A szlovákiai magyar sajtó 100 éve: a kisebbségi újságírók helyzete mindig nehezebb, mint a többségé

Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatója az ünnepélyes megnyitón úgy vélekedett, a szlovákiai magyar közélet nagy adósa a szlovákiai magyar sajtónak egy igazán igényesen megírt történeti monográfiával, amely feldolgozná akár a rádiózás, akár a nyomtatott sajtó történelmét, mindezt pedig úgy, hogy szerzője egy történész, nem pedig egy újságíró lenne. Egy ilyen publikáció ugyanis a történelmi hűség és források kritikai feldolgozásával, és a történelemtudomány módszertanát felhasználva készülne el. 

A kiállításon a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet megpróbálta 25 panelben összefoglalni azt, amit a szlovákiai magyar sajtó megtett ezen száz év alatt, mindezt pedig röviden és közérthetően. Így képet kaphatunk arról, miként is alakult ki a felvidéki magyar közösség sajtója. 

Popély Árpád beszédében elmondta, közhelynek számít, hogy (Cseh)Szlovákia történelmében a nyolcassal végződő évszámoknak valamiféle sorsfordító jelentőségük van, ami részben érvényes a (cseh)szlovákiai magyar sajtótörténetére is. 1928-ban, tehát 90 évvel ezelőtt indult meg a rádió magyar nyelvű adása (a Pátria Rádió elődje a Csehszlovák Rádió magyar adása volt). 1948-ban, tehát 70 évvel ezelőtt jelent meg az Új Szó első száma, akkor még hetilapként, így az Új Szó a leghosszabb ideje megjelenő szlovákiai magyar sajtótermék. Idén 100 éves – vagyis Csehszlovákia megalakulásával egyidős  – a (cseh)szlovákiai magyar sajtó. Némileg kilóg a sorból a magyar nyelvű televíziózás, mivel 1983-ban, 35 évvel ezelőtt indult útjára. 

A szervezők igyekeztek úgy összeállítani a kiállítás anyagát, hogy az közérthető legyen nem csak a szakma, de a laikus nyilvánosság számára is, és átfogó képet adjon a magyar sajtó száz évének történetéről. A paneleken nem csak a rádió, de a televízió történetének bemutatása is végig kísérhető, illetve nem csak az Új Szó, de általában véve a szlovákiai magyar sajtó történelme is.

Popély elmondta, céljuk minél részletesebben és érdekfeszítőbben bemutatni ezt a témát, ugyanakkor nem csak a pozitívumait, hanem az olykor-olykor meglévő árnyoldalait is. Így a szlovákiai magyar rádió és sajtó 68-as szerepvállalása, és a Dubčeki reformok támogatása mellett az sem lett elhallgatva, milyen szerepet vállalt a (cseh)szlovákiai magyar sajtó 1956-ban, a magyar forradalommal szembeni kampányban. 

A kisebbségi újságírók helyzete mindig nehezebb, mint a többségé

A szlovákiai magyar sajtó 100., és a Pátria Rádió 90. évfordulója alkalmából a Szenci Molnár Albert Társulás és a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke az idén hatodik alkalommal szimpóziumot rendezett Média-nyelv-fordítás. A kisebbség és a többség dialógusa a szlovákiai magyar mediális térben címen a Szlovák Rádió kamaratermében. 

A szimpóziumot Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság kisebbségi kormánybiztosa nyitotta meg. Beszédében elmondta, fontosnak tartja a nyelvi jogok elvonatkoztatását a politikától, és hogy a kisebbségi nyelv napi gyakorlatát nem szabadna semminek sem fékeznie. Szlovákiában biztosítani kell a kisebbségi nyelvek érvényesítését, kiemelve a magyar, ruszin és a roma nyelveket.

A rendezvény első előadója Lovász Atilla, a Pátria Rádió igazgatója volt. Hány bruttó regiszter tonna? A szlovákiai magyar média vajon mennyire éri el a szlovákiai magyar célcsoportokat? című előadásában hangsúlyozta, a sajtó, illetve a média az adott élő közösség reflexiós tere, ha nem az, akkor teljesen felesleges. Lovász elmondta, 2012 óta a Pátria Rádió teljes rádióként működik, tehát nem tér el a többségi rádióktól. Továbbra is fontosnak tartja, hogy Szlovákia egyetlen magyar nyelven sugározó rádiója ne kisebbségi rádióként szerepeljen, hanem nemzetiségi rádióként. Végezetül elmondta, nagy örömmel tölti el az a jó hír, hogy a Pátra Rádió hallgatóinak száma jelentősen növekedett. 

A szimpózium következő előadójaként Balog Beáta újságírónő, a Sme napilap főszerkesztője lépett fel. Kihez legyen lojális a szlovákiai magyar média? című előadásának kérdésére azt válaszolta, az itteni magyar médiának lojálisnak kell lennie olvasóihoz, segíteni nekik jó döntéseket hozni, olyanokat, amelyek nemzetiségük számára is jók. A kisebbségi médiának ugyanolyan fontos szerepe van, ugyanis segít ellenőrizni a kisebbségi politikusokat, hogy a közösség érdekében dolgoznak-e, betartják-e ígéreteiket, továbbá nem hunyhatnak szemet a korrupció és populizmus láttán sem. 

Kerényi György Ki a kisebbségi a digitális térben? című előadásában arra tért ki, hogy jelenünkben a mobiltelefonok a hírek elérésének legfőbb eszközei. A legismertebb közösségi oldalak pedig a legjobb címlapoknak bizonyulnak, ahol híreket oszthatunk meg, és vitákat indíthatunk el. 

Az utolsó két előadó a szlovák-magyar fordításokkal kapcsolatos érdekes problémákra és elgondolkodtató témákra hívta fel a figyelmet. Lanstyák István nyelvész és egyetemi tanár (Comenius Egyetem) Botcsinálta fordítók = botcsinálta fordítások? című előadásában megjegyezte, a kisebbségi újságírók inkább fordítók, mint újságírók. A kisebbségi sajtó fő céljaiként szerepelnek az információ átadás és az anyanyelven történő híradás otthonossága, illetve kényelme mellett más szimbolikus okok is. Ide tartozik identitásunk megtartása és a nyelvi ideológiák.

Szabómihály Gizella nyelvész és egyetemi oktató (Konstantin Filozófus Egyetem) Hogyan segíthetnek a nyelvészek az újságíróknak? című előadásban kitért több fontos témára, köztük a terminológiafordítás kérdésére, illetve az intézmények és földrajzi nevek használatára is.

Elmondta, a kisebbségi újságírók helyzete nehezebb, mint a többségé, mivel általában szlovák nyelvű szövegek alapján kell rövid időn belül magyar nyelvű szöveget alkotniuk. Ezen kívül gyakran mélyebb szakmai ismeretet igénylő témákról is írniuk kell.

Nagy problémát lát abban, hogy továbbra is hiányoznak kétnyelvű terminológiai szótárak, a jelenlegiek pedig sok esetben már elavultak. A helyzet javításának érdekében egy- és többnyelvű nyilvános elektronikus terminológiai adatbázisok kiépítésére lenne szükség. Szabómihály megemlítette, jelenleg a büntetőjogi tényállások helyes megfogalmazása okozza a legnagyobb problémát a szlovákiai magyar híradásban.