Az Európai Parlament megszavazta az új biztosi testületet
Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület megválasztott elnöke reggel bemutatta a testület leendő tagjait, valamint a következő öt évre szóló célkitűzéseit. Ezt követően a frakciók rövid időre visszavonulnak szavazati szándékaik tisztázására, majd a képviselőcsoportok vezetői a 12 órakor kezdődő voksolás előtt nyilatkozatot tettek.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.
A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.
A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 pedig volt.
A vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt közölte, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, minthogy elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot. A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők várhatóan egyaránt a testület ellen fognak szavazni. A szakemberek szerint szinte biztosan meglesz a többség a jóváhagyás mellett.
Manon Aubry, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport nevében nehezményezte, hogy a szociális, demográfiai, ökológiai válság közepette a szabadkereskedelem hívei kapnak újra lehetőséget az EU formálására.
Antoni Ryszard Legutko a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakció részéről azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió különböző adottságú tagállamokból áll, ezért fontos, hogy a Bizottság a jövőben az integrációra hivatkozva ne szegje meg az alapszerződésekben meghatározott elveket.
Marco Zanni az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia csoport nevében úgy vélekedett, hogy egy nehéz időszakban egy gyenge Bizottság jön létre, amely nemi esélyegyenlőségről, zöld ideológiáról beszél, pedig az európai embereket a valós mindennapi problémák aggasztják, például a bérek, az adók, a foglalkoztatás ügyei.
Ska Keller a Zöldek képviseletében aggodalmának adott hangot, hogy a tervezett klímaügyi intézkedések mély agrárreform nélkül elégtelenek lesznek. A képviselő újra felvetette, hogy két biztos – a francia és a magyar – esetében szerintük az összeférhetetlenség továbbra is fennáll.
Dacian Ciolos a liberális „Újítsuk meg Európát" frakció élén néhány pozitívumot említett meg, néhány fontos ügyben a frakciók között együttműködés volt tapasztalható, ami reményre ad okot. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament között bizalomra lesz szükség a jó együttműködéshez, új víziót kell adni együtt Európának – tette hozzá.
García Pérez Iratxe, az európai szocialisták frakciója részéről egy zöldebb, feministább Európát tud elképzelni a jövőben. Egy sok munkát igénylő öt év áll előttünk – fogalmazott.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint nagyon erős az új Bizottság összetétele, Európa érdekében kell majd tevékenykednie, ezért az Európai Parlamenttel szoros, konstruktív együttműködésre lesz szükség. „Egységes, erős Európára van szükségünk” – mondta Weber.
A megerősítéshez a képviselők egyszerű többségére van szükség, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint szinte biztosan meglesz.
Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez már jórészt csak formalitásnak számít.
Az új Európai Bizottság eredetileg már novemberben hivatalba lépett volna, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ez annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lenne.
A halasztás azért vált szükségessé, mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
A magyar Várhelyi Olivérrel a soraiban mutatkozott be a leendő Európai Bizottság szerda reggel Strasbourgban. Az Európai Parlament (EP) képviselői déltől szavaznak az Ursula von der Leyen vezette biztosi testület egészéről. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felel majd – amennyiben a jelöltállítási folyamat utolsó lépcsőfokaként az EP is zöld jelzést ad a Von der Leyen-testületnek. Ez borítékolhatónak tűnik, miután a legnagyobb frakciók – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, illetve a Macron-féle liberálisok – előre jelezték, hogy megszavazzák a biztosi csapatot.
Von der Leyen a „Lássunk munkához!” mondattal kezdte a biztosok bemutatását, majd közel negyven perces beszédet szentelt Európa-víziójának.
Ebben újra nyomatékosította, hogy a zöld ügy és a klímavédelem kiemelt jelentőséggel bír majd a következő bizottsági ciklusban. A holland Frans Timmermans feladata lesz, hogy a gázkibocsátás csökkentése a kontinens versenyképességének javításaával történjen. A dán liberális Margrethe Vestager bizottsági alelnökként felelhet a digitalizációs portfólióért.
A német politikus a migrációról is mint hosszú távon velünk maradó problémáról beszélt. – Haza kell térniük azoknak, akiknek nincs joguk itt lenni – hangoztatta Von der Leyen, hozzátéve: az uniós bevándorláspolitika a szolidaritás és felelősségvállalás jegyében kell, hogy megvalósuljon. A migrációs kérdések java a görög Margaritisz Szkínászhoz tartozik, aki „az európai életforma népszerűsítése„ című tárcát viheti. Utóbbi eredetileg „az európai életforma védelme” nevet viselte, de balliberális-zöld nyomásra Von der Leyen végül alakított a portfólión.
A belga Didier Reynders és a cseh Vera Jourová mint a jogállamiságért felelős biztosok mutatkoztak be Strasbourgban. A feladatukról Von der Leyen elmondta: a jogállamiság a közösség alapja, ezért a brüsszeli testület a következő öt évben nem fog vonakodni a szükséges intézkedések megtételétől annak védelme érdekében, ugyanakkor minden tagállamnak azonos elbánásban kell részesülnie.
Érintette egyebek mellett az Egyesült Királyság kiválását is, és kijelentette, ő mindig is a brit tagság támogatója lesz.
A Von der Leyen-bizottság már most történelminek mondható, miután első alkalommal vezeti nő az uniós végrehajtó testületet. A volt német védelmi miniszter arról is büszkén beszélt, hogy a testületben mindössze egy női biztos híján nincs meg a teljes nemi egyenlőség.
Politikailag az európai jobbközép tíz, a balközép pedig kilenc biztossal képviselteti magát, míg a liberálisoknak hat tagjuk ül a bizottság soraiban.
