Akikért a harang...

Sztruhár Izrael Diána 2018. szeptember 16., 10:52

Kezdeményezték gróf Esterházy János boldoggá avatását. Ezt a krakkói érsek, Marek Jędraszewski személyes küldötte jelentette be azon az emlékmisén, amelyet a mártír gróf végső nyugalomra helyezésének első évfordulója alkalmából tartottak Alsóbodokon.

Fotó: Sztruhár György

Az Esterházy János Zarándokközpontba az elmúlt egy évben zarándokok százai érkeztek, hogy leróják tiszteletüket az ártatlanul meghurcolt mártír politikus előtt. A magyarországi Misszió Tours rendszeresen szervez zarándoklatot Alsóbodokra. „Az emlékmisére két autóbuszt indítottunk Budapestről“ – mondja Budai László, a zarándoklat szervezője.

„Régi barátság köt Paulisz Boldizsárhoz, e zarándokközpont létrehozójához. Amikor tavaly megígértem neki, hogy zarándokokkal térek ide vissza erre az évfordulós szentmisére, akkor még nem tudhattuk, hogy ő ezt már nem érheti meg. Az ő sírjánál, az ő lelkiüdvéért  is imádkoztunk a zarándokokkal, ahogy Esterházy János boldoggá avatásáért is mondtunk egy imát“ – részletezi a zarándoklatot Budai László.

„Nem volt egyszerű megszervezni a zarándoklatot, hiszen – legyünk őszinték – a komunizmus alatt történt dolgokról még mindig, odahaza is, kevéssé tudunk, ahogy Esterházy Jánosról is. Hiszem, hogy már az is gondviselésszerű, hogy két autóbusszal el tudtunk jönni. És kell ez a hely, itt a nyelvek határán, egy példamutató ember sírhelyénél, aki félig lengyel volt, félig magyar, és nagyon szerette a szlovákokat“ – magyarázza Budai László, aki szerint rá kell döbbennünk, hogy nagyobb szükségünk van egymásra, mint valaha, önmagunkban ugyanis porszemnyiek vagyunk.

„Ha még most sem döbbenünk rá arra, hogy mi keresztény alapokon évezredes testvérek vagyunk, akkor lehet, hogy az utolsó esélyeinket szalasztjuk el, s ehhez nekünk Esterházy János egy nagyon jó példakép lehet, és nagyon jó példakép lehet ennek a helynek a létrehozója is, Paulisz Boldizsár“ – mondta a zarándoklat szervezője. 

Fotó: Sztruhár György

A zarándokok Ďurčo Zoltán, Nyitra megyei püspöki helynökkel bejárták a Hűség keresztútját, majd megtekintették az Alsóbodoki Női Éneklőcsoport és a Nefelejcs Hagyományőrző Gyermek Népdalcsoport előadását a szabadtéri színpadon. Az eseményre ellátogatott egy lengyelországi hagyományőrző csoport is, melynek tagjai előadásukkal színesítették a kultúrműsort.

 A szentmise előtt átadták az Esterházy János Zarándokközpont emlékérmeit, amelyet ezúttal három személy vehetett át: Ďurčo Zoltán, püspöki helynök, Károly Frigyes, az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola testvériskolája, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium nyugalmazott igazgatója, valamint Lencsés Zsolt freskófestő.

A szentmisén Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök szentbeszédében Esterházyról így vallott: történelmi időkben, nagy viszontagságok között, bonyolult helyzetekben töretlenül a keresztény hite szerint járta az élet útját és áldozatot hozott az egyetemes emberi-keresztény értékekért.

„Esterházy János maga is példája annak, amit Jézus is tanít, hogy semmilyen áldozat soha nem pazarlás, mindig új energiát termel és nem vész kárba. Ha bármikor, őszinte szívvel lemondunk valamiről és igaz értékekért hozunk áldozatot, az soha nem kidobott, elpazarolt energia, mindig megtérül. Igaz ez az egyének és a közösségek életében, s az egész történelemben“ - zárta szentbeszédét a szeged-csanádi püspök.

A krakkói érsek, Marek Jędraszewski személyes küldötte az érsek üdvözletével érkezett Lengyelországból, és felolvasta az emlékmise résztvevőinek szánt gondolatokat. A levélben Marek Jędraszewski ezt írja: Esterházy Jánosban az isteni kegyelem méltó és hűséges társra talált, olyan tanúra, aki a gonosz rabszolgává tett világában is oly sok jót tudott tenni testvéreiért, felebarátaiért. 

