„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Zsebik Ildikó 2019. április 22., 18:30

Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. (Márai Sándor: Füveskönyv)

Legyen ismét élhető Földünk! Fotó: Google.hu

1969-ben egy UNESCO konferencián John McConnell vetette fel elsőnek a Föld napja megtartásának gondolatát azzal a céllal, a környezetvédelem időről időre az érdeklődés középpontjába kerüljön, és felhívja az emberek figyelmét a természeti környezet megóvására. Denis Hayes amerikai egyetemista  pedig mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította a Föld Napja Hálózatot. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

A Föld napjának megtartására első ízben 1970-ben került sor, mára 175 ország csatlakozott a Föld védelmében alakult mozgalomhoz, melynek jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Magyarországon 1990 óta rendezik,  2009 óta az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította.  

1990 óta minden évben a washingtoni Worldwatch Institute kiadja éves jelentését a világ környezeti állapotáról „A világ helyzete” címmel, és a civil szervezetek, az önkormányzatok, az iskolák fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek.

Mára a világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nemcsak ünnepelni kell, hanem sokat tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben megóvjuk a levegőt, a vizeket, növényeket, madarakat, állatokat.

2018 kiemelt témája a „műanyagmentes világ”volt, az idei évé pedig a biológiai sokféleség megőrzése.  Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. Túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk:  jelzi a WWF évi jelentése.

Feladatunk van hát bőven! Tegyük zöldebbé környezetünket, komposztáljunk,  használjuk a tömegközlekedést, ne vásároljunk csomagolt termékeket, éljünk műanyagok nélkül! Együnk friss hazait termékeket, kevesebb állati eredetű ételt.....!

Ez a cselekvő ünnep mindnyájunk jövőjéről szól. Állítólag már csak 10 évünk maradt a cselekvésre. Ne csak beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát! Szabaduljunk meg a talajt, a vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakóktól, az atomenergia használatától, a szennyező ipari üzemektől, a fogyasztói társadalom által termelt hulladékhegyektől, mert ezek a természeti értékek eltűnését, a fajok kipusztulását eredményezik, s ezzel együtt az ember egyre rosszabb életminőségét!

0 HOZZÁSZÓLÁS