2019. február 24., 17:20

A család mint kiemelt intézmény

Múlt heti számunkban a házasság hetének apropóján beszélgettünk Dr. Bordás Sándor pszichológussal. Ebből kiderült, hogy értékvesztett világunkban nehéz igazi kötődéseket, kapcsolatokat kialakítani.

család
Médialapozó

Ez az állapot bizony nem kedvez a családoknak, a fiatalok család­alapításának sem. Az igazsághoz ugyanis hozzátartozik, hogy a gyermekvállalás napjainkban már jórészt pénz kérdése. A magyar kormány nemrég úgy döntött, hogy soha nem látott méretű támogatásokkal, kész intézkedéscsomaggal próbálja még inkább ösztönözni a fiatalok otthonteremtését és gyermekvállalási kedvét. Ez a fajta családpolitika akár mintául szolgálhatna a visegrádi négyek többi államának is, hiszen ha csak Szlovákiát nézzük, láthatjuk, hogy mi még fényévnyi távolságra vagyunk attól, amibe Magyarország belevágott.

A demográfiai mutatók már nálunk is jó ideje pirosat jeleznek. Vészesen megindult a népesség fogyása, Szlovákia Európa leggyorsabban öregedő államai közé tartozik. A nyugdíjrendszer közel áll a teljes összeomláshoz, a munkaerőt – hazai híján – külföldről kell importálni. A hatalmon levő politikusok pedig ahelyett, hogy rendszerszintű intézkedésekkel próbálnák segíteni az előre menekülést, csupán ad hoc, populista intézkedésekkel rukkolnak elő. Pedig ha nincs gyermek, nem lesz jövő sem.

Csak szépségtapaszokra futja

Nehéz és nem is lehet összehasonlítani, egy napon említeni az anyaországi családpolitikát és azt, ami nálunk van, mondja Németh Gabriella, az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke, aki szerint a családi pótlék és az anyasági támogatás centekkel való emelése, az (egyébként az önkormányzatokra lőcsölt) iskolai ingyen­ebédek vagy az üdülési csekkek, akárcsak a sebtében elfogadott ifjúházaskölcsön legfeljebb szépségtapaszként értelmezhetők, semmiképp sem komoly szociálpolitikai lépéseknek.

– Kifelé nagyon szépen hangzanak, de a populizmuson kívül valós segítséget nem jelentenek. Azoknál a fiataloknál kellene kezdeni, akik összeházasodnak. De Szlovákiában nem létezik olcsó bérlakásprogram, ami közös életük indulását segítené, ahol esetleg egy‑két gyermekkel is el tudnának lakni egy ideig. Később pedig, ahogy sikerülne, nagyobb lakásba, esetleg saját házba költözhetnének. Az újra visszahozott, leporolt ifjú házasok kölcsöne sem jelent nagy segítséget a saját lakáshoz való jutásban, ugyanis a kölcsönnek feltételei vannak, ráadásul ez az összeg (15 ezer euró) az otthonteremtésnek csak a töredéke. Ebből manapság még háztelket sem lehet venni. Az Állami Lakásfejlesztési Alaptól igényelhető támogatás feltételei pedig szigorúak, nem mindenki számára elérhető ez a hitel – sorolja a realitásokat Németh Gabriella.

A szülővé válás ideje is kitolódott, ami főleg a nők esetében lényeges. A kívánatos az lenne, hogy harmincéves koruk alatt váljanak anyákká. Németh Gabriella szerint az is baj, hogy a családról mint értékről, az anyaságról mint hivatásról nálunk kevés szó esik.

