A nagyságos fejedelem mosolya

Elnök úr, mi a jelentősége ennek az emlékünnepségnek?

A legfontosabb, hogy a résztvevők egyértelműen a jó érzéseiket fejezték ki. Többen elmondták, hogy óriási élményben volt részük, amikor ott voltak a többezres menetben, végigvonulhattak fáklyákkal és magyar zászlókkal a történelmi útvonalon, a Duna partján a Műegyetemtől egészen a Bem térig. Nemzeti érzésekkel feltöltődve távoztak, és most már tudják értékelni 1956. október 23. történelmi jelentőségét. Többen korabeli Csepel teherautókon állva tették meg az utat. Külön öröm számunkra, hogy a rendezvénysorozatunkon részt vett ötven eperjesi szlovák egyetemista, és Lengyelországból is érkezett száz fiatal, főleg Krakkóból. A másik szempont a rendezvények sokrétűsége. Az idén is sok szálon futottak az események. Volt többek között egy nagy dunai hajózás, történelmi vetélkedő, Országház-látogatás, részvétel a 301-es parcellánál való megemlékezésen, látogatás a Nemzeti Múzeumban. Az előző évekhez képest újdonságnak számított a Rákóczis Légy-Ott, amelyen 2500 középiskolás vett részt, akik ígéretük szerint hazaérve továbbítani fogják az ott megfogalmazódott üzeneteket.

Volt-e az idei Gloria Victis hagyományos történelmi vetélkedőnek felvidéki döntőse?

Hatvan csapat jutott a budapesti írásbeli elődöntőbe, és tíz csapat vett részt a másnap megrendezésre kerülő szóbeli döntőn, köztük két felvidéki középiskola, a dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Szakközépiskola és a Füleki Gimnázium. A szerdahelyiek a második helyen végeztek, és részt vehetnek a januári rodostói kiránduláson, míg a fülekiek az ötödik helyet szerezték meg.

Október 23-án Budapestre érkeznek a határon túli fiatalok, március 15-én pedig magyarországi középiskolások látogatnak a határon túlra együtt ünnepelni a külhoni magyarokkal. Az idén háromezren jöttek Budapestre, és hétezer anyaországi fiatal látogatott a szomszédos országok fiataljaihoz. Fordult a kocka?

Nem fordult, csak kiterebélyesedett az utaztatás! Már nemcsak a március 15-ei ünnepségre látogathatnak a határon túlra magyarországi diákok. 2010-től október 23-án, valamint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján is együtt ünnepelnek a külhoni magyar fiatalokkal. Ennek pozitív értelemben vett tudatformáló jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Tavaly 15 ezer, az idén 22 ezer középiskolás utazott keresztül-kasul a Kárpát-medencén. Október 23-án 150 Kárpát-medencei iskola hétezer diákja ünnepelt egy másik magyar közösség fiataljaival. 300 ezer forintos hozzájárulással tudtuk támogatni egy-egy csoport útiköltségét.

Az idén harmincéves a Rákóczi Szövetség, amely tavaly Duna-díjban részesült. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a díjátadón azt mondta, hogy amit vállaltak, az küldetés, amit tettek, az szolgálat, és amit elértek, az maga a csoda.

Nagyon sok elkötelezett ember összefogása ez az elmúlt harminc év. Halzl József a tőle megszokott szerénységgel és mérnöki pontossággal folyamatosan építette a hálózatot. Rengeteg munka, áldozat, gondviselés és nemzetszolgálat van az elért eredmények mögött. Reméljük, sikerül a jövőben is eleget tenni ennek a nemes küldetésnek.

A méltatásban az is elhangzott, hogy a szövetség munkájában a legimponálóbb, hogy a jövőt választotta, hiszen célközönsége a Kárpát-medencei középiskolás korosztály.

A tevékenységük a külhoni magyar közösségek megmaradására fókuszál. Ennek egyik előfeltétele, hogy a magyar családokban született gyerekek magyar intézménybe kerüljenek, ne vesszenek el a közösség számára. Ezért az iskolaválasztási program a legmeghatározóbb pontja a tevékenységünknek. Úgy gondoljuk, hogy a 15–18 éves korosztály számára nagyon fontos, hogy sok identitáserősítő impulzust kapjon. Fontos, hogy olyan rendezvényeken vegyenek részt, amelyek meghatározók a magyarságuk vállalása szempontjából. Évi nyolcvan rendezvényünk mintegy 100 ezer embert érint, főleg fiatalokat.

