Ada Lovelace: egy nő inspiráló szerepben

Ada Lovelace Charles Babbage feltalálóval dolgozott együtt az analitikus gépnek elkeresztelt kezdetleges számítógép fejlesztésén. Mivel Charles Babbage masináját ma az első számítógépmodellként jegyzik, így Ada Lovelace bizony az első programozó lett volna a világon, bár maga a gép végül soha nem épült meg.

A zseniális elme 1815. december 12-én született Angliában Augusta Ada Byron, a költő Lord Byron és Annabella Milbanke lánya, Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Mivel a házasság inkább csak kényszer volt, a szülők nem sokáig éltek együtt: Augusta Ada Byron 1 hónapos gyermekével otthagyta Byront, majd hivatalosan is elváltak. Ada soha nem találkozott az apjával.

Lady Byront érdekelte a matematika, amivel korán megismertette gyermekét. Ada magántanároktól sajátította el a természettudományokat. 1835-ben házasságot kötött William Kinggel, aki később grófi rangra emelve Lovelace grófja lett. Három gyermekük született: Byron, Annabella és Ralph Gordon, és a család Ockhamben élt.

Ada baráti kapcsolatot ápolt Mary Sommerville matematikussal, és általa ismerkedett meg Charles Babbage matematikussal. 1842-43-ban lefordította egy olasz mérnök francia nyelvű beszámolóját Babbage új gépéről, az "Analitikus Gép"-ről, és ezt a beszámolót saját neve alatt publikálta a Scientific Memoirsban. A fordítást Babbage-nek is megmutatta, aki megkérdezte, hogy miért nem írt inkább egy eredeti cikket. Lady Lovelace erre megírta a cikk bővített változatát, amelyben kijavított néhány komoly hibát. Írásában összehasonlítja a számológépet Jacquard 1801-es szövőszékével: “Ez algebrai mintákat sző, ugyanúgy, ahogy Jacquard szövőszéke virágokat és leveleket”. Ada Lovelace javasolta Babbage-nak, hogy ne decimális, hanem bináris formában tárolja a számokat. Szintén ő találta ki, hogy hogyan lehetne a géppel egy utasítás-sorozatot többször végrehajtatni. Az Ada Lovelace által fordított és jegyzetekkel ellátott cikket tekintik az első számítástechnikai publikációnak.

Halálát 36 éves korában érvágás miatti gyengeség és elvérzés okozta, amelyet méhrákja miatt kellett elvégezni. 1980-ban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma elfogadta az új programozási nyelvet, amelyet Ada Lovelace-ről ADÁ-nak neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon is az ő képe látható.

Angliában Ada Lovelace-ről nevezték el a női tudósokat népszerűsítő Ada Lovelace-napot. A 2009-ben, Suw Charman-Anderson író-újságíró kezdeményezésére indult programsorozat célja, hogy minden év október 16-án talk-show-val, demonstrációval és énekléssel hívják fel a figyelmet a tudós hölgyekre Londonban, Szlovéniában, Olaszországban, Svédországban és az Egyesült Államokban.

„Megpróbálunk inspiráló női szerepmodelleket bemutatni" – mondta az eseményről korábban Charman-Anderson. „Azt szeretnénk üzenni a karrierjük különböző szakaszaiban járó nőknek, hogy akár ilyen eredményeket is képesek elérni. Itt van néhány nagyszerű nő, akiknek már sikerült.”

A Magyar Nemzet internetes portálján rámutat: ha nem is csak néhány, de biztos, hogy a férfiaknál jóval kevesebb nő érdeklődik ezek iránt a pályák iránt. 2011-ben az Egyesült Királyságban minden harmadik férfi reál területen dolgozott, míg a nők közül csak minden huszadik számíthatott ilyen karrierre – írta a műszaki-tudományos pályákon dolgozó nőkkel kapcsolatban kutatásokat végző Marion Scott egy blogbejegyzésben.

Pedig a kutatások azt mutatják, hogy 2017-re már minden negyedik új munkahely ezen a területen jön majd létre. „Lassan emelkednek ugyan a számok, de a helyzet az, hogy továbbra sincs elegendő férfi vagy nő, aki ezeket a pályákat választaná” – mondta az idei Ada Lovelace-nap egyik meghívottja, a távközlési technológiával foglalkozó Gia Milinovich. Õ úgy gondolja, az iskolának kellene bátorítania a gyerekeket, már egészen kicsi kortól. Az általános iskolások szerinte akár a programozással és a weblapszerkesztéssel is elboldogulnának, sőt, ha lehetőséget kapnának, rögtön el is kezdené őket foglalkoztatni a téma.

Az általános érdektelenség nem változtat azon, hogy a nők mérhetően kevesebben vannak a reál tudományokhoz kötődő állásokban. „A nőktől nem is várja senki, hogy ilyen témák egyáltalán érdekelhetik őket” – véli Helen Keen brit humorista és író. Ezért is választotta következő témájául azoknak a nőknek a történetét, akiket az 50-es, 60-as években űrhajósoknak képeztek ki a NASA-nál. A Mercury 13 néven futó női űrhajós csoport azt próbálta bebizonyítani, hogy a férfiakhoz hasonlóan képes felkészülni egy űrküldetésre. A hölgyek ugyanazt a kiképzést kapták, mint a férfi űrhajósok. Bár a tizenkilenc versenyző közül tizenháromnak sikerült helytállnia a teszteken, végül egyiküket sem küldték ki az űrbe. „Nagyon inspiráló volt róluk olvasni, de végső soron tragikus ez a történet” – véli Keen.

Suw Charman-Anderson szerint nem csak akkor, de ma is azzal a problémával kell szembesülnie a nőknek, hogy a társadalom még mindig nem fogadja el, ha műszaki pályákon vagy a reál tudományok területén tűnnek ki. „Társadalmi elvárások vannak azzal kapcsolatban, hogy mit tanuljanak vagy mi iránt érdeklődjenek a nők” – mondta. Szerinte az Ada Lovelace-napnak sem az az üzenete, hogy a nőknek felülmúlni vagy helyettesíteni kellene a férfiakat, főleg azokat nem, akiket kiemelkedő tehetségük tesz pótolhatatlanná. Csak azt szeretnék, hogy több olyan nő legyen, aki a szakértelme révén válik ismertté.