– Vissza kell állítani az anyaság megbecsülését. Az MKP évek óta kardoskodik amellett, hogy a kisgyermekükkel otthon levő édesanyák számára a szülői hozzájárulást legalább a minimálbér szintjére kellene emelni, természetesen bizonyos feltételek, például az előző munkaviszony megléte mellett. Ez adhatna egy olyan lökést a gyermekvállalásnak, hogy a fiatalok bátrabban merjenek családot tervezni. Az aktív munkaerő számának növelésére van szükség, bár személy szerint úgy gondolom, hogy ezzel már elkéstünk 10‑15 évet. De jobb későn, mint soha, ezért mielőbb át kell gondolni Szlovákia családpolitikáját, és teljesen új alapokra kell helyezni, ahogyan azt megtették Magyarországon. A magyar családpolitika Európa‑szerte elismert, sőt több amerikai szakember is pozitívan nyilatkozik Orbán Viktor és kormánya családtámogatási rendszeréről – tudjuk meg a szociálpolitikustól. – Tegyük hozzá, hogy az elmúlt nyolc év családtámogatási politikája Magyarországon már meghozta ez első eredményeket, javult a születési ráta, s pont ez volt az alapja a következő hétpontos családsegítő csomag elfogadásának, amit a magyar kormányfő az évértékelőjén jelentett be. Egy‑egy ilyen nagy volumenű intézkedéscsomag kifutási ideje hosszabb, az eredmények nem azonnal láthatók, de hosszú távon ez a befektetés megtérül.

A szlovák kormánynak kötelessége volna a fiatalok számára elérhetővé tenni a tisztességes lakhatást, amivel elősegítené a gyermekvállalást, a népszaporulat növekedését, további pozitív változásokat hozva. Rendszerszintű intézkedésekre van szükség, mert a huszonnegyedik órában járunk, foglalja össze a szociálpolitikai szakember.

Napjainkban sok nőnek fontos a karrier, és jó részük attól fél, hogy ha gyermekgondozási szabadságra megy, utána nem tud visszatérni a munkahelyére. A magyar intézkedéscsomag erre is gondol, bölcsődékkel, nagyszülői gyeddel segíti az anyukák visszatérését a munkaerőpiacra.

Az alternatív munkavállalási lehetőségek nálunk gyermekcipőben járnak, véli Németh Gabriella, aki szerint a munkáltatók még nem alkalmazzák a rövidített munkahetet. Nem ismerik a megosztott munkahely fogalmát sem, amikor egy munkahelyen a hét első három napján az egyik munkaerő dolgozik, a hét másik két napján pedig a másik. Nem adnak lehetőséget arra, hogy esetleg a házastársak maguk között is meg tudják osztani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémákat, összeegyeztetve a családot a munkahelyi kötelezettségekkel. A nők későbbi nyugdíjazása pedig azt teszi lehetetlenné, hogy a kisunokák nevelésébe aktívan be tudjanak kapcsolódni, hogy az idős családtagok ellátását már ne is említsük.

Nagycsaládosként plusztámogatásra sem számíthatunk

Anita és férje, Ferenc egy csallóközi kis faluban élnek, négy kisgyermekük van. Néhány éve telket vásároltak, ősszel pedig megkezdték családi házuk építését. Mivel van hol lakniuk – a férj szülői házának külön lakrészében –, nem sietnek az építkezéssel, olyan ütemben haladnak, ahogy bírnak. A legtöbb munkát a családtagok maguk végzik, az építőanyagot igyekeznek kedvező áron beszerezni.

– Az ifjúházaskölcsön, amit nemrég fogadtak el, talán felgyorsíthatta volna az építkezés ütemét, mi azonban nem vehetjük igénybe, hiszen az csak a friss házasoknak szól. Pedig annak is szüksége van rá, akinek esetleg már van egy vagy két gyermeke. Elég ritka eset, hogy a fiatal házasok azonnal az esküvő után belevágnak az otthonteremtésbe. Nem éppen felemelő érzés, hogy nagycsaládosokként semmilyen plusztámogatásra nem számíthatunk, sőt inkább hátrányban vagyunk, hiszen ha kölcsönt igényelnénk, azt sem kapnánk meg. Sokan vagyunk, minden főre meg kellene hogy maradjon a létminimum a törlesztőrészlet lefizetése után, s mivel én most anyaságin vagyok, nincs bevételem, ezt a feltételt igencsak nehéz lenne teljesíteni – meséli tapasztalatait Anita, aki másfél éves ikerfiaival van otthon gyermekgondozási szabadságon.

A logika azt diktálná, hogy két gyermekre kétszer annyi jár, Anita azonban mindössze 50 euróval kap több szülői hozzájárulást (jelenleg 214,70 ­euró), mint aki egy gyermekkel van otthon. Ehhez kapja még négy gyermekre a fejenként 24,34 euró családi pótlékot. Amikor meghallották, hogy Magyarországon milyen családsegítő intézkedéseket vezetnek be, bizony elgondolkodtak, hogy nálunk miért nem hoznak hasonló jó döntéseket a politikusok.

