A Kárpát-haza magyar jövője az önkormányzatainkban sarjad

2019. július 5., 12:37
ma7

A Miniszterelnökség stratégiai államtitkára, Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő, Komárom polgármestere, az „Év Polgármestere” díj aktuális birtokosa, Molnár Attila beszélgetett önkormányzataink lehetőségeiről a Kárpát-medencében. A beszélgetést Agócs Kőrösi Ildikó, a Magyar Közösség Pártja önkormányzati és közigazgatási alelnöke vezette.

Orbán Balázs kedvezőnek ítéli a csillagok állását. Miután 2010 óta lerakták az alapokat, egy erősödő Magyarország folytathatja a nemzetpolitikát, akkor, amikor egyre több magyarban tudatosul

az összefüggés az erősödő gazdaság és a Kárpát-medencei erős nemzet kialakításában.

A csillagok állását erősíti az is, hogy a Kárpát-medence térsége felértékelődik az európai politikában, és a 21. század a lokalitás újrafelfedezése lesz, amely egyben válasz a globalitás identitásvesztésére.

A magyar nemzetpolitika több évtizedes hagyományra alapozva a kulturális kapcsolatokon keresztül erős. Vannak országok, ahol ez nem így van. Van ahol politikai, van ahol gazdasági kapcsolatokat erősítik, viszont a kultúra a legerősebb kapocs egy nemzet életében. A 2010 óta eltelt időszak első hullámában a fő cél kulturális kapcsolatok megerősítése volt, most folyik a további ágazatok kapcsolódásainak erősítése.

Szász Jenő szerint mindegyik határon túli magyar közösségre jellemző, hogy politikailag megszervezték ugyan magukat, de a közösségek képtelenek jövőképet felvázolni, sem a tudás nincs meg, sem az átütő erő, ami sikerre vinne egy stratégia megalkotását. Ezért fontos az anyaország szerepe a nemzetpolitikában. Az is törvényszerű, hogy

akkor lehetett érdemi nemzetpolitikáról beszélni, ha erős anyaország állt mögöttünk.

A határon túli magyar közösségek közül a délvidéki magyarság áll a legjobban, mert ott közösségi elvű autonómiát tudtak kiépíteni. Erdélyben számszerűségből fakadóan erőt lehet prezentálni, de az elvándorlás megtizedelte a közösséget. Kárpátalján a legsúlyosabb a helyzet, a legkisebb közösségünkből az ukrajnai háborús történések elűzték a fiatalságot.

Egzisztenciálisan a Felvidéken vannak a legjobb körülmények, de ez talán kényelmessé tette az itteni közösséget.

A felvidéki magyarság parlamenti képviselet nélkül van pár ciklus óta, és a következő választásokra sincsenek pozitív kilátások - vélekedett Szász Jenő.

Hogy át tudjuk lépni az 5 százalékot, 

javasolta egy új párt megalapítását, amelynek szlovákul a Vernosť nevet adná, amit latinra fordítva a köznyelvben szólíthatnánk akár Fidesznek is.

Szász Jenő azt ajánlotta, hogy Komárom legyen a Felvidék kulturális fővárosa. Mint egyetemi város fontos, hogy Komárom alternatívája legyen a nagy cseh és szlovák egyetemi városoknak, mert a Prágában tanuló diákok 80-90 százaléka sajnos nem tér már haza.

Végül kiemelte, hogy a kisebbségi sorsban az önkormányzatoknak, meghatározó, megőrző szerepe van.

Uralni a teret

A folytatásban Orbán Balázs Neil Fergusson Tér és torony c. könyvéből idézett, miszerint a történelmünk a hierarchiák történetéről szól. De a történelmet fel lehet fogni a tér történetének is. Az uralkodóházak mellett mindig folyt az agórák változása és küzdelme is.

Amennyiben elfogadjuk, hogy nem csak a torony a jelentős, a közösségi teret lehet és kell is uralni.

Ehhez emberekre és terekre van szükség, ahonnan ugyanolyan erő származhat, mint a torony uralásából.

Fotó: Ma7

Két ország, egy város

Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere kiemelte, ha Komáromról beszélnek, akkor egy városról beszélnek, az összetartozás városának tartják magukat. A fejlesztések is erről szólnak,

az erődrendszer felújítása, az új híd, mind az összetartozásra szól.

Elmondta azt is, hogy itt az ideje, hogy az ipar és a vállalkozások területén is szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat. A dél-koreai beruházás ma a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon, nagyobb, mint a BMW Debrecenben.

Közigazgatási ösztöndíj

Orbán Balázs, mint egyik kedvencét, kiemelte a közigazgatási ösztöndíjat, amelynek logikája arról szól, hogy a fiatal nyelveket tudó szakértő lépjen a köz szolgálatába.

Ez egy jóval komolyabb és értelmesebb kihívás, mint egy multinál dolgozni.

A versenyképes életpálya megteremtéséhez biztosít  forrásokat a program. Tíz hónapra bekapcsolódhatnak a minisztériumok munkájába, illetve az EU hivatalaiba is kiküldik őket. A program sikerét jelzi, hogy a meghirdetett 50 helyre 400 jelentkező volt, ami a továbbiakban jó eszköze lehet annak, hogy külföldről is visszacsábítsák a fiatalokat. Orbán Balázs kijelentette, hogy

ezt a programot mindenképp érdemes volna Kárpát-medencei dimenziókban is kiterjeszteni.

Önkormányzatiság és/vagy autonómia

Önkormányzatiság egyben az autonómia kérdése is. Szemérmesek vagyunk, és nem merjük kimondani az autonómia kifejezést. A Ma7 azt kérdezte, hogy miképp segíthetné az anyaország, hogy a szomszédos államok döntéshozóinál le lehessen küzdeni az autonómiával szembeni ellenérzéseket.

Orbán Balázs válaszában idézte Orbán Viktor szállóigévé vált kijelentését, amely a mai napig meghatározza a magyar nemzetpolitikát:

Az autonómiát támogatom – pont. Jobb híján – pont.

Orbán Balázs elmondta, hogy nem könnyű feladat, mert meg kell győzni a szomszédokat, hogy a 20 századból ránk maradt ellenségeskedés nem az itt élő népek érdekeit szolgálja, csak a megosztásunkat.

Ha elfogadjuk ezt, és képesek vagyunk a felgyülemlett feszültségeken felülemelkedni, akkor kialakulhat az a bizalom, amikor már mindenről lehet beszélni.

A szerb és a szlovák kormánnyal is kezd kialakulni az a bizalom, ami elvezethet oda, hogy meg lehessen nyitni ezeket a kérdéseket. Nagyon lényeges, ahogy most Szerbiával alakulnak a kapcsolataink, mert mintát adhat - mutatott rá Orbán Balázs.

Szász Jenő ebben a kérdésben kiemelte a V4-ek szerepét, amire a legutóbbi sikeres együttes fellépés még ráerősíthet.

Kövesse facebook oldalunkat is!