A Szent György Lovagrend története
A Szent György Lovagrendet,1326-ban alapította Károly Róbert király, aki az Árpád-ház kihalása után leányági rokonsága révén került Nápolyból Magyarország trónjára. A jelenlegi ismeretek szerint a király 1326. április 24-én, Szent György napján hozta nyilvánosságra Boleszló esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében a rend statútumát Visegrádban, egyes kutatók azonban 3 évvel korábbra teszik az alapítás időpontját.
A Károly Róbert király által alapított lovagrend alkotta az erős kezű, merényéletektől fenyegetett király testőrségét. A lovagok vigyáztak az udvartartás szereplőinek biztonságára, ők őrizték már a megalakulás előtt, 1323-tól a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, a lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét, és az udvari szabályok ellenőrzésével is meg voltak bízva. Egyházi kötelmükből fakadt a keresztény hit védelme, az ünnepi napok fényének biztosítása, a böjti napok betartásának ellenőrzése, valamint a gyöngék, szegények és elesettek védelme, támogatása – közölte F. Cirkl Zsuzsa lovagdáma, a rend délvidéki nagypriorjának elbeszélése alapján a Magyar Szó.
A lovagrend történetéről hosszan vitáztak a téma kutatói, végül angol történészek is elismerték, hogy az uralkodók és fejedelmek által alapított világi lovagrendek között – amelyek rendelkeznek ősi alapító levéllel, statútummal, s ennek alapján működésük rekonstruálható – első a magyarországi Szent György Lovagrend a világi rendek családfáján. A magyar rendalapítás 23 évvel megelőzte az angol Szent György Rend, az ún. „térdszalag rend” életre hívását (1349). Csak ezután alakultak másutt is királyi rendek, így a francia Csillag Rend (1352), a nápolyi Szent Lélek Rend (1362), a savoyai Annunciata Rend (1362), a Bourbon hercegek Bogáncs Rendje (1363), a bretagne-i herceg Hermelin Rendje (1370), az orleans-i herceg Sündisznó Rendje (1381) és az angol Bath Rend (1395).
A második világháborút követő események, illetve a diktatúra évtizedei nem tették lehetővé a nagy múltú társaság működését, s minden bizonnyal bölcs vezetői döntöttek a háttérbe vonulásról, ennek köszönhető, hogy a Szent György Lovagrend alapítását nem nyilvánították semmissé és törvényes fennállása sem szűnt meg. 1990-ben Visegrádon tevékenységének nyugvásából felvétetett, életre keltői az eredeti Rendi Alkotmányon csupán olyan módosításokat végeztek, amelyek a kor elvárásaihoz igazodnak, azonban lényegi változtatásra nem került sor.
A lovagrend mai célkitűzései között szerepel a magyar szellemi és tárgyi értékek védelme, a tudományok ápolása, a középkori katonai hagyományok feltárása, ápolása és közkinccsé tétele, az elesettek és gyengék támogatása, a magyar közélet tisztaságának előmozdítása, a lovagi erények korunknak megfelelő gyakorlása és a nemzetek megbékélésének előmozdítása. E célok megvalósítása érdekében a rend közhasznú tevékenységet folytat, így különösen támogatja a tudományos kutatásokat, kiemelten a történeti kutatásokat; a kultúra és a tudomány területén lehetőségei szerint gondoskodik arról, hogy a kutatások eredményeit a határokon belül és túl ismertesse; karitatív tevékenységet gyakorol; pártolja a kultúrát és a művészeteket, gyakorolja és bemutatja a honvédő hagyományokat, kivált a lovagkor harcművészetét; szerepet vállal az ifjúság ismereteinek bővítésében és keresztény-keresztyén szemléletű életre nevelésében.
