Amit minden szülőnek tudnia kell az internetes bántalmazásról
Az emberi méltósághoz való jog a nevelési-oktatási intézményekben az oktatás minden szereplőjét: a diákot, a szülőt és a tanárt is megilleti.
Egyre súlyosabb a helyzet az internetes bántalmazás terén, hiszen az online tér vált a kommunikáció fő csatornájává.
Az internetes bántalmazás palettája sokszínű.
A leggyakoribb a netes közösségből való kiközösítés, bántó üzenetek posztolása/küldése, az egyén személyes tartalmainak beleegyezés nélküli közzététele, vagy épp különféle pletykák terjesztése.
Égetés (flaming): erőszakos, durva vagy vulgáris üzenetek küldése valakiről vagy valakikről egy online csoportnak/személynek.
Befeketítés (denigration): rosszindulatú, hazug vagy kegyetlenkedő dolgok posztolása valakiről.
Kizárás (exclusion): szándékos kirekesztés egy online csoportból Online zaklatás (cyberstalking): bántalmazással fenyegető vagy megfélemlítő zaklatás.
Személyiséglopás (masquerading): valaki másnak tettetve magát olyan tartalmakat küldeni vagy posztolni, amelyek az illetőt rossz színben tüntetik fel, vagy bajba keverik.
Kibeszélés (outing): kényes, személyes vagy kínos információk posztolása vagy küldése egy személyről.
A szülők sokszor meglepődnek, ha kiderül, az ő gyerekük vált bántalmazóvá és először tanácstalanul állnak, hogyan is kezeljék a problémát. Valószínűleg csalódott vagy zaklatott lesz, amikor megtudja, hogy gyermeke bántalmaz másokat.
Próbáljon meg nyugodt maradni, és szánjon némi időt a teendők átgondolására.
- Magyarázza el nyugodtan a gyermekének, hogy amit tesz, elfogadhatatlan!
- Fontos, hogy tudja, nem a gyermekét kell megváltoztatnia, hanem ezt a fajta viselkedését!
- Beszélje meg gyermekével, milyen érzés lenne, ha vele viselkedne valaki így!
- Sokszor még az idősebb gyermekek sincsenek tudatában annak, hogy a viselkedésük bántalmazás.
- Kérdezze meg gyermekét, hogy mit gondol, hogyan tudná jóvátenni a bántalmazást!
- Magyarázza el, hogy mi lesz a következő lépése (pl. beszél az osztályfőnökkel, az iskola igazgatójával), illetve, hogy mit vár gyermekétől (pl. kérjen bocsánatot a bántalmazottól)!
- Hagyjon a gyermeknek időt és teret, hogy feltegyen bármilyen kérdést arra vonatkozóan, miért kell változtatni a viselkedésén!
Beszélgessünk erről a gyerekekkel!
Lehetséges, nincsenek tisztában azzal, hogy amit a másikkal tesznek, az neki bántó.
Arra is fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy ha másokat bántalmaznak, annak jogi következményei is lehetnek.
Fontos emellett, hogy szülőként tegyük az otthonunkat is zaklatás mentessé.
A gyerekek legtöbbször a helyes viselkedést a szüleik példáján keresztül tanulják meg.
Ha otthon túlságosan agresszív a légkör, vagy túl szigorú környezetben nevelkednek, ez iskolai agressziót eredményezhet náluk. Szülőként pozitív modellként kell szolgálni és megmutatni, mi a helyes viselkedés másokkal szemben.
Az önbecsülés is nagyon fontos szerepet tölt be a témában.
Azok a gyerekek, akik alacsony önértékeléssel rendelkeznek, gyakran bántják a többieket azért, hogy ezáltal „többnek” érezzék magukat. Mindamellett azok a gyerekek is lehetnek gonoszak a többiekkel, akik népszerűek. Fontos, hogy a gyermekünk egy egészséges és reális önértékeléssel rendelkezzen.
- Segítsen neki megtartani a bizonyítékokat, elmenteni vagy lemásolni bármilyen kapott szöveget vagy beszélgetést, így az illetékes személyek ki tudják majd vizsgálni a bántalmazást.
- Blokkolja a sértő felhasználókat! Tájékozódjon a közösségi oldalak visszaélés-bejelentő rendszeréről!
- Jó, ha tudja, hogy az online és offline zaklatás összekapcsolódhat, így a bántalmazás az iskolában is jelen lehet.
- Erőszakos fenyegetések esetén vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel.