Čaputová sikeresebb lehet a magyarok körében, mint Radičová vagy Kiska volt
A mintegy félmilliónyi dél-szlovákiai magyar szavazatáért Bugár Bélán kívül egyetlen másik jelölt sem pedálozik annyira, mint Zuzana Čaputová, írja a Denník N napilap.
Dunaszerdahely előtt három óriásplakát is van, amelyen Bugár Béla azt hirdeti, ki a magyarok elnöke. Dunaszerdahely a Szlovákiában élő magyarok egyik fellegvára, olyan régió, ahol a magyar jelölteknek és pártoknak a legnagyobb a támogatásuk, írja a lap. Ennek ellenére a magyarul egyetlen szót nem tudó Čaputová fórumára mintegy százan eljöttek, voltak, akik be se fértek a terembe.
Ez is azt mutatja, hogy Čaputová a magyar választók körében is jelenség lett. Az utolsó választás előtti felmérések is azt jelzik, hogy
a szlovákiai magyarok nem Bugár Bélához, hanem inkább hozzá pártolnak át tömegesen.
A dunaszerdahelyi beszélgetésre először magyarul hívta meg Čaputová a pártolóit, néhány nappal azt követően, hogy a közösségi oldalán magyar nyelvű keretes profilképet is közzétett, amellyel támogathatják őt az emberek a kampányában. A Čaputová kampányát segítő magyarul is beszélő Martin Dubéci (Progresszív Szlovákia) szerint már ez is újdonság a magyar választópolgárok számára.
A dunaszerdahelyi fórumon a klasszikus kérdéseken kívül a kisebbségeket érintő kérdések is elhangzottak, mint például a kettős állampolgárság vagy a kétnyelvűség kérdése. Čaputová ezekre a kérdésekre már korábban is válaszolt a magyar médiában.
A kettős állampolgárság kapcsán kijelentette például, hogy
hogy azok, akiknek egyik és másik országban is vannak kötődéseik, megszerezhessék azt. A kétnyelvűség kapcsán viszont úgy fogalmazott,
A Magyarországgal szembeni uniós intézkedések kapcsán meg azt mondta,
A fórum résztvevői kétszer is megtapsolták, egyszer, amikor az abortuszkérdéshez és az azonos neműek gyermekneveléséhez való álláspontját fejtegette, másodszor pedig amikor arról beszélt, hogy tiszteletben kell tartani a kisebbségek jogait.
Amikor a napilap arról faggatta az embereket, miért támogatják Čaputovát, azok azt mondták, főleg az tetszik nekik, hogy liberális, s hogy a kisebbségekkel kapcsolatos nézetei teljesen rendben vannak.
Aneta Világi politikai elemző szerint természetes, hogy a Progresszív Szlovákia alelnök asszonyának sikerült megszólítania ezeket a régiókat.
– mondta ez elemző.
A liberális és demokratikus jelölteknek már a múltban is volt a déli régiókban támogatottságuk, amikor a második fordulóban nem volt magyar jelöltjük. 2009-ben például Iveta Radičovát támogatták, akit az MKP is támogatott, öt évvel később pedig Andrej Kiskát. Az elemző szerint azonban ezekben az esetekben nem meggyőződésből döntöttek így a magyarok, sokkal inkább az ellenjelöltjeik (Ivan Gašparovič vagy Robert Fico) miatt.
Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke szerint
Véleménye szerint Čaputovában viszont főleg azt értékelheti a magyar kisebbség, hogy „teljesen normális módon viszonyul hozzájuk, nem pedig az állam negatív elemének tartja őket”.
A választási moratórium megkezdődése előtt az AKO és a Focus ügynökségek 4 százalék körüli támogatottságot mértek Bugár Bélának, a Most-Híd elnökének. Ez mintegy a felével kisebb, mint amit az év elején mértek neki. A felmérések azt mutatják, hogy más csoportokhoz hasonlóan a magyar támogatók is Čaputovához pártolnak át a gyengébb jelöltektől.
Világi szerint Bugár támogatottsága már 2010-től folyamatosan csökken, ezért aztán aligha várható, hogy most hirtelen megnövekedne e népszerűsége.
– mondja az elemző. Petőcz szerint azonban részben igazságtalan ez Bugárral szemben, mert aránylag sok mindent kiharcolt a magyar kisebbség számára. Másrészt viszont szerinte is
helyénvaló a kritika, hogy milyen áron érte el Bugár ezeket ez eredményeket.
Petőcz azt állítja, az utóbbi 10-15 évben a magyar választópolgárok is aránylag elég kiábrándultak az országos és a magyar politikából is. Ennek bizonyítéka az is, hogy azokban a járásokban, ahol a magyarok többsége él,
a választási részvétel az utóbbi időben rendszerint 10-20 százalékkal is alacsonyabb, mint más régiókban.
– mondja. Szerinte egyetlen kormány sem tett semmi lényegeset, ami javította volna a magyar régiókban élő emberek helyzetét, főleg Komáromtól keletebbre, ahol a helyzet sokkal rosszabb, mint ellenkező irányban.
„Az utolsó szlovák párt, amely reálisan megszólította a magyarokat, és a programjában is említést tett róluk, az az SDĽ (Szlovák Demokratikus Baloldal) volt a 90-es évek elején” – fűzte hozzá Petőcz.
