Bemutatkozott a palócság Brüsszelben
2019. április 12-én a balassagyarmati Palóc Múzeumban tartották azt a sajtótájékoztatót, amely során az Európai Parlamentben megrendezett Palóc Konferencia megálmodói és résztvevői foglalták össze április 3-i brüsszeli útjuk tapasztalatait. A brüsszeli Balassi Intézetben ugyanis ekkor valósult meg az MKP EP-képviselőjének, Csáky Pálnak a kezdeményezésére létrejövő Palóc Est.

„Nógrád megye területfejlesztési operatív programjának van egy olyan kiemelkedő célterülete, ami a helyi identitás erősítéséről szól. Első alkalommal a Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány kapta meg ezt a támogatási lehetőséget. Ebből tudtuk megvalósítani az elmúlt másfél év előkészítő munkája során azt a fantasztikus programot, amivel be tudtunk mutatkozni Brüsszelben” – kezdte a sajtótájékoztatót Bíró Anna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Nógrád megyei referense, majd bemutatta a Palóc Kavalkádban tevékenyen részt vállaló megjelenteket.
– fogalmazta meg Lencsés Zsolt, az alapítvány elnökségi tagja, aki néhány gondolat erejéig felidézte Szeder Fábián munkásságát, valamint a tényt, hogy A palóczokról című népismereti tanulmánya pontosan 200 évvel előzte meg a palóc etnikum brüsszeli bemutatkozását.
Ádám György szerint méltóképpen tudtak meríteni a palócság értékeiből, hiszen a művészeteken túl a biológiától az atomfizikáig olyan eredményeket és tudósokat tudtak bemutatni, amelyek és akik előre tudták vinni az emberiség ügyét:
– foglalta össze a Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány elnöke, akinek szavait Barna János, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke is alátámasztotta:
Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke és Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke egyetértettek abban, hogy a palócság által megőrzött tradíciók a mai európai emberek számára is példaértékűek, s a palóc identitás és a Palócföldbe vetett hit megőrzésének fontosságát hangsúlyozták.
Limbacher Gábor, a Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója a Brüsszelbe ellátogató palóc küldöttség hivatástudatát dicsérte, míg Karaba Tamás, Nógrád megye korábbi főépítésze a palóc erőforrások helyes hasznosítására hívta fel a figyelmet.
Szeretnénk egy olyan tartalmi megújulást az oktatásban, ami a helyi identitást markánsabban képviseli. Ennek első lépéseként a művészetet, mint eszközt szeretnénk használni”– vázolta fel Dávid Zsuzsanna pedagógus, a program oktatási elképzeléseiért felelős munkatársa.
A felszólalók egyetértettek abban is, hogy az értékvesztésből való kiút megtalálása, valamint a kultúrválság magunk mögött hagyása a tenni akaró fiatalok nélkül nem megvalósítható. Párkányi Raab Péter szobrász szerint a gyökereiket kell felfedezniük ahhoz, hogy szárnyalni tudjanak. Jámbor László, a Besztercebányai közgyűlés külügyi bizottságának elnöke – az Ipoly-hidak megépítésének jelentőségét hangsúlyozva – reményét fejezte ki, hogy ezzel a kezdeményezéssel is közelebb tudják hozni a palócságot határon innen és túl.
A sajtótájékoztató végén levetítették Palócország bemutatkozó kisfilmjét, amit a Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsor-sorozat egyik szereplője, Jakab Sándor készített.
A Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány további céljairól annak elnökségi tagja, Lencsés Zsolt szólt: „Bízunk benne, hogy a jövőben sikerül a palócság európai kisebbségként való elismertetése. A palóc etnikumot ezzel ténylegesen is feltennénk Európa térképére.”