A minisztérium védi a szlovák nyelv fensőbbrendűségét, Rigó Konrád pedig maszatol
Nem az első eset, hogy egy hidas politikus, a koalíciós kormány tagja kibeszél. Szóban bírálja a vállalhatatlan intézkedéseket, majd legjobb alternatívaként továbbra is élvezi a bársonyszék előnyeit.
Ma reggel megjelent Rigó Konrád államtitkár nyilatkozata a "választási plakátokkal összefüggésben az államnyelvről szóló törvény betartásával kapcsolatos információkat tartalmazó minisztériumi levélről".
Rigó Konrád a levelet egyszerűen kvázi információs anyagnak minősítette, majd hozzátette:
Maga a nyilatkozat, így magában, a háttér ismerete nélkül eléggé értelmezhetetlennek tűnik, ezért elmondjuk, hogy a levélben tulajdonképpen a politikai pártokat és a reklámügynökségeket figyelmeztetik az államnyelvről szóló törvény betartására, melynek alapján a feliratokat szlovák nyelven kell kitenni. A szlovák mellett azonos tartalommal, azonos vagy kisebb nagysággal megjeleníthetőek idegen nyelvű feliratok is, ellenkező esetben a minisztérium szervei követelni fogják a törvénysértő állapot megszüntetését.
Az ügy megvilágításában sokat segít a levélre reagáló MKP nyilatkozat amelyet
címmel adtak ki.
A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma honlapján tájékoztatást tett közzé a politikai reklámok nyelvhasználatával kapcsolatosan.
A Magyar Közösség Pártjának álláspontja e kérdésben mindig is egyértelmű volt: magát az ún. „államnyelv“ koncepcióját egy többnyelvű országban, mint amilyen keletkezése óta a Szlovák Köztársaság is, egy 19. századi mintákat követő anakronizmusnak tartjuk, amely a mečiarizmusnak köszönhetően került be, majd annak örökségeként maradt benne a mai napig a szlovák jogrendben.
Ez az elavult szabályozás a nem hivatalos érintkezés területére is indokolatlanul túlterjeszkedik, ideológiai alapon az ország őshonos nyelvei közül egyet kivételezettnek nyilvánít, és mindeközben gyakran szembemegy a józan ésszel is. Ilyennek tartjuk a reklámokra vonatkozó rendelkezéseket is.
Nyilvánvalóan egy reklám megrendelője alaposan felméri, hogy üzenetei, kampánya miképpen éri el leghatékonyabban a megszólítani kívánt célcsoportot, hisz a megrendelő nem kevés anyagi forrást fordít rá. A politikai kampányok esetében is mérlegeljük minden cent hatékony felhasználását. A félmilliós magyar közösség pártjaként, kizárólag magyarlakta településeken folytatott kampányainkban választóinkat természetes módon úgy szólítjuk meg, hogy saját anyanyelvük hangsúlyosabban szerepeljen. Ezt a gyakorlatot követjük a rendszerváltozás óta, és nem is fogunk rajta változtatni a jövőben sem.
Bár a reklámszakmai racionalitás alapján nem lenne indokolt, ennek ellenére általában szlovák nyelvű fordítást is elhelyezünk reklámanyagainkon a magyarul egyáltalán nem értő polgárok irányába tett gesztusként. A szlovák etnikai pártok részéről megjelenő hasonló gyakorlatot - hogy Dél‑Szlovákiában magyarul is megszólítják a választókat – szintén pozitívan értékeljük.
A kulturális minisztérium nyilatkozatában nem fejtették ki minden részletében a hatályos szabályozást, amely szerint ugyan a Minisztérium felügyeli e területet, viszont a politikai reklámok esetében nem lehet bírságot kiszabni, csupán felhívni a figyelmet a jogszabály rendelkezéseire. Ez is azt mutatja, hogy a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy itt olyan elvárást fogalmazott bele a törvénybe, amelynek szankcionált megkövetelése alkotmányellenes lenne, és súlyosan sértené a politikai és szólásszabadságot.
Ennek ellenére a kampány során hatósági visszaéléseket is tapasztaltunk, amikor például egy járási rendőrségi szerv felszólította az egyik kivitelező reklámcéget, hogy távolítsa el plakátjainkat, mert azon a magyar nyelvű szöveg nagyobb méretben szerepel. Ezt a rendőrségi fellépést politikai célú zaklatásnak és megfélemlítésnek tartjuk, hisz a törvény alapján a rendőrségnek semmiféle hatásköre nyelvhasználati vonatkozásban nincs, valamint jogosulatlan eljárásuk a kampányunk kivitelezésében is fennakadásokat okozott. Egy jogállamban egy választási kampányba történő ilyen jogellenes állami beavatkozás elfogadhatatlan. Különösen úgy, hogy tudomásunk szerint az eljárást egy szélsőséges párt képviselője kezdeményezte, a rendőrség pedig ehhez asszisztált, a törvény megsértése árán is..
Annak ellenére, hogy szankció a politikai reklámok esetében senkit sem fenyeget, a hatályos szabályozás olyan módon történő módosítását szükségesnek tartjuk, amely nem ad lehetőséget szélsőségesek számára a nemzetiségi feszültség keltésére, valamint tekintettel van az ország valós nemzetiségi és nyelvi viszonyaira, a reklámszakmai szempontokra és nem utolsó sorban a politikai szabadságjogokra és szólásszabadságra.