Magyarországon 643 791 ember írta alá a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést. Az aláírásgyűjtést a Rákóczi Szövetség szervezte.

2017-ben a MÁÉRT határozata alapján minket ért a megtisztelő felkérés. Nagy kihívás volt. Szövetségünknek komoly hálózata van az anyaországban is, és hála istennek, sikerült megmozgatni a magyarországi társadalmat. Nagyon sok jóérzésű magyar ember adta az aláírását ehhez a rendkívül fontos ügyhöz. Nem voltunk egyedül a szervezésben, az egyházak és további civil szervezetek is segítettek. Bízunk benne, hogy az új összetételű európai intézmények értékelni fogják a több mint egymillió ember kérését, és érdemben foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével.

Ön ipolysági gyökerekkel rendelkezik. Kezdetben elsősorban a Felvidékre összpontosították tevékenységüket. A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány, a felvidéki magyar városi célalaphálózat mind a felvidéki kötődést erősítette. Mennyiben változott ez az évek során?

A célalaphálózat a kilencvenes évek elején alakult, közösségépítő és magyar iskolaválasztást erősítő céllal. Ez a mai napig így van, a hálózat 25 egysége nélkül, amelyet a Rákóczi Hálózat ernyőszervezete fog össze, nem tudnánk ezt a feladatot elvégezni. Minden évben adatbázist állítanak össze, üzeneteket továbbítanak a magyar szülőkhöz, megszervezik az óvodai és iskolai ajándék- és ösztöndíj-átadási ünnepségeket helyben, a régiók központjában. A Felvidéken kezdtük el az iskolaválasztási programot, de ma már kiterjed az egész Kárpát-medencére. A programnak három eleme van: a csecsemők szüleit a Gólyahír program szólítja meg a gyermek születésekor. Már ekkor feltérképezzük, kik lehetnek a potenciális gyerekek a magyar tannyelvű oktatási intézményekben. Decemberben a magyar óvodáskorúakat szólítjuk meg kisebb ajándékokkal. 2019 tavaszától iskolatáskát kapnak a magyar iskolába íratott gyerekek, szeptemberben pedig mintegy 400 helyszínen ösztöndíjakat adunk át az iskolakezdőknek. A lényeg, hogy a személyes találkozások alkalmával kézzelfoghatóvá váljon a magyar–magyar összefogás. Az anyagi fedezetet erre a fontos célra állandó és rendszeres gyűjtéssel a mai napig elsősorban Halzl József biztosítja. Az ügy érdekében a tőle megszokott kitartással 500 település önkormányzatát, vállalatokat, vállalkozókat szólít meg.

A Felvidék még mindig prioritást élvez a szövetség munkájában?

Nálunk mindig alá van húzva a Felvidék szó, a gyökerek oda köthetők. A folyamatos nyitás ellenére ott van legjobban beágyazódva a Rákóczi Szövetség. A magyar kormány megbízásából 2016-ban a Diaszpóra Programunkkal kiléphettünk a Kárpát-medencéből, nyári táboraink, rendezvényeink évente ezer nagyvilágban élő magyar gyökerű fiatalnak teremtenek lehetőséget tíznapos magyarországi tartózkodásra.

Milyen apparátussal végzik a sokrétű feladatokat?

Tizenkilenc főállású alkalmazottunk van, az átlagéletkoruk 30 év alatti, és mindannyiuknak van kötődésük a határon túlra. Elsősorban nem munkahelyként, hanem nemzetszolgálatként végzik a munkájukat. Négy igazgatóság alá rendeződnek a feladataink: iskolaválasztási program, rendezvényszervezés, szervezeti hálózatfejlesztés és gazdasági ügyek.

Ön a közszolgálati televízióban, bizonyára a rendelkezésére álló adatok alapján, azt nyilatkozta, hogy nem csökkent 2010 és 2018 között a magyar oktatásban részt vevő felvidéki diákok száma. Miközben a Felvidéken vannak azért erre vonatkozó intő jelek.