Képgalériánk:
Fotó: Sztruhár György

Keresztény értékekből fakadó erkölcsi nagysága az egységet és a megbékélést szolgálta, minden ember jogának és értékének a védelmét hangoztatva és tanúsítva. Ő a megbocsátás és a társadalmi igazságosság apostola volt egyszerre. Ez az isteni gondviselés működésére oly nyitott tanúságtétel minden kétséget kizárva követésre érdemes példát adott számunkra. Példát mutat, hogy mit jelent az igazi emberség, s mit jelent nehéz időkben is Krisztus tanújaként élni a világban.

Marek Jedrasewsky levélben megfogalmazott gondolatait egy bejelentéssel zárta,  miszerint Esterházy János cselekedei megérdemlik, hogy különleges tiszteletben részesüljenek, ezért megkezdődtek azon intézkedések, melyek Esterházy János boldoggá avatását szolgálják. Az erre vonatkozó dokumentumokat a krakkói érsekség eljuttatta a Vatikánba, ahonnét várják a választ. A krakkói érsek kitartó imára kéri azokat a keresztényeket, akiknek fontos e szándék megvalósulása.

Az eseményt Akikért a harang szól címmel hirdették meg a szervezők, a szentmise ugyanis harangszenteléssel zárult. A kápolnához vezető domboldalban egy haranglábat helyeztek el benne három haranggal. Paulisz Boldizsár tavaly kérte fel a magyarországi Őrbottyánban élő harangöntőt, Gombos Miklóst, hogy készítsen egy harangot.

„Elbeszélgettünk róla, hogy a magyar szokás a hármashangzatról szól, ezt megterveztük és idehoztuk. A fő motívum az emlék Esterházy Jánosra, mivel az ő arcképe van rajta, a többi egyházi szöveg és persze a magyar címer. Nagy megtiszteltetés, hogy erre a helyre kerültek a harangok, és hálás vagyok, hogy a legnagyobb harangot, az Esterházy-harangot elvitték a Vatikánba és Ferenc pápa is látta és megáldotta“ – mondta Gombos Miklós harangöntő.

Képgalériánk:
Fotó: Sztruhár György

Csáky Pál, EP-képviselő ünnepi beszédében megemlékezett Esterházy Jánosról és Paulisz Boldizsárról, akit elszántsága, hite és kitartása képessé tett arra, hogy a Mečiar-korszakban középiskolát hozzon létre Zoboralján, majd már betegségével küzdve fáradhatatlanul dolgozott a kápolnán, amely végső nyughelye lett Esterházy Jánosnak.

„Édesapámnak az volt az álma, hogy Esterházy Jánosért is szóljanak a harangok, de az újratemetésen még nem voltak harangok, a kápolnába nem terveztek.  Sajnos ő már nem lehet köztünk, de odafönt biztosan hallotta, hogy megkondultak a harangok“ – ezt Paulisz Boldizsár fia, Marian mondta a harangszentelésen. Elmesélte, hogy gyakran kérdezgette édesapját az élet dolgairól, mit miért csinál, s a felelet csak annyi volt: majd megérted, fiam! „Amikor elment és ránk hagyta ezt az örökséget, sok mindent akkor értettem meg.

Világos volt az út, amit folytatnunk kell, nem voltak kétségeim afelől, hogy merre is kellene indulnom. Halála előtt néhány nappal a betegágyán ültem és a haranglábat tervezgettük. Akkor tértünk haza a Vatikánból. Mondta, hogy a haranglábnak akácból kell lennie, kis kupolával. Amikor néhány napja mindennel elkészültünk, felmentem hozzá a kápolnába és megkérdeztem „apu, így képzelted el?“ Tudom, hogy büszke rám, a családra és mindenkire, aki magáénak érzi ezt a helyet és segíti a munkánkat“ – mondta édesapjára emlékezve Paulisz Marian, aki reményteljes gondolatokkal, tervekkel tekint a jövőbe: „Tudom, hogy az erőfeszítéseink nem hiábavalóak. Sokan jönnek ide évközben zarándoklatra, s hiszem, hogy mindig többen fognak jönni. Itt letehetik a terheket, és imádkozhatnak, lelkiekben gazdagodhatnak. Az ilyen közösségi esemény pedig, mint a mai is, olyan lelki töltetet tud adni, amire nagy szükségünk van a mindennapokban.“

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS