A szlovák polip és más állatságok

2019. október 26., 18:20
Kolek Zsolt

A múlt héten nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen hallható, hogy Marian Kočner halálosan megfenyegeti Dobroslav Trnka egykori főügyészt. Ráadásul több szlovákiai szerkesztőség egy olyan terjedelmes hanganyagot kapott, amely állítólag az elhíresült Gorilla-hangfelvételt tartalmazza.

A Denník N nyilvánosságra hozta azt a mintegy hetvenperces, állítólag 2014-ben készült hangfelvételt, amelyből kitűnik, hogy a jelenleg hatósági őrizetben lévő kétes hírű nagyvállalkozó hogyan fenyegette meg életveszélyesen a korábbi főügyészt. Kočner indulatos reakcióját az váltotta ki, hogy Trnka a vállalkozó háta mögött zsarolta meg a Penta csoport társtulajdonosát, Jaroslav Haščákot a birtokában lévő Gorilla-hangfelvételekkel.

A jogállam legfőbb őre megzsarolta a neki szavazatokat vásárló oligarchát?

Trnkát 2011-ben az akkori legerősebb ellenzéki párt, a Smer-SD jelölte a főügyészi posztra. S bár a kormánypártok soraiból is kapott támogató voksokat, végül mégis riválisát, a jobboldali koalíció jelöltjét, Jozef Čentéšt választották meg főügyésznek. (Akinek az akkori elnök, Gašparovič elutasította a kinevezését.) Trnkát előzőleg 2004 februárjában választották meg a tisztségre, amikor szintén jobboldali kormánykoalíció irányította az országot. A 2011-es parlamenti szavazást követő találgatások szerint a kormánykoalícióból kiszavazók a Most-Híd politikusai lehettek. Bugár Béla, a párt elnöke azóta is határozottan cáfolja ezeket az állításokat.

A liberális napilap szerint az ominózus szavazást megelőzően eszelték ki, hogy a Penta vezérét meg lehetne zsarolni a Gorilla-felvételekkel, amelyek egy része főügyészként Trnka rendelkezésére állt. Trnka a hangfelvétel tanúsága szerint azt állította Kočnernek, hogy egy közös horgászat során Bereczk Oszkár, Albár polgármestere juttatta eszébe, hogy pénzt lehetne csinálni a felvételekből. Miután Kočner gyakorlatilag vallatásnak vetette alá Trnkát, ráadásul életveszélyesen megfenyegette, Trnka tovább magyarázkodott. Megpróbálta egy másik horgásztársára, Kósa Lóránt jogászra kenni a zsarolás felvetését, mire Kočner egyenesen a szemébe vágta, hogy Bereczk szerint Trnka volt az ötletgazda.

A zsarolók állítólag végül célt értek, de Haščák Kočneren hajtotta be a veszteségét, aki ezután kérte számon a volt főügyészen a Penta első emberének megzsarolását. Szemére vetette, hogy Haščák képviselőket vásárolt meg, amikor Trnka ismételten főügyész szeretett volna lenni a már említett 2011-es szavazás alkalmával.

Mivel a nyilvánosságra került hangfelvétel hitelességét nem sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, fogalmazzunk úgy, a szlovák jogállamiság korábbi legfőbb őre állítólag megzsarolta az újraválasztásához szavazatokat vásárló nagyvállalkozót. Dobroslav Trnka jelenleg is ügyészként tevékenykedik. A hangfelvétel nyilvánosságra kerülését követően az Ügyészi Tanács felszólította, hogy kezdeményezze a felfüggesztését. Bár Trnkára egyre nagyobb nyomás nehezedik – az ellenzéki pártok, sőt a Most-Híd is távozásra szólította fel –, egyelőre annyit közölt, hogy napokon belül eldönti, kérni fogja-e a felfüggesztését.

Múlt csütörtökön az ügy a parlament védelmi bizottságának napirendjére került. Anton Hrnko (SNS) bizottsági elnök tájékoztatása szerint a testület egyöntetűen úgy ítélte meg, hogy a rendőrség nem hibázott, a nyomozás alapelveivel összhangban járt el, és nem került sor a nyomozás késleltetésére. A késlekedést, ha volt ilyen, az ügyészséggel való kommunikáció okozta a titoktartási kötelezettség feloldásával kapcsolatban. Hrnko egyszersmind rámutatott: a felvételt illegális módon szerezték meg, és azt több forrásból is ellenőrizni kell.

Szervezett felvilág

Akinek mindez nem elég, hogy a szlovák „jogállam” mocsarába süllyedjen, talán már fel sem kapta a fejét, amikor a múlt kedden több szlovák szerkesztőség egy olyan 39 órás hangfelvételt kapott, amely állítólag azonos a Gorilla-hanganyaggal, amit a hatóságok tavaly decemberben foglaltak le Kočner lakásában.

A felvétel állítólag egy Vazov utcai lakásban készült Pozsonyban. A Gorilla-aktát ismeretlen személy hozta nyilvánosságra 2011 decemberében, tartalma miatt számos bírálat érte a Penta pénzügyi csoport vezetőit.

A nyomozó hatóságok korábban arról tájékoztattak, hogy a terjedelmes anyag ellenére az összegyűjtött bizonyítékok alapján egyelőre nem lehet konkrét személyt meggyanúsítani. A Gorilla-iratok szerint a Vazov utcai lakásban Jaroslav Haščák, a Penta vezére találkozott az akkori politikai vezetés több képviselőjével, például a második Dzurinda-kormány gazdasági miniszterével, Jirko Malchárekkel, de járt ott az iratok szerint Robert Fico is, akkor még ellenzéki vezetőként.
Haščák állítólagos tárgyalópartnerei közé tartozott az MKP akkori elnöke, Bugár Béla is, aki ma a Most-Híd vegyespárt vezetője. Az iratokban szereplő információk szerint a tárgyalások az akkori kormánypártok, vagy épp az akkor ellenzéki Smer-SD számára előnyös üzletekről, privatizációról, állami cégekbe kinevezett személyekről szóltak a 2005–2006 közötti időszakban. Haščák kilátásba helyezte, hogy büntetőfeljelentést tesz az ügyben, egyben kétségbe vonta a felvétel eredetiségét.