Az állam azt akarja, hogy mi és a következő fiatalok adják a jövő generációit, de segítséget ehhez nem nyújt, konstatálja Anita kissé keserű szájízzel. Szóba kerül az is, hogy a munkába való visszaállás sem lesz könnyű, hiszen ha a kicsik oviba mennek, gyakrabban lesznek betegek. Melyik munkaadó tolerálja manapság, hogy a gyermekek betegsége miatt többször esik ki a munkából a gyesről visszatért munkaerő?

Babakötvény és anyasági támogatás

Magyarország szerencsére nem hagyja cserben a külhoni magyarokat sem, hiszen 2018. január 1‑től már a Felvidéken is elérhető a Köldökzsinór program, amely kétféle támogatással segíti a szülővé válást.

Erről Bölcskei Tímea, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) munkatársa nyilatkozik. Aki részt akar venni benne, annak a legfontosabb teendője, hogy legyen magyar igazolványa, tehát mindkét szülőnek és a kisbabának is magyar igazolványt kell kérvényezni. Tapasztalatai szerint a legtöbb esetben legalább az egyik szülőnek már van ilyen igazolványa, de teljesen új kérelmezők is vannak. Ha elkészültek a magyar igazolványok, utána lehet kérvényezni a Köldökzsinór programban való részvételt, mégpedig a pozsonyi magyar konzulátuson, a kassai magyar konzulátuson, esetleg a határ menti városokban (például Győrben, Komáromban) működő kormányablakoknál.

– A kérvényhez csatolni kell a gyermek magyarra fordított születési anyakönyvi kivonatát, valamint az eredeti szlovák okmány hiteles másolatát. Szükséges még fénymásolat is, mindkét szülő és a gyermek magyar igazolványáról. Ha az igazolványok esetleg még nem készültek el és közeleg a beadási határidő, akkor az igazolvány kérelmezési adatlapját kell csatolni. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a kicsi 6 hónapos koráig be kell adni a kérelmet. A sikeres kérelmezők az anyasági támogatást hazai bankszámlára kapják meg, ennek összege 64 125 forintnak megfelelő euró az aktuális valutaárfolyam szerint. A fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) 42 500 forintnak megfelelő euró, amit akkor kapnak meg a szülők, ha egyszerre kérvényezik az anyasági támogatással. Ennek feltétele, hogy a Magyar Államkincstárban Start számlát kell nyitni a kicsinek. Ez a számla évente kamatozik, a szülő rakhat rá pénzt, de a számla a gyermek 18 éves koráig zárolva van.

A SZAKC dunaszerdahelyi irodájában hetente nyolcan, tízen érdeklődnek a Köldökzsinór program iránt, amely megkönnyítheti a felnövő gyermek önálló életkezdését. Tavaly a Felvidéken januártól októberig 317‑en kérvényezték az anyasági támogatást. Erdélyben viszont 3775‑en, de a Vajdaságban is 798‑an, Kárpátalján pedig 635‑en. Ezen a téren is van tehát még pótolnivalónk.

Mit fűzhetnénk hozzá a fentiekhez? Talán csak az egyik hírportálon talált legutóbbi nyugdíjprognózist, amitől az emberben megáll az ütő. Eszerint 2030‑ban a várható nyugdíj 351,88 euró lesz, 2040‑ben 349,91 euró, vagyis összegben nagyjából annyi, mint ma egy átlagos nyugdíj, de értékben jóval kevesebb. A gazdasági elemzők a fiataloknak azt ajánlják, kezdjenek el azonnal spórolni a harmadik pillérben, amint munkába lépnek, nehogy felkopjon az álluk öregségükre. Vajon az ilyen negatív, már‑már félelmetes előrejelzések láttán az államnak nem az volna‑e a kutya kötelessége, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyekkel segítené a népességnövekedést, s ezzel legalább némileg enyhítené a most középkorú és az utánuk következő generációkra váró nehézségeket?

Még nem villog eléggé az a bizonyos piros lámpa?

Megjelent a Magyar7 hetilap 2017/8. számában.

család
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.