A kormánypártot leradírozták a térképről

A dolog az államfőválasztással kezdődött, amikor Fico képtelen volt legyőzni a poprádi kezdőt. Majd a visszaesés a parlamenti választáson, a kényszer a nagyobb koalíció összetákolására, a pofon a megyei választásokon, most meg, hogy leradírozták a térképről. Másképpen mondva: a Smernek nincs államfője, a kormányfő egy pótjátékos, akit a koalíciós partnerei sem becsülnek, nincs egyetlen kerületi polgármestere sem, s a legnagyobb halai Trencsén vagy Nyitra megyében vannak. Ha Robert Fico képes is lenne megtartani ezek után a pártját, az csak a politikai különlegességének a jele lenne. Az viszont eltűnt, mint a pártja százalékai vagy a saját népszerűsége.

A polgármestereknek, akik az önkormányzati választásokban meglepő módon legyőzték a Smer és az egész koalíció embereit, akik a disznóságokat fedezték és véghezvitték, van joguk az ünneplésre. Nekünk, többieknek viszont már most követelnünk kell, hogy ez csak a kezdet legyen. Ha ők sem lesznek képesek bizonyítani, hogy másként is lehet politizálni, mint lopással, korrupcióval, a közpénzek kiszipolyozásával, sok reményünk már nem marad, véli a Denník N.

Robert Fico annak idején azt mondta, hogy Kelet-Szlovákiában semmi sincs. Tévedett. A Smernek erős váalsztói bástyája volt ott, olyan emberek, akik hallgattak a smeres vezér szavára. És enek megfelelően néztek is ki az ország keleti végei. A városházák meg a falusi polgármesteri hivatalok a szociáldemokraták kezében voltak, akik a keletieknek autópályát, munkát ígértek, majd megint autópályát és munkát körbe-körbe, véli az Aktuality.sk portál.

Jana Vaľová nyolc évig volt Homonna polgármestere, a volt jósnő a kormányzó Smer egyik legerősebb alakjává vált Kelet-Szlovákiában. Most azonban elveszítette a harcot, és feltételezhető , hogy az eredményt nagymértékben befolyásolta a Kuciak-gyilkosság is, no meg Robert Fico viselkedése is az ügyben, véli Peter Bárdy főszerkesztő. A Smer-SD veszít az erejéből. Pedig éppen ezek a régiók, pontosabban az alacsonyabb életszínvonallal és alacsonyabb műveltséggel, illetve több nyugdíjassal rendelkező régiók voltak a szociáldemokraták pillérei.

Ám az önkormányzati választások azt mutatják, hogy ez már nem elég. A Smernek át kell értékelnie a politikai stratégiáját, mivel az arrogancia és a halhatatlanság érzése a végzetet jelentették már tőlük nagyobb és stabilabb politikai pártok számára is, véli az Aktuality.sk.

Az önkormányzati választások nyertesei 2018-ban a függetlenek lettek, a választópolgárok bizalmatlansága a hagyományos politikai pártok rendszerével szemben az önkormányzati választások során egyértelműen bebizonyosodott. A 2014-es választásokkal szemben 2018-ban már a Smer logója már nem jelentett aránylag biztos sikert, a Smer önkormányzati szinten is visszaesőben van, ami leginkább a nagyobb városok választási eredményein látszik, írja Peter Javůrek, a Pravda napilap egyik kommentárjában.

A tény, hogy a még mindig legerősebb politikai párt Szlovákiában nem állított jelöltet a főváros főpolgármesteri posztjára olyan jelenség, amely legalább annyira szokatlan, mint sokatmondó. Egyrészt ugyanis érvényes, hogy Pozsony hagyományosan főleg jobboldali jelölteket támogat a nagy és az önkormányzati politikában is, és a Smer jelöltjeinek Pozsonyban mindig is nehéz volt a helyzetük. Csakhogy az önkormányzati választások a túlpolitizált fővárosban, általában egyfajta pártszimpatizáns-számlálási funkciót is betöltöttek a parlamenti választások előtt.  

Eleve feladni, hogy valamiféle jelöltön keresztül megpróbáljuk megszólítani Pozsony lakosságát, a Smer számára személyi és programbeli lemondást is jelent. Robert Fico kijelentése, miszerint a kormány jól együttműködött Ivo Nesrovnal főpolgármesterrel, sokkal inkább egyfajta halál előtti furcsa csók volt, mint támogatás, mivel a meglepett polgármesternek arra kellett az energiáit fordítania, hogy megmagyarázza, semmi köze a Smerhez. 

Úgy tűnik, a Smer eddigi önkormányzati stratégiája elérte a határait. A jobboldal jelöltjeinek a Smer több évig tartó egyeduralma után egyre inkább elegendő az is, hogy nem kormánypárti jelöltek, és a konzervatív témákat és álláspontokat sikeresen védelmezik a független jelöltek is. Még akkor is, ha csak azért lettek függetlenek, hogy elfedjék a Smerhez fűződő korábbi viszonyukat, írja a Pravda.

A Smer önkormányzati politikusainak nagy része megértette, hogy a párt támogatásával indulni a 2018-as önkormányzati választásokon, olyan lenne, mint 1990-ben kommunista párt színeiben indulni, írja Arpád Soltész a Noviny.sk portálon megjelent kommentárjában, aki szerint a választópolgárok közül sokan a független jelölteket a Smer „fehér lovainak” tartották, ám többen közülük – az események következtében – egyszerűen hátat fordítottak a Smernek.

A Smernek reagálnia kell erre a fejlődésre, és meg kell próbálnia, hogy megerősödjön, vagy legalábbis megtartsa a befolyását a régiókban. Ám ebben csak a nagyon agresszív konzervatív retorikával lehet sikeres. A gond csak az, hogy nem igen marad téma, amivel a Smer meghatározhatná magát. A migrációval és Brüsszel diktatúrájával való ijesztgetés Richard Sulík témája, a kisebbségek mindennemű támadása Boris Kollár asztala, a primitív pásztorok bronzkori életmódjának beerőltetése a jelenkori törvényhozásba az OĽaNO és a KDH területe. Ha pedig valaki az autoriter kormány vagy a diktatúra után ácsingózna, annak sokkal hitelesebb Andrej Danko a témában, vagy akár Marián Kotleba. A Smernek tehát a dugig megtelt piacon kellene érvényesülnie, ráadásul Peter Pellegrini arcával, aki ebben a szerepében körülbelül annyira lesz majd meggyőző, mint egy katolikus püspök a szivárványmenet élén.

Ha a Smer standard párt lenne, amelynek a tagsága demokratikusan választja a vezetését, azonnal le kellene cserélnie a teljes többszörösen lejáratott és politikailag impotens elnökségét. Ám Robert Fico sohasem engedné, hogy megfosszák a hatalom illúziójától, amit a pártelnöki poszt nyújt neki, még ha valójában nincs már semmi sem a felügyelete alatt, véli Soltész.