2019. május 18., 12:09

Az EP-választás tétje: legyen áttörés az őshonos kisebbségek jogállásában

Nem túlzás állítani, hogy az Európai Unió intézményei meglehetősen érzéketlenek az őshonos kisebbségek jogait illetően. A most véget érő ciklusban mégis fontos lépések történtek a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogait összefoglaló keretrendszer megvalósítása felé. Az EP-választások után kialakuló erőviszonyok döntően befolyásolhatják a folyamat továbbvitelének lehetőségeit.

EP-választás
Médialapozó

A Kárpát-medencében az országhatáron túl élő magyar közösségek körében generációk élménye, hogy a kilencvenes és a korai kétezres években az uniós csatlakozástól remélték a nemzetállami paradigma lebontását, a kisebbségben élő magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. A csatlakozást követően csalódást keltő felismerés volt, hogy az Európai Unió intézményrendszere a népesség mintegy tíz százalékát kitevő őshonos kisebbségek jogállásának rendezése felé tapodtat sem hajlandó elmozdulni.

Európai Unió: várakozásaink és a valóság

Érdemes felidéznünk a szlovákiai magyar nemzetrész várakozásait az integrációt megelőző évekből. Akkoriban azt reméltük, hogy az európai csatlakozás kihúzza a szlovák nemzetállam méregfogát, hiszen az általunk elképzelt európai közösségben a szabadságjogok a kisebbségi érdekvédelem sarokköveit megfellebbezhetetlenül jelölik ki. A valóság ezzel szemben az, hogy az ajtó túloldalán egy olyan, a végsőkig individualizált posztmodern társadalmat találtunk, amely a közösségi jogokat legfeljebb a szociokulturális kisebbségek esetében hajlandó értelmezni.

Közösségünk érdekképviselete kénytelen volt ráébredni, hogy az őshonos kisebbségek védelme ügyében értetlenséggel, sőt nem ritkán gyanakvással találja szembe magát. Az uniós csatlakozást követő másfél évtizedben az is világossá vált, hogy ez a felfogás csak nagyon nehezen fordítható a visszájára, s ha igen, akkor is hosszú vajúdással, az érdekképviseletünk által végzett alapos és kitartó szakmai munkával.

Európai patikamérleg: az őshonos kisebbségek és a bevándorlók

Az európai kisebbségvédelem kiindulópontja az elmúlt időszakban az egyén szabad identitásválasztása volt. Ez a felfogás hallani sem akar a nemzeti közösségről mint identitásképző tényezőről. Ráadásul ez a logika patikamérlegen mérné a jogokat a kontinensre frissen bevándorolt, illetve a nemzedékek óta a szülőföldjén élő, őshonos kisebbségekhez tartozóknak.

A médiacsaládunkhoz tartozó ma7.sk portál podcast-adásának nyilatkozó Navracsics Tibor uniós biztos is úgy véli, hogy a kisebbségi jogok tekintetében az Unión belül kettős mérce érvényesül. Az uniós biztos szerint ugyanis, míg a frissen bevándoroltak helyzetének rendezését integrációs kihívásként, addig az őshonos kisebbségek ügyét kulturális kérdésként fogják fel, amely nem igényel azonnali, sürgős beavatkozást. Éppen emiatt nem valósulhatott meg mindeddig a kisebbségben élő nemzeti kisebbségek jogait összefoglaló uniós keretrendszer – hangsúlyozta a Prés című műsor vendégeként Navracsics Tibor.

Jogminimum vagy jogi keretrendszer?

Tavaly az Európai Parlament két határozatot is elfogadott az őshonos kisebbségek jogállásáról. Az Európai Kisebbségi Jogminimum irányelveit a Most-Híd szakpolitikusai dolgozták ki. A dokumentum a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének számára a kultúra, az oktatás és a nyelvhasználat területén biztosítja az alapvető jogminimumot, valamint kitér a közmédia akadálytalan kisebbségi nyelvhasználatára is.