Napjainkban az válhat lovagrendi taggá, aki életvitelével, munkásságával bizonyítja elhivatottságát azoknak az értékeknek az óvása és ápolása iránt, amelyeket a rend fontosnak tart. Ez alatt az értendő, hogy feddhetetlen előéletű; tagja valamely keresztény-keresztyén közösségnek; s akár önként szándékozik csatlakozni, akár meghívják, a területileg illetékes prior, vagy a tagozatvezető aláírásával, ajánlásával, és két felavatott tag támogató javaslatával rendelkezik. A lovaggá avatást várományosi idő előzi meg, ami egytől akár három évig terjedhet. Ezt az időt meghallgatás zárja, amelyen a leendő lovag tanúbizonyságot tesz szándékáról, történelmi jártasságáról, műveltségéről, és természetesen arról, hogy alárendeli-e magát a rend előírásainak. Csak ezt követően kerülhet sor az ünnepélyes avatásra, amelyet a Szent György naphoz legközelebb eső szombaton tartják Visegrádon, a királyi palota lovagtermében, tehát azon a helyen, ahol a rend megalakult. A lovagavatás nem csak történelmi környezetben, hanem teljes mértékig korhű külsőségek közepette történik. Emellett Passauban, valamint néhány éve Erdélyben és az idén első ízben Felvidéken is tartottak lovagavató ünnepséget - közölte a Magyar Szónak adott interjújában F. Cirkl Zsuzsa.
A lovagrend jelvényei: címer ívelt pajzs alakú, vörös mezőben ezüst kettős kereszt. A pajzs alakú mező felső részén I.V.I.S.H.F.S. ezüst betűcsoport. Ez utóbbi a rend jelmondatának rövidítése (In veritae iustus sum huic fraternali societati, avagy Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt). A rend zászlója a Károly Róbert király idején alkalmazott zászló, amely kettéosztottan az Anjou-liliomokat és a hétszer vágott vörös-ezüst mezőt ábrázolja.
A lovagok öltözete lábszárközépig érő, csuklyás fekete köpeny (cappa), melyet szív felöli oldalán a címer díszít. A Magisztrátus tagjai és a Katonai Hagyományőrző Tagozat tagjai ünnepélyes eseményeken korhű, középkori viseletben jelennek meg.
A rend lovagkeresztje nyújtott formájú, liliomos szárvégű kereszt, a szárak metszéspontjában ovális cartouch pajzson a sárkánnyal viaskodó Szent György alakja. A kereszt felett, annak felső, liliomos szárvégéhez egy láncszemmel kapcsolódva a stilizált Szent Korona. A Szent Korona felső mezejének hátoldalához az insignia legfelső része, a rangjelzést meghatározó ripsz-szalag kapcsolódik. A szalag és az insignia színe árulkodik viselőjének renden belüli posztjáról. A rend élén a kancellár, valamint a Magisztrátus áll. Területi tagolódással alakultak ki a nagypriorátusok, illetve priorátusok. Magyarországon megyék szerint működnek priorátusok, míg a Nyugat-Európai térséget egy központi nagypriorátus irányítja, s mindenképp meg kell említeni, hogy ennek a nagypriorhelyettese a nemesmiliticsi születésű Mátyus András.
A Nagypriorátus lehetőségei szerények, azonban igyekeznek olyan célkitűzéseket állítani maguk elé, amelyeknek reális a megvalósulása. Most éppen a jövő évi Nyári Egyetem szervezésén dolgoznak, ugyanis a rend fennállása óta évente szervez nyári értelmiségi továbbképzést, amelyet tavalyelőttig mindig Esztergomban tartottak, tavaly Erdély, az idén Felvidék adott otthont a rendezvénynek. Ki-ki lehetőség szerint teszi a dolgát. Van, aki a kultúra terén, mások az egyházi élet gazdagításán dolgoznak, néhányan még nem adták fel a küzdelmet a bánsági kisiskolák megőrzéséért, kollégium működtetésén fáradoznak, mások hely- illetve nemzettörténeti, avagy kultúrtörténeti kutatáson dolgoznak, valamennyien részt vesznek a nemzeti emléknapok alkalmából rendezendő események szervezésében és lebonyolításában.
A rend vezetői megkülönböztetett figyelmet szentelnek a tóthfalui központnak, ahol nem csak iskola és művelődési központ működik, hanem szülő nélkül nevelkedő gyerekek és gondozásra szoruló idősek leltek otthona is.
A lovagrend egyébként lehetőségéhez mérten világszerte igyekszik segítségére sietni a rászorulóknak, legyen szó árvíz vagy másmilyen természeti csapás sújtotta területről, az afrikai éhezőkről, vagy éppen a boszniai háborúban lerombolt templomok felújításáról.
A történelmi hűség a külsőségek ápolását is szükségszerűