„A himnusztörvény orkán egy pohár vízben” - írja a szlovák újságíró

„Az, hogy a himnusz-törvényt megszavazta Bugár Hídja is, ostobaság volt, melynek talán figyelmetlenség, talán lustaság volt az oka. Azonban az, ahogy ezzel az esettel visszaélnek egyes magyarok, arcátlanság.” – kezdi írását Mikeš.

A szlovák újságíró nagyon könnyen elbagatellizálja a himnusz-botrány ügyét azzal, hogy kijelenti: sosem lépett érvénybe az említett törvény, ahogy a himnusz-éneklésért kiszabott 7000 eurós büntetés sem. Így miért kell ezt annyira nagy dobra verni?

„Habár Andrej Kiska, köztársasági elnök visszaadta a törvényt a nemzeti tanácsnak, már ez az idő is elegendő volt a magyar politikai pártoknak, és az MKP támogatóinak Szlovákiában, hogy az ügyből nem vihart, hanem egyenesen orkánt csináljanak egy pohár vízben” – írja a szlovák újságíró.

Mikeš felemlíti a Jobbik reakcióját is, aki véleménye szerint a legtöbbet igyekezett kovácsolni a himnusz-ügyből, és többek között a kétoldalú szlovák-magyar kapcsolatok befagyasztását követelte. Mikeš „abszolút demagógiának” nevezte a helyzetet.  

Majd azon kezd felháborodni, hogy a Jobbik által meghirdetett akción, amely során a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége előtt Budapesten tüntetésként eléneklik a magyar himnuszt, az ellenzéki Momentum is részt akar venni.

Ezt pedig Mikeš gyomra nem tudja bevenni, mivel számára a Momentum a „jó” párt, aki Orbán-ellenes és „tisztességes, normális fiatal politikusokból áll”, akik egykor megakadályozták Orbán megalomán tervét, hogy Budapesten rendezzék az olimpiát – magyarázza, majd hozzáteszi: a Momentum sem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy politikai tőkét kovácsoljon egy tisztán nacionalista ál-ügyből.

Mikeš ezek után az MKP-t célozta meg, aki véleménye szerint csak Bugárba akar egy jó nagyot belerúgni, és erre mikor lenne jobb alkalom, mint most? – kérdi. Felhívja továbbá a szlovák olvasók figyelmét arra is, hogy az MKP petíciót indított, amely nem csak a himnusz, de a többi nemzeti szimbólum szabad használatát is biztosítaná. Miközben a szabad szót ironikusan idézőjelbe tette, így újra lebecsüli a himnusz-botrány fontosságát.

„Menyhárt József eközben teátrálisan kijelentette, hogy 1989 után hitt a szabad társadalomban, miközben közvetve a mai időket még rosszabbnak nevezte, mint a Rákosi-korszakot. Hagyományosan nem hiányozhatott a magyar nacionalisták történelmi sérelmeinek felemlítése: a magyarságnak a két világháború között sem volt szabad nemzeti ünnepeit ünnepelni, nem volt ez másként a kommunisták alatt sem. De még Rákosi kommunistái sem írták át a magyar himnuszt…” – gúnyolódik Mikeš Menyhárt József szavain írásában, majd hozzáteszi:

„Ezt még maga a „stratéga”, Andrej Danko, sem merte megtenni, így hát nem tudni, az MKP főnöke miről is hablatyol. Minderről bővebben a felvidek.ma portál informált, amelynek neve mindent elmond…” – írja.

Végezetül Mikeš hangsúlyozta, mementóként szolgál az, ahogy a magyar körök visszaéltek a himnusz-ügyel. „Ha a Most-Híd hamisságát és lustaságát a választók tényleg megbosszulják, és Bugárék nem kerülnek be a parlamentbe, ki fogja itt a szlovákiai magyarokat képviselni? Nem térünk újra vissza a nyers nacionalizmus idejéhez, amikor is beteg javaslatokkal, kérésekkel és kijelentésekkel növelte egymás népszerűségét Duray és Slota? A mostani status quo rossz, a távlatkép még rosszabb…” – zárja írását.