Az abszolút számok azt mutatják, hogy 2010-től stabilizálódott az iskolakezdők száma, amely 3600 körül mozog. Az összes diákhoz viszonyított szám sem csökkent. Sajnos, vannak régiók, ahol öregszik a lakosság, a fiatalok nem maradnak otthon, vagy nem választanak magyar iskolát a gyerekeiknek. Igyekszünk kiemelten támogatni a magyar ajkú roma gyerekek magyar tannyelvű iskolaválasztását is, hiszen nélkülük az iskolahálózatunk és a közösségünk is sokkal szegényebb lenne. Meggyőződésünk, hogy a magyar vagy vegyes házasságban született gyerekeket nem feltétlenül azért nem adják magyar iskolába, mert a szülők szerint ott sok a roma származású tanuló. Mondok egy példát: Királyhelmecen a magyar tanítási nyelvű alapiskolába régebben zömmel roma gyerekek jártak, és a magyar gyerekeket nagyrészt szlovákba íratták. Az ottani városvezetéssel karöltve változtattunk az iskolában a szlováknyelv-oktatáson. Azóta megduplázódott a magyar iskolába íratott gyerekek száma. A közösség tehát összefogott. A magyar pedagógusok óriási erőfeszítéseket tesznek, többletmunkát végeznek az eredményes munka érdekében azokon a helyeken is, ahol sok roma gyerek tanul.

Ön szerint a határon túli területeken egyre inkább felértékelődik a magyar nyelv. Kárpátalja már szó szerint magyarlázban ég. Igaz lehet ez a Felvidék vonatkozásában is? Amíg Kárpátalján a magyar nyelvtudás kiugrási, boldogulási lehetőség is, ez a Felvidéken talán csak mérsékelten igaz.

A Kárpát-medencében élő minden magyar közösség hasonló is, meg különböző is. Más kihívás előtt áll egy beregszászi és egy pozsonyi gyerek. A felvidéki magyarok és az anyaország között nincs fizikai határ, a gazdasági helyzet is jobb, sőt az országok kapcsolatai is kedvezőbbek, mint például Ukrajnával vagy Romániával. Ezt a kegyelmi állapotot kellene megragadni, hogy értékként tekintsenek arra, hogy két kultúrát ismernek, közvetítő szerep hárulhat rájuk, a magyar iskolaválasztás által kitágul a munkaerőpiac és a továbbtanulási lehetőségek sora. Ez a kettősség tehát értéket is jelenthet.

Könnyítené az önök munkáját is, ha egységes lenne a felvidéki magyar politikum? Nyilván ön is úgy véli, eljött az ideje a Felvidéken a szétforgácsolt politikai erők összefogásának.

Könnyebb helyzetbe kerül a közösség, ha egységben él. Erősebb a hangja is, mint szétforgácsolódva. Könnyebben meg tudja védeni magát, az oktatásügyét, az intézményeit, a nyelvhasználatát, a kultúráját, és fejlődni is képes. Fontos lenne tehát, ha megtalálnák egymással a közös hangot a felvidéki magyar politikai erők, hogy nagyobb bizalommal tudjanak rájuk szavazni a magyar választók. Ki kell lépni a megosztottságból, ami a magyar szavazói fásultságot eredményezte.

A Rákóczi Szövetség 28 ezer fős tagságával, 533 helyi szervezetével, köztük 300 középiskolai, 38 egyetemi és 196 települési szervezettel lassan világszervezetté növi ki magát! Adódik a kérdés: hogyan tovább?

Egy szervezet akkor lehet eredményes, ha hű marad az alapokhoz, az alapítók által megfogalmazott célokkal jól tud együtt élni, de próbál megújulni is. Ez a fajta törekvés megvan mindannyiunkban, próbáljuk megtalálni az erre vonatkozó kérdéseket és válaszokat.

Ha a II. Rákóczi Ferenc-emlékévben a nagyságos fejedelem odafentről látná a nevét viselő szövetség szerteágazó és áldozatos tevékenységét, elégedett lenne?

Elárulom, hogy Rákóczi földjén, Sátoraljaújhelyen, ahol nemrégiben a magyar kormány jóvoltából sikerült megvásárolni egy 500 férőhelyes üdülőt, kora nyáron volt egy megható pillanat. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján ebben a festői környezetben, pár kilométerre II. Rákóczi Ferenc szülőhelyétől ezer magyar fiatal, Orbán Viktor miniszterelnök úr és mások részvételével nyitotta meg kapuit a Rákóczi Tábor és Rendezvényközpont. Akkor egy pillanatra úgy éreztük, hogy a felhők közül a nagyságos fejedelem mosolyog ránk.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/45. számában.