´56-os invázió - Sok új információt rejtenek a levéltárak
BUDAPEST. 1956. november 4-én is vasárnap volt. Hajnali 4 órakor elhangzott a jelszó, a Mennydörgés, és megindult a szovjet Forgószél hadművelet. Ezt az esemény idézték fel ´56 kutatói és túlélői a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Azt gondolhatnánk, hogy az 1956-os két szovjet invázióról – az októberiről és a novemberiről – már mindent tudunk, utcáról utcára, házról házra fel van térképezve. Pedig nem így van, még sok újat lehetne kibányászni az archívumok mélyéről arról, hogy milyen volt az a politikai és a fegyveres erő, amely ellen a magyar szabadságharc folyt.
Az orosz történelem kutatója, Kun Miklós egyetemi tanár a műsorban elmondta, a moszkvai levéltárakban az 1956-os dokumentumok egy része még mindig elérhetetlen, ma is csöpögtetik és megszűrik az információkat. Kevés az október 23. és november 4. közötti időszakra vonatkozó dokumentum, a forrásokból leginkább a november 4-e utáni események derülnek ki. Hiányoznak azonban az operatív jelentések, elszórtan vannak csak információk arról, hogyan látta Moszkva a magyar forradalmat.
Kun Miklós évekkel ezelőtt rátalált egy szovjet történész naplójára, amelyből többek között az is kiderül, már október 28-án, 29-én Kádárral számoltak a szovjetek. De keveset tudunk arról is, hogyan gondolkodtak az ide vezényelt szovjet katonák. Volt olyan alakulat, amelynek tagjai azt sem tudták, hogy Magyarországra jönnek, s olyan is előfordult, hogy a szovjet katonák a zöld határon át menekültek el, amikor oroszul beszélő magyar forradalmárok felvilágosították őket, hogy kik ellen harcolnak és miért.
Kun Miklós beszélt arról is, hogy nyugati orosz emigránsok röplapokban igyekeztek arra buzdítani a szovjet katonákat, hogy a magyarok helyett inkább az elnyomóik ellen forduljanak, de ez sem volt eredményes, sem az amerikai, sem a nyugat-német hatóságok nem támogatták őket.
1956. november 4-én is vasárnap volt. Hajnali 4 órakor elhangzott a jelszó, a Mennydörgés, és megindult a szovjet Forgószél hadművelet, a háború hadüzenet nélkül. Öt hadosztállyal támadtak, a légierőt is bevetették, megszállták a reptereket és a vidéki városokat. Tehették, hiszen október végén már szabad kezet kaptak az Amerikai Egyesült Államoktól, Foster Dulles külügyminiszter ígéretével, hogy az USA nem avatkozik be a magyar eseményekbe.
Egy orvos, akit a sors a Magyar Néphadsereg soraiba küldött, 1956-ot és a megtorlást egyaránt békével és elszántsággal élte túl. Dr. Kertész Dezső hét évet töltött börtönben, megjárta a hódmezővásárhelyi fogdát, a szegedi Csillag börtönt, a váci börtönben pedig rabtársaival fordítóirodát működtettek, ahol a rabok által használt művekbe a börtönőrök még csak bele sem pillanthatnak. Az orvos forradalmár felidézte a Békéscsabán kivégzett Mány Erzsébet és Farkas Mihály utolsó óráit, s mesélt börtönévekről is.
Az orosz történelem kutatója, Kun Miklós egyetemi tanár a műsorban elmondta, a moszkvai levéltárakban az 1956-os dokumentumok egy része még mindig elérhetetlen, ma is csöpögtetik és megszűrik az információkat. Kevés az október 23. és november 4. közötti időszakra vonatkozó dokumentum, a forrásokból leginkább a november 4-e utáni események derülnek ki. Hiányoznak azonban az operatív jelentések, elszórtan vannak csak információk arról, hogyan látta Moszkva a magyar forradalmat.
Kun Miklós évekkel ezelőtt rátalált egy szovjet történész naplójára, amelyből többek között az is kiderül, már október 28-án, 29-én Kádárral számoltak a szovjetek. De keveset tudunk arról is, hogyan gondolkodtak az ide vezényelt szovjet katonák. Volt olyan alakulat, amelynek tagjai azt sem tudták, hogy Magyarországra jönnek, s olyan is előfordult, hogy a szovjet katonák a zöld határon át menekültek el, amikor oroszul beszélő magyar forradalmárok felvilágosították őket, hogy kik ellen harcolnak és miért.
Kun Miklós beszélt arról is, hogy nyugati orosz emigránsok röplapokban igyekeztek arra buzdítani a szovjet katonákat, hogy a magyarok helyett inkább az elnyomóik ellen forduljanak, de ez sem volt eredményes, sem az amerikai, sem a nyugat-német hatóságok nem támogatták őket.
1956. november 4-én is vasárnap volt. Hajnali 4 órakor elhangzott a jelszó, a Mennydörgés, és megindult a szovjet Forgószél hadművelet, a háború hadüzenet nélkül. Öt hadosztállyal támadtak, a légierőt is bevetették, megszállták a reptereket és a vidéki városokat. Tehették, hiszen október végén már szabad kezet kaptak az Amerikai Egyesült Államoktól, Foster Dulles külügyminiszter ígéretével, hogy az USA nem avatkozik be a magyar eseményekbe.
Egy orvos, akit a sors a Magyar Néphadsereg soraiba küldött, 1956-ot és a megtorlást egyaránt békével és elszántsággal élte túl. Dr. Kertész Dezső hét évet töltött börtönben, megjárta a hódmezővásárhelyi fogdát, a szegedi Csillag börtönt, a váci börtönben pedig rabtársaival fordítóirodát működtettek, ahol a rabok által használt művekbe a börtönőrök még csak bele sem pillanthatnak. Az orvos forradalmár felidézte a Békéscsabán kivégzett Mány Erzsébet és Farkas Mihály utolsó óráit, s mesélt börtönévekről is.
Forrás
Hirado.hu