A politikai önkormányzatiság azonban az elfogadott határozatban szigorúan tagállami jogkörként szerepel, ráadásul a tagállamok saját maguk határozhatják meg, hogy kiket tartanak a nemzeti kisebbségekhez tartozónak. A dokumentum támogatói szerint az irányelvek rögzítik az őshonos kisebbségek alapvető jogait. A bírálók azonban felhívják rá a figyelmet, hogy a határozat a nemzeti közösségekre nem tekint identitásképző tényezőként, és nem helyettesítheti az őshonos kisebbségek jogait körülíró keretrendszert.

A másik elfogadott határozat Csáky Pál nevéhez fűződik. Az MKP EP-képviselője által kidolgozott dokumentum kimondja, hogy az őshonos kisebbségek jogosultak uniós szintű védelemre, ennek biztosítására pedig az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak kell lépéseket tennie. Mivel az Európa Tanács korábbi kisebbségvédelmi rendelkezései nem tartalmaznak szankciókat, ezért beemelnék az európai jogrendbe, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítása esetén kötelezettségszegési eljárás induljon az adott tagállammal szemben. Míg a Most-Híd kezdeményezésére elfogadott dokumentum a kisebbségekhez tartozó egyének jogvédelmére koncentrál, nem is célozza a közösségi jog érvényre juttatását az őshonos kisebbségek védelmében, addig az MKP jóval komplexebb megoldást szorgalmaz, ráadásul uniós garanciákkal körülbástyázva az elérhető vívmányokat.

A Minority SafePack: sikeres európai összefogás

A most véget érő uniós ciklusban hosszú jogi huzavona után sikeresen zárult le az őshonos kisebbségek európai jogvédelméért indított Minority SafePack polgári kezdeményezés. A Minority SafePack sikeréhez az Európai Unióban egymillió polgár támogató aláírására volt szükség, ebből Szlovákiában több mint 68 ezer aláírás gyűlt össze. Az elért eredmény széles körű összefogásnak köszönhető, amelyben részt vettek az MKP aktivistái mellett felvidéki civil szervezetek és az egyházak is. A Minority SafePack sikere azonban túlmutat a Kárpát-medencén, hiszen tizenegy uniós tagállamban gyűlt össze a kellő számú aláírás.

Tárnok Balázs
Tárnok Balázs

Tárnok Balázs jogász, az MKP EP képviselőjelöltje hangsúlyozza, hogy amióta lehetőség van uniós polgári kezdeményezések elindítására, mindössze öt petíció volt sikeres. Ezek egyike a Minority SafePack kezdeményezés. Tárnok arra is emlékeztet, hogy a kezdeményezésről a továbbiakban az Európai Bizottságnak kell határoznia. A szervezők úgy döntöttek, a várhatóan novemberben felálló új bizottság elé fogják beterjeszteni a sikeres polgári kezdeményezést, bízva abban, így nagyobb esély kínálkozik arra, hogy elfogadják a petícióban foglaltakat, állítja Tárnok.

Aláírásgyűjtés indul a nemzeti régiók egyenlő esélyeiért

Tárnok Balázs arra is felhívja a figyelmet, hogy a ciklus végén a nemzeti régiók uniós elfogadását célzó kezdeményezés is zöld utat kapott, miután az ugyancsak elhúzódó pereskedést követően május elején az Európai Bizottság nyilvántartásba vette az uniós polgári kezdeményezést. Így megkezdődhet az aláírásgyűjtés. A fiatal politikus a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű kezdeményezés kapcsán jogi tanácsadóként négy éve segíti a petíciót elindító Székely Nemzeti Tanács munkáját. Az idén márciusban közel hat év után megnyert per háttérmunkáiból ő is kivette a részét.

