Aki valóra váltotta az álmokat: Walt Disney ma lenne 110 éves

Walter Elias Disney 1901 decemberében született Chicagóban a protestáns Disney család negyedik gyermekeként. A kis Walt élete nem volt „leányálom”, kemény munka és vasszigor töltötte ki az életét, játékra, barátokra nem jutott ideje. Hétévesen hajnali fél négykor már dolgozni indult, újságokat hordott ki.

Egy ideig egy idilli farmon is éltek, ez volt gyerekkorának legszebb időszaka. A rajzolás iránti vágya is itt mutatkozott meg először, amikor egy kátrányos hordóból ihletet és „festéket” merítetve kidekorálta a házuk falát. 1917-ben, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, Disney azonnal jelentkezett a seregbe. A Vöröskereszt sofőrje lett. Mentőautójára álcázás helyett rajzait festette.

Hazatérve egy Ub Iwerks nevű, hozzá hasonlóan koldusszegény grafikussal (Miki egér későbbi papírra vetőjével) társult, de együtt sem vergődtek egyről a kettőre. 1919-ben úgy döntött, reklámgrafikusi pályára lép, apja nem túl nagy örömére. Az első felvevőgép aztán hamar a filmgyártás irányába fordította, majd egymást követték a sikerek és kudarcok. Kacagráf (Laugh-O-Gram) címmel szatirikus kisfilmeket gyártott, amelyeket mozikban vetítettek, majd ezen a néven indította el vállalkozását.

Az anyagi nehézségek miatt gyakran szorult hitelekre: a borbély a rajzaiért ingyen vágta a haját, mások hiteleztek neki ételt, vagy egyszerűen elengedték a tartozásait. Karrierje csúcsán, akárcsak a mesék szegénylegénye, ő is megemlékezett jótevőiről, és igyekezett viszonozni a segítségüket. A rajzfilmgyártás az 1920-as évek elején még rendkívül fejletlen iparág volt, nagy kockázatot jelentett belevágni. Walt mégis emellett tette le névjegyét, számos technikai újítást vitt véghez.

1923 októberében Walt Disney és a bátyja Roy Oliver Disney megalapították a média-és szórakoztatóipari társaságukat, a Disney Brothers Cartoon Studio-t. A némafilm válságba kerülése a húszas-harmincas években begyűrűzött a rajzfilmgyártásba is, anyagi és művészeti krach formájában. Ekkor kezdték el a filmeket hangszerelni, melyben Disney cége elöl járt. 1928-ban vezette be a hangosfilmet.

Miki egér az alkotó szerint éppen a hangosításnak és a technikai újításoknak köszönhette a sikerét, hangja sokáig maga „Walt bácsi” volt. A kedves rágcsáló pillanatok alatt a közönség kedvence lett, Disney pedig 1932-ben egyszerre két Oscar-díjat kapott: egy „rendeset” az első színes rajzfilmért, egy különlegeset pedig Miki egér megalkotásáért.

1932-ben színes filmet készített, 5 évvel később bemutatták az első egész estét betöltő rajzfilmet, a Hófehérke és a hét törpét. A rajzfilm megalkotása 1.5 millió dollárba került, ami akkor példátlanul nagy összeg volt. A Hófehérke közel 8 millió dollárt hozott a konyhára. Disney elvéhez hűen, miszerint „nem azért készítek filmeket, hogy pénzt keressek, hanem azért keresek pénzt, hogy jobb filmeket gyárthassak”, a bevételből új stúdiót épített.

Hamarosan bemutatták a Pinokkió, a Bambi, a Dumbó című rajzfilmjeit, figurái pedig olyan kedvencekkel gyarapodtak, mint Donald kacsa, Plutó és Goofy – igaz, sok kritikus ekkor már „Disney-giccsről” beszélt. 1955-ben megnyitotta kapuit a Disneyland, Disney nagy álma- a meseország. Később ilyen szórakoztató park létesült Floridában, Japánban és Franciaországban is.

Disneyt amúgy „magányos farkasként” tartották számon, kevesek felé kötődött érzelmileg, egyik bátyja és később a felesége, gyerekei álltak csak igazán közel hozzá. Disney lélekben megmaradt örök gyereknek, megszállottan rajongott a vasutakért, felnőttkorában is legkedvesebb szórakozása a kerti kisvasút volt, melyen minden házába látogatót megutaztatott.

Disney pályája csúcsán, 65 évesen halt meg dohányzás miatt kialakult tüdőrákban. Hamvait a Csendes-óceánba szórták. Az álmodozó Walter számára az illúziógyártás volt a jövő útja, s eltávozása után tovább termelt az általa alkotott varázsgépezet. 1966-os halála visszavetette ugyan két évtizedre az álomgyár teljesítményét, de 1984-től a Paramount stúdiót is felfuttató Michael Eisner vette gondozásba a Disney Companyt.

Élete során Walt Disney kapta a legtöbb Oscar-díjat. 59 alkalommal jelölték, ebből 26 alkalommal nyerte el azt. Ez egyedi a világon. 1939-ben a Hófehérke és a hét törpe rajzfilmjéért nyolc Oscart vehettett át. Disney rajzolónak legfeljebb közepes volt (még híres aláírását is egyik munkatársa tervezte), viszont üzletembernek zseniális. Titka a kedves és megkapó alakok mellett a műveiből sugárzó optimizmus, figurái kiállnak igazukért, sosem vesztik el bátorságukat és a végén győznek – ugyanúgy, mint alkotójuk.

Íratlan szabálya volt, hogy semmi erőszak, semmi megoldhatatlan konfliktus és semmi szex – filmjei ezért nyújtanak ma is felhőtlen szórakozást az egész családnak. Leghíresebb filmjei és rajzfilmjei: Csipkerózsika(1959), Hamupipőke (195O), Pán Péter (1953), Dumbo (1941), Mary Poppins (1964), Kard és rózsa (1953)