Fico és Bugár szóváltásba keveredett

Az ügy kapcsán megszólaltak a politikai pártok is. Králik Róbert, az MKP sajtótitkára hangsúlyozta, hogy a párt 2007 és 2010 között megtisztuláson esett át. A Gorilla-ügyiratban említett szereplők közül már senki sem tagja az MKP-nak. Robert Fico, a Smer-SD elnöke szerint a Penta társtulajdonosa pártja megsemmisítésére törekszik. Fico szerint a Gorilla-botrány a Dzurinda-kabinet ügye. A pártelnök múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján név szerint is megemlítette az akkori koalíció vezető politikusait: mások mellett Bugár Bélát is. Fico ezúttal is kétértelműen nyilatkozott: nem zárta ki, hogy a múltban többször találkozott Jaroslav Haščákkal, de azt elutasította, hogy pártját összekössék a Gorilla-üggyel.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke úgy reagált, hogy sem ő, sem a hozzá közel állók közül senki nem járt a Gorilla-üggyel összefüggésben emlegetett lakásban. Úgy vélekedett, a Gorilla-ügyiratban keverednek a valós és a hamis információk. Kétségbe vonta a Transpetrolról szóló információk igazságtartalmát is. Ez utóbbival hozták kapcsolatba az akkori, Bugár által vezetett MKP-t. Bugár a sajtótájékoztatón elhatárolódott Robert Ficótól, jelenlegi koalíciós partnerétől: aki, ahogy utaltunk rá, név szerint említette őt az ügy érintettjei között.

Az ellenzéki OĽaNO, az SaS és a Sme rodina elnöke ugyancsak múlt csütörtökön felhívással fordult Peter Pellegrini kormányfőhöz, hogy közösen keressenek megoldást a rendőrség, az ügyészség és a bíróság korrupciótól való megtisztítására. Az ellenzék egyfajta „kerek-
asztal” összehívását javasolja, ahol az ellenzéki és a kormánypártok megoldási javaslatokkal állnának elő, és azokat végül a parlamentben közösen, alkotmányos többséggel szavazhatnák meg. Elmondásuk szerint, ha Pellegrini nem reagál a felhívásra, az ellenzék bizalmatlansági indítványt terjeszt be ellene a parlamentben.

A köztársasági elnök a Gorilla-hangfelvétel kapcsán úgy fogalmazott, Szlovákia nehéz időszakot él át, de megtisztulási folyamaton megy keresztül. Zuzana Čaputová múlt pénteken, miután találkozott Denisa Saková belügyminiszterrel, Milan Lučanský országos rendőrfőkapitánnyal és a főügyészség képviselőivel, megerősítette, hogy egyelőre mindhárman élvezik a bizalmát.

Kikre fröccsen a Gorilla-ügy sara?

Felmerül a kérdés, milyen hatással lesz a szlovák politika alakulására a nyilvánosságra került Gorilla-felvétel? A politikatudomány mára meglehetősen jól leírta a modern tömegdemokrácia működési rendszerét: a formálissá váló népképviseletet, a meghatározó gazdasági szereplők erőátviteli szíjaként működő pártokat, politikusokat. A választók egy részének azonban mégis sokkoló lehet szembesülni az általuk választott politikusok súlyos hitelvesztésével és ügyleteivel.
Hiba lenne megfeledkezni arról, hogy demokráciánk torz állapota, egyes politikusok morális lezüllése elvonatkoztathatatlan a társadalom általános állapotától. Abban a közegben, ahol fő szabályként fogalmazódik meg: ha nem lopsz, azzal saját magadat és a családodat károsítod meg, vajon milyen erkölcsi tartást várhatunk el a minket képviselő politikusoktól? A közélet a posztmodern korban nem az idealisták terepe, igazából soha nem is volt az.

Mégis el kell mondani, meg kell értetni, hogy még ebben a közegben is van értelme a jó célok megvalósításáért küzdeni. A hatalom az érdekérvényesítés eszköze, s mint ilyen, egyszerre jár lehetőségekkel és felelősséggel. Jó tudni, hogy a hatalom nem a semmiből származik. Egy viszonyrendszer eredménye, amely a hatalom gyakorlóját nemegyszer korlátozza döntései-
ben. Egy biztos, a morális megsemmisülés akkor válik láthatóvá egy politikus esetében, amikor a hatalmat öncélúan kezdi gyakorolni. A Gorilla-aktákban megemlített közéleti fauna is így jellemezhető.

Az ideológiákat maga mögött tudó posztmodern politika legsikeresebb eszmerendszere, a pragmatizmus esetünkben nem érdekelvűséget, hanem elvtelenséget és mindenekelőtt öncélúságot jelent.

Ha tanulságokat keresünk a Gorilla-ügy kapcsán: szeretnénk végleg a hátunk mögött hagyni a recsegő-ropogó jogállamot és a szemünket majdnem kiszúró zsákmánydemokráciát, bízzuk az országot, s nem mellesleg közösségünk vezetését olyan politikusokra, akik a választóik jól felfogott érdekeit képviselik a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban. Ne hagyjuk, hogy a pragmatizmus politikai szerencselovagok, bűnözők és karrierpolitikusok játékszere legyen!

Megjelent a Magyar7 2019/43.számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!