Tárnok Balázst megkértük, fejtse ki, mit értenek a petíció kezdeményezői a nemzeti régió fogalma alatt. Tárnok válaszában hangsúlyozta, a nemzeti régiók nem feltétlenül esnek egybe az adott ország közigazgatási egységeivel. A nemzeti régiók jól elkülöníthető néprajzi területet foglalnak egybe, ahol az adott országon belül a többségi társadalomtól kulturálisan, nyelvileg világosan megkülönböztethető közösség él. Ily módon ez a meghatározás igaz a Székelyföldre, de a Felvidék magyarlakta területeire is.

Még 2013-ban felállt a kezdeményezés polgári szervezőbizottsága. A bizottság felvidéki tagja Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke, aki egyúttal a felvidéki aláírásgyűjtés felelőse. A politikus elmondta, a május 7-i hivatalos regisztrációt követően egy év áll rendelkezésre a legkevesebb egymillió támogató aláírás összegyűjtésére, legalább hét különböző uniós tagállamból. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a petíciót. A döntését azonban mindenképpen indokolnia kell, hangsúlyozza Őry, hozzátéve, hogy a Magyar Közösség Pártjában egyeztetés kezdődik a felvidéki kampánynyitó időpontjáról és az aláírásgyűjtés további részleteiről.

Ne érje hátrányos megkülönböztetés a magyarlakta régiókat!

Megkerestük a petíciót kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét, Izsák Balázst is, aki hangsúlyozta, a nemzeti régiók meghatározására a kohéziós politika látványos kudarca miatt van szükség, ami miatt Brüsszelt és Románia esetében Bukarestet terheli a felelősség. Izsák arra emlékeztetett, hogy a székely megyéket a román többségű fejlesztési régión belül hátrányos megkülönböztetés éri, pedig a felzárkóztatásra szánt kohéziós támogatásoknak éppen a leghátrányosabb helyzetű régiókba kellene eljutniuk.

Az SZNT elnöke kiemeli, hogy míg Brassó és Szeben megyék 20, illetve 16 százalékos gazdasági növekedést értek el 2007 óta, addig Hargita megyében csak 3,6 százalékos, Kovászna megyében pedig mindössze 1,2 százalékos volt a növekedés. Izsák szerint, ha a jövőben a nemzeti régiók többlettámogatásokhoz jutnának, ellensúlyozható lenne a kohéziós források Bukarest által diktált szűkkeblűsége.

Izsák Balázs
Izsák Balázs

Mind Őry Péter, mind Tárnok Balázs hangsúlyozza, Székelyföldhöz hasonlóan a Felvidéken is sok esetben igaz, hogy a magyarlakta térségek egy adott régión belül gazdaságilag elmaradottabbaknak számítanak. A regionális különbségek pedig nemhogy csökkentek, hanem sokszor nőttek is az elmúlt időszakban. Az MKP megkérdezett politikusai szerint a nemzeti régióknak jutó többletforrások végre esélyt kínálnának a hátrányos helyzetű magyarlakta térségek gazdasági felzárkóztatására.

A kezdeményezések továbbviteléhez szükség van a választók felhatalmazására

A jövő hét végén európai parlamenti képviselőket választunk. Az előző EP-választásokon kirívóan alacsony volt a részvétel Szlovákiában, a választók talán nem értették meg az európai képviselet jelentőségét. Nekünk, felvidéki magyaroknak különösen fontos, hogy képviseletünk legyen az Európai Parlamentben, hiszen az őshonos kisebbségek jogait érintő kezdeményezések elfogadását csakis erős képviselettel remélhetjük.

Az európai erőviszonyokat természetesen csak a magunk számarányához mérten tudjuk befolyásolni, de ha saját ügyeink képviselete saját magunknak sem fontos, másoknak aligha lesz az. Az idei EP-választás az őshonos kisebbségek jogainak esetleges kiterjesztéséről szóló szavazás is egyben – számunkra ez a voksolás valódi tétje.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/20. számában.
 
 
 

EP-választás
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék