A modern antiszemitizmus az antirasszizmus egy formája – egy újabb agyonhallgatott interjú tanulságai
A francia belügyminisztérium pár héttel ezelőtt megjelent beszámolója szerint 2018-ban egészen ijesztő mértékben, 73%-kal nőtt az antiszemita támadások száma, szemben az azt megelőző évvel. A jelentés 541 ilyen esetről számol be, melyek nagy része „ártatlanabb”, közösségi oldalakon lezajlott verbális zaklatás, de nem egy fizikai erőszakkal, sőt halálesettel végződő támadás is történt. Alig pár napja például, a nagy sajtóvisszhangot kiváltó tavaly decemberi eset után egy újabb franciaországi zsidó temetőt gyaláztak meg ismeretlen tettesek.
Az elkövetőkkel kapcsolatban pontos statisztikák természetesen nem állnak rendelkezésre – vagy nem kerülnek napvilágra – , így a francia és német sajtó is erősen megosztott a kérdésben. A Wilkommenskulturt pártoló mainstream médiumok természetesen a szélsőjobbos erők (általuk vélt) megerősödését, valamint egy logikai svédcsavarral, ezen erők egyre hatékonyabb szociális média-használatát emelik ki.
Sokan, beleértve Európa zsidó közösségeinek néhány prominens gondolkodóját, egy egész más, valljuk be, eredménnyel védhető álláspontot képviselnek. Szerintük
az egyre fokozódó antiszemita erőszak okait Európa növekvő muszlim lakosságának körében kell keresni.
Párizs korábban főként zsidók által lakott külkerületeinek etnikai változása az őslakosság tömeges elvándorlását, vagy a helyiek hitéletének gyökeres átalakulását okozta. A főváros közvetlen szomszédságában fekvő Seine-Saint-Denis megye különösen erősen érintett,
több helyi rabbi például arról számolt be, hogy hitközségeik lélekszáma a felére csökkent az utóbbi tíz-tizenöt évben.
A párizsi zsidókat ért verbális atrocitások szinte mindennaposak, Zvika Klein 2015-ben rögzített anyaga jól példázza, miről is van szó. A zsidó újságíró kipával a fején sétálgatott Párizsban, hogy felhívja a figyelmet a jelenségre. Érdemes megnézni a mellékelt rövid videót!
Múlt hét végén egy újabb antiszemita incidens kapott országos visszhangot. Elszenvedője a gyakori tévés fellépései miatt a tömegek számára is közismert francia filozófus és közgondolkodó, Alain Finkielkraut volt, aki néhány sárgamellényes tüntetővel keveredett szóváltásba alig pár saroknyira lakásától.
A 69 éves filozófust végül a rendőröknek kellett kimenekítenie az őt szidalmazók közül, akik halálosan megfenyegették, rasszistának, fasisztának, cionistának és gyilkosnak nevezték Finkielkrautot, mindezt úgy, hogy az már többször is nyilvánosan kiállt a sárgamellényesek törekvései mellett, egészen a legutóbbi időkig. A támadók egyikéről egyébként azóta kiderült, régóta a francia rendőrség szeme előtt van szélsőséges iszlamista kapcsolatai miatt. A rendőrség az eset után nem sokkal le is tartóztatta, de Finkielkraut nem kívánt feljelentést tenni.
Finkielkraut az eset után egy hosszabb interjút adott a Die Welt internetes kiadásának. A beszélgetés sajnos nem érte el a hazai sajtó nagy részének ingerküszöbét, pedig a francia filozófus tett néhány egészen merész és Európa jövője szempontjából is elgondolkodtató kijelentést.
Azzal nyitott, hogy Merkel emlékezetes „Wir schaffen das” (Meg tudjuk csinálni!) kezdetű beszédét egész egyszerűen nonszensznek titulálta. A filozófus szerint a
visszataszító, a németek által túltolt bűnbánat levét pedig a zsidó kisebbségeknek kell meginnia. Finkielkraut attól tart, hogy a migránsok integrálása csak egyre nehezebb lesz, és ha ilyen tempóban érkeznek Franciaországba, épp az ellenkezője történik majd annak, amit szeretnénk. Franciaországnak kell majd alkalmazkodnia az iszlámhoz, és nem fordítva.
Az interjú talán legérdekesebb része amikor Finkielkraut arról beszél, hogy egy új típusú antiszemitizmussal kell szembenézni Európának. A modern zsidóellenesség szerinte nem egy rasszista jelenség, éppen ellenkezőleg, az antirasszizmus egy formája.
mondja Finkielkraut, és erre még rátesz egy nagy lapáttal, amikor így folytatja:
Európa döntéshozóinak, a kétségtelenül létező, de messze jelentőségén felül kezelt szélsőjobboldali antiszemitizmus veszélyével való riogatás helyett érdemes lenne elgondolkozni Finkielkraut szavain. Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, ezek az emberek gazdasági és jóég tudja még milyen érdekeik oltárán akár a sokat szenvedett európai zsidóságot is képesek feláldozni.
