A száz éve ledöntött lőcsei honvédszobor újraállítását tervezik
Tegnap volt 100 éve annak, hogy a szokolisták, miután a tiltakozó tömegbe lőttek, ledöntötték a Kárpát-medence első köztéri, 1875-ben emelt honvéd szobrát, mely az 1848-49-es szabadságharc dicső branyiszkói ütközetének állított emléket.
Guyon Richárd 170 évvel ezelőtt győzelemre vezette a jelentős részben szlovák nemzetiségű honvédekből álló hadosztályát a kétszeres osztrák túlerővel szemben.
A Szepesség központjában, Lőcse főterén Faragó József aranyozott öntöttvas szobra 44 évig hirdette az itt elő nemzetek összefogását
- mely már mint annyiszor, akkor is a siker kulcsát jelentette.
Majd az I. világháborút követően a vármegye ugyan az emlékművet bedeszkáztatta és a lőcsei polgárok élőláncot alkotva, a Szózatot énekelve próbálták megmenteni, de mindhiába.
Száz esztendeje, 1919. augusztus 12-én, a szobrot öt darabra törték, majd elszállították és nyoma veszett.
Talapzatára 30 évvel később Ľudovít Štúr szobra került.
Előkerültek a honvédszobor darabjai
Orosz Örs, a Sine Metu polgári társulás elnöke (és a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője) közösségi oldalán ismertette, hogy a lőcsei honvéd hollétét sokáig a témával foglalkozó kutatók sem ismerték, míg végül két évvel ezelőtt neki sikerült megtalálnia. Sok évtized után így egyesülhetett a kiszakított fej a testével.
A szoborból sajnos csak torzó maradt, de mindenképp megérdemelné, hogy újra köztérre kerüljön, mégpedig eredeti helyén, a felvidéki Lőcse városában!
- írja Orosz Örs.
Az elmúlt két évben a Sine Metu csapata tucatnyi tárgyalást folytatott le az ügy érdekében. Orosz Örs örömmel jelentette be, hogy Köteles László (Szepsi), a honismereti mozgalom oszlopos tagja, valamint Bréda Tivadar (Párkány), a hadisírgondozás és hadi emlékezetápolás aktivistájának részvételével szoborbizottságot alapítottak és közgyűjtést hirdettek, hogy ennek a hajdan a Kárpátok alatt egyedülálló "aranyszobornak" az újraállítását lehetővé tegyék.
Tiltakoztak a lakosok a szobordöntés ellen
A lőcsei honvédszobor újraállítását 2020-ra tervezi a Sine Metu Polgári Társulás. A vasszobor eredetileg talapzatával együtt mintegy hét méter magas volt.
Orosz Örs a szobor megtalálásával kapcsolatban lapunkban elmondta, már a kilencvenes években elkezdték egyes személyek keresni a szobrot, de sajnos sikertelenül. Aztán két évvel ezelőtt meglett a talapzat, és lassan előkerültek a sok éve elveszettnek hitt szobornak darabjai is.
Az alkotó, Faragó József volt a kiinduló pont a keresésnél. Kiderült, hogy a szobrot egykor egy jó lelkű múzeumigazgató mentette meg, és a kassai múzeumból a lőcseibe helyezte át. Az összetört szobor darabjai évekig a szepesi múzeum inventárjában lapultak, és csak nemrég fedezték fel őket.
