Aggasztó jelenség - Metán áramlik ki a Jeges-tengerből
Az aggasztó jelenséget felfedező orosz kutatók attól tartanak, hogy az északi-sarki jégpad visszahúzódása nyomán felszabaduló hatalmas mennyiségű metán nagymértékben felgyorsíthatja a globális klímaváltozás folyamatát. „Egy kevesebb mint 26 ezer négyzetkilométernyi területen több mint száz forrást vagy fáklyaszerű kiáramlást számoltunk össze, amelyeken keresztül metán árad fel a felszínre a fenékről, és egyenesen a légkörbe szökik” – mondta Igor Szemiletov, az Orosz Tudományos Akadémia szakembere.
Mint hozzátette: „Nagyjából 115 állomáson végeztünk ellenőrzéseket, és elképesztő – eddig valószínűleg sohasem látott mennyiségű – metánmezőt találtunk. A légkörbe jutó gázkoncentráció ezerszerese volt a normális értéknek”. Szemiletov szerint a szén-dioxidnál hússzor ártalmasabbnak számító metánbuborékok valósággal sokkolták a régiót több évtizede tanulmányozó kutatókat.
„Korábban találtunk már ehhez hasonló fáklyaszerű kiáramlásokat, de azok legfeljebb tízméteres átmérőjűek voltak – idézte a szakembert a The Independent című brit lap internetes kiadása. – Ez az első alkalom, hogy ilyen folyamatos, erőteljes és jelentős szivárgásokat észleltünk, amelyek a több mint 1000 méteres átmérőt is elérik.” Szemiletov szerint bár kutatócsapatával nagyjából száz metánbuborékot fedeztek fel, becsléseik szerint „ezernyi” hasonló gázkiáramlás lehet az orosz szárazföldtől az észak-szibériai arktiszi jégpadig nyúló területen.
Orosz tudósok már öt éve figyelmeztettek: Nyugat-Szibéria egy hatalmas területén példátlan olvadás zajlik, ami drámai mértékben felgyorsíthatja a globális felmelegedést. Beszámolójuk szerint a világ legnagyobb fagyott tőzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni. Az egymillió négyzetkilométer területű mocsár 11 000 évvel ezelőtt alakult ki, azóta ez az első olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedő fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írta a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszki Állami Egyetem botanikusa nevéhez fűződik.
Kirpotyin akkor a kialakuló helyzetet egy ökológiai földcsuszamlásként jellemezte, ami szerinte visszafordíthatatlan és egyértelműen az éghajlati felmelegedéssel áll összefüggésben. Az olvadás a teljes félsarkvidéki nyugat-szibériai területen észlelhető, a folyamat az elmúlt 3-4 évben vette kezdetét. Az éghajlat tudósok aggodalommal fogadták a felfedezést és felhívták a figyelmet, hogy a jövő globális hőmérséklet előrejelzéseit valószínűleg felül kell majd vizsgálni.
A brit Guardian napilap által megszólaltatott tudós, David Vinter, a Kelet-Angliai Egyetem Éghajlatkutató Egységének vezetője szerint ide vezethet, ha elkezdünk játszadozni az ökorendszerekkel, mivel nincs semmiféle vészfékünk, amit meglehetne rántani a folyamat megállítása érdekében. A fagyott altalajt nem lehet visszahelyezni, ha egyszer már felolvadt, a terület metánkibocsátása pedig jelentős mértékben hozzájárulhat a közvetlen emberi tevékenységnek köszönhető károsanyag-kibocsátáshoz, ezáltal a felmelegedéshez.
