2019. február 9., 19:10

Államfőválasztás: láttatnia kell magát a magyar közösségnek

A múlt héten lejárt a jelölési határidő, jelen állás szerint 15 jelölt, köztük Menyhárt József, az MKP országos elnöke indul a márciusi elnökválasztáson. Menyhárt közel 27 ezer támogató aláírással vág neki a küzdelemnek, hogy jelöltségén keresztül bizonyítsa: „a felvidéki magyaroknak is kijár, hogy az ország egyenlő polgáraiként tekintsenek rájuk”.

elnöki palota
Fotó: ma7 archívum

A múlt héten lejárt a jelölési határidő, jelen állás szerint 15 jelölt, köztük Menyhárt József, az MKP országos elnöke indul a márciusi elnökválasztáson. Menyhárt közel 27 ezer támogató aláírással vág neki a küzdelemnek, hogy jelöltségén keresztül bizonyítsa: „a felvidéki magyaroknak is kijár, hogy az ország egyenlő polgáraiként tekintsenek rájuk”. 

Hat hét múlva, március 16‑án megrendezik az államfőválasztás első fordulóját.

A január 15‑ei határidőig 18 jelölt jelezte indulási szándékát, három indulását azonban elutasította a választási bizottság. 

Tizenöt jelölt a startvonalon

Lapzártánkig a fennmaradó tizenötből még négy jelölt indulása nem tekinthető hivatalosnak. A jelöltség átvizsgálására vár még Marian Kotleba, Milan Kraj­niak, Maroš Šefčovič és Ivan Zuzula, ők a határidő napján, vagy kevéssel azelőtt adták le az aláírásokat. Ha a választási bizottság rábólint az indulásukra, az alábbi tizenöt jelölt indulhat az államfőválasztási küzdelemben: Bugár Béla (Most‑Híd), Zuzana Čaputová (Progresszív Szlovákia), Martin Daňo, Štefan Harabin, Eduard Chmelár, Marian Kotleba (ĽSNS), Milan Krajniak (Sme rodina), Menyhárt József (MKP), František Mikloško (a KDH támogatja), Robert Mistrík (az SaS támogatásával), Maroš Šefčovič (a Smer‑SD támogatásával), Róbert Švec, Bohumila Tauchmannová, Juraj Zábojník és Ivan Zuzula.

A tizenöt induló közül mindössze ketten, Daňo és Šefčovič gyűjtött össze tizenöt képviselői aláírást. A többiek az állampolgároktól összeszedett legalább 15 000 aláírást adták le. A március 30‑án esedékes második fordulóra akkor kerül sor, ha az első körben egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét. A második fordulóba a két legnagyobb támogatottságot szerzett jelölt kerül be.

 Legyünk egyenlő polgárai az országnak

Múlt hét elején Menyhárt József, az MKP elnöke is leadta az államfőjelöltségét támogató petíciós íveket. A pártelnök a petíció leadását követő sajtótájékoztatón elmondta, jelentős támogatottságot tudhat a háta mögött, az elmúlt hónapokban 26 833 támogató aláírást sikerült összegyűjtenie.

A választási kampány során nevén akarom nevezni a szlovákiai magyarokat érintő problémákat

– adott magyarázatot lapunknak Menyhárt József, miért jelölteti magát a márciusi választásokon. Hozzátette: az államfői tisztség az egész országot és annak minden polgárát, így a felvidéki magyarokat is érinti.

Azért jelöltetem magam, mert ma nincs, aki hitelesen képviselné az érdekeinket.

Nekünk is kijár, hogy végre a szülőföldünk állapotán és az államfő hozzánk való viszonyulásán is érzékelhető legyen: valóban egyenlő polgárai vagyunk az országnak

– fogalmazott az MKP elnöke.

Menyhárt azzal kapcsolatban, milyen eredménnyel lenne elégedett, megjegyezte, minden olyan támogatottság, ami megközelíti Bárdos Gyula öt évvel ezelőtt elért eredményét, sikernek minősül. Annál is inkább, hogy Bárdos Gyula 2014‑ben egyedüli magyar jelöltként vágott neki a küzdelemnek. A pártelnök arra is emlékeztetett, hogy már a puszta indulással sikerült felhívni a figyelmet a kisebbségi ügyekre. Ez mindenképpen eredmény.

Államfőjelölti kampányára utalva Menyhárt hangsúlyozta,

nem kormányzati BMW‑k hátsó üléséről szemléli a felvidéki magyarságot, hanem olyan kampányt folytat, melynek során elmegy az emberek közé, és megkérdezi a véleményüket.

A kampány már javában tart: a pártelnök‑államfőjelölt a következő hetekben végigjárja a felvidéki magyarlakta régiókat.

Mi az államfőválasztás tétje?

Öt évvel ezelőtt Bárdos Gyula államfőjelöltségével egy fontos lélektani gátat tört át a felvidéki magyarság. Bárdos személyében ugyanis először indult magyar jelölt a (cseh)szlová­kiai magyarság Trianon óta íródó történelmében. Jól tudjuk, mindaddig, amíg a szlovák társadalom képtelen szakítani a nemzetállami paradigmával, a magyar közösség érdekeit megjelenítő jelöltnek reális esélye aligha van beköltözni a Grassalkovich‑palotába. A jelölés mégis fontos szimbolikus üzenetet hordoz:

közösségünk nem fogadja el a szlovák nemzetállami felfogást, és a magyar nemzeti közösséghez tartozókat az ország egyenjogú polgárainak tartja.

Az idei választás abból a szempontból is dilemma elé állítja a felvidéki magyar választókat, hogy a kormányzati hátszéllel, gőzerővel kampányoló Bugár Bélát, vagy a magyar közösség hangjára jobban figyelő Menyhárt Józsefet válassza. Bugár a kampányban ezúttal is kettős beszédet folytat. Mást mond, ha a többségi nemzethez tartozókat akarja megszólítani, s megint mást, ha a magyar választók felé kommunikál.

Ebből következik az államfőválasztás legfőbb tétje magyar szempontból:

vajon lelepleződik‑e a magát „tapasztalt” politikusnak beállító Bugár hiteltelensége a magyar választók előtt is?

A Most‑Híd elnöke a 2016‑os „katasztrófakoalíció” megkötése után elveszítette szlovák támogatóinak a zömét, ha az államfőválasztáson a magyarok is elfordulnának tőle, az könnyen politikai karrierjének végét jelenthetné.

Az írás megjelent a Magyar7 2019/6. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.