tedak vállalaton keresztül társtulajdonosa is volt a Dopravoprojekt vállalatnak, amelynek közismertek az akkori kötődései Czucz Istvánhoz. Az erős kötődést mutatja az is, hogy a Tedak vállalat akkori email címeként az [email protected]-t adták meg, amely azé a CZ Slovakia vállalaté, amelynek Czucz a tulajdonosa, illetve az általuk megadott telefonszám is a CZ Slovákiaban csörgött. De az is sokat mondó, hogy Genčíknek a Tedak vállalata 790 ezer eurós kölcsönt kapott a Dreamcatcher nevű postafiók cégtől. Czucz István is tulajdonosa az Aktuality.sk szerint egy azonos nevű postafiók cégnek.
A Genčík féle Tedaknak kapcsolata volt Juraj Širokýval, a Váhostav tulajdonosával is, akivel Czucz régóta üzleti kapcsolatban áll. A 2011-es zárszámadások szerint a Tedak milliós nagyságrendű kölcsönöket kapott a Finasist és a Druhá strategická társaságoktól, amelyeken keresztül Široký tulajdonrészese a Váhostavnak.
Az is sokat mondó, hogy 2016-tól a Parcus társaságban Bugár Béla megbízta Ivan Krivosudskýt, hogy képviselje öt, mint tulajdonost a közgyűlésen. Ivan Krivosudskýt még 2016-ban a Most-Híd jelölte a Transpetrol vezetőjének. Annak a Transpetrolnak, amelynek 49%-át még 2002-ben a Dzurinda kormány adta el az orosz JUKOSZ-nak, és amelyet 2009-ben vásárolt vissza a Ľubomír Jahnátek (Smer) vezette gazdasági minisztérium.
Itt azért az Aktuality.sk megemlíti a Gorilla iratokat, melyek szerint a privatizációban jelentős szerepe volt az akkori MKP-nak és Czucz Istvánnak, akinek a províziót kellett volna elosztania az akkori MKP és Malchárek között.
Az Aktuality.sk próbálta megkeresni Bugár Bélát kérdéseivel, de ő nem válaszolt, és a telefont sem vette. Csupán az Most-Híd szóvivője, Debnár Klára válaszolt. Szerinte az Aktuality.sk az összes kérdésre megtalálja a választ a nyilvános iratokban, mivel Bugár Bélának sosem volt gondja nyilvánosságra hozni a vagyoni kérdéseit érintő iratokat, sokszor a törvényi előírásokat meghaladóan is.
A legérdekesebb a kutakodásban viszont az, hogy az Aktuality.sk kimutatta a nyilvánvaló kapcsolódást az autópályák nyomvonalát tervező Dopravoprojekt és a Most-Híd között. Így Bugár Béla korábban nagy port kavart telekügyletei esetében is erősödhet a bennfentes információkkal való visszaélés gyanúja.
