2019. július 10., 17:47

A minisztérium védi a szlovák nyelv fensőbbrendűségét, Rigó Konrád pedig maszatol

Nem az első eset, hogy egy hidas politikus, a koalíciós kormány tagja kibeszél. Szóban bírálja a vállalhatatlan intézkedéseket, majd legjobb alternatívaként továbbra is élvezi a bársonyszék előnyeit.

titanic.jpg

Ma reggel megjelent Rigó Konrád államtitkár nyilatkozata a "választási plakátokkal összefüggésben az államnyelvről szóló törvény betartásával kapcsolatos információkat tartalmazó minisztériumi levélről".

Rigó Konrád a levelet egyszerűen kvázi információs anyagnak minősítette, majd hozzátette:

Ezt az anyagot a minisztérium a tudtom és beleegyezésem nélkül készítette el, jelentette meg és küldte szét postán az érintett szervezeteknek. A Ľubica Laššáková által vezetett minisztériumunk ezzel az államnyelv és a nemzetiségi kisebbségek nyelvének kérdését oly módon tematizálja, amivel nagyban hozzájárul a társadalmi feszültség növekedéséhez.
Ez az anyag nem egy komplex szakmai kézikönyv, és nem veszi figyelembe a nyelvi jogi környezet minden aspektusát, nem nyújt reális támaszt és bővebb felvilágosítást sem ad az érintett szervezeteknek a jog helyes alkalmazásáról. Ebből kifolyólag nem tekinthető megalapozott metodikai útmutatásnak, és nem tudok rá másként tekinteni, mint egy érzékeny téma elvtelen politizálására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésének eszközére. Ez az eset mindenképpen téma lesz a miniszterrel való következő találkozónkon."

Maga a nyilatkozat, így magában, a háttér ismerete nélkül eléggé értelmezhetetlennek tűnik, ezért elmondjuk, hogy a levélben tulajdonképpen a politikai pártokat és a reklámügynökségeket figyelmeztetik az államnyelvről szóló törvény betartására, melynek alapján a feliratokat szlovák nyelven kell kitenni. A szlovák mellett azonos tartalommal, azonos vagy kisebb nagysággal megjeleníthetőek idegen nyelvű feliratok is, ellenkező esetben a minisztérium szervei követelni fogják a törvénysértő állapot megszüntetését.

 Az ügy megvilágításában sokat segít a levélre reagáló MKP nyilatkozat amelyet

Kulturális minisztérium és a politikai reklámok

címmel adtak ki.

A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma honlapján tájékoztatást tett közzé a politikai reklámok nyelvhasználatával kapcsolatosan. 

A Magyar Közösség Pártjának álláspontja e kérdésben mindig is egyértelmű volt: magát az ún. „államnyelv“ koncepcióját egy többnyelvű országban, mint amilyen keletkezése óta a Szlovák Köztársaság is, egy 19. századi mintákat követő anakronizmusnak tartjuk, amely a mečiarizmusnak köszönhetően került be, majd annak örökségeként maradt benne a mai napig a szlovák jogrendben.

Ez az elavult  szabályozás a nem hivatalos érintkezés területére is indokolatlanul túlterjeszkedik, ideológiai alapon az ország őshonos nyelvei közül egyet kivételezettnek nyilvánít, és mindeközben gyakran szembemegy a józan ésszel is. Ilyennek tartjuk a reklámokra vonatkozó rendelkezéseket is.

Nyilvánvalóan egy reklám megrendelője alaposan felméri, hogy üzenetei, kampánya miképpen éri el leghatékonyabban a megszólítani kívánt célcsoportot, hisz a megrendelő nem kevés anyagi forrást fordít rá. A politikai kampányok esetében is mérlegeljük minden cent hatékony felhasználását. A félmilliós magyar közösség pártjaként, kizárólag magyarlakta településeken folytatott kampányainkban választóinkat természetes módon úgy szólítjuk meg, hogy saját anyanyelvük hangsúlyosabban szerepeljen. Ezt a gyakorlatot követjük a rendszerváltozás óta, és nem is fogunk rajta változtatni a jövőben sem.

Bár a reklámszakmai racionalitás alapján nem lenne indokolt, ennek ellenére általában szlovák nyelvű fordítást is elhelyezünk reklámanyagainkon a magyarul egyáltalán nem értő polgárok irányába tett gesztusként. A szlovák etnikai pártok részéről megjelenő hasonló gyakorlatot - hogy Dél‑Szlovákiában magyarul is megszólítják a választókat – szintén pozitívan értékeljük.

A kulturális minisztérium nyilatkozatában nem fejtették ki minden részletében a hatályos szabályozást, amely szerint ugyan a Minisztérium felügyeli e területet, viszont a politikai reklámok esetében nem lehet bírságot kiszabni, csupán felhívni a figyelmet a jogszabály rendelkezéseire.  Ez is azt mutatja, hogy a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy itt olyan elvárást fogalmazott bele a törvénybe, amelynek szankcionált megkövetelése alkotmányellenes lenne, és súlyosan sértené a politikai és szólásszabadságot.

Ennek ellenére a kampány során hatósági visszaéléseket is tapasztaltunk, amikor például egy járási rendőrségi szerv felszólította az egyik kivitelező reklámcéget, hogy távolítsa el plakátjainkat, mert azon a magyar nyelvű szöveg nagyobb méretben szerepel. Ezt a rendőrségi fellépést politikai célú zaklatásnak és megfélemlítésnek tartjuk, hisz a törvény alapján a rendőrségnek semmiféle hatásköre nyelvhasználati vonatkozásban nincs, valamint jogosulatlan eljárásuk a kampányunk kivitelezésében is fennakadásokat okozott. Egy jogállamban egy választási kampányba történő ilyen jogellenes állami beavatkozás elfogadhatatlan. Különösen úgy, hogy tudomásunk szerint az eljárást egy szélsőséges párt képviselője kezdeményezte, a rendőrség pedig ehhez asszisztált, a törvény megsértése árán is..

Annak ellenére, hogy szankció a politikai reklámok esetében senkit sem fenyeget, a hatályos szabályozás olyan módon történő módosítását szükségesnek tartjuk, amely nem ad lehetőséget szélsőségesek számára a nemzetiségi feszültség keltésére, valamint tekintettel van az ország valós nemzetiségi és nyelvi viszonyaira, a reklámszakmai szempontokra és nem utolsó sorban a politikai szabadságjogokra és szólásszabadságra.

A kérdésre a későbbiekben mindenképp visszatérünk.
Megosztás
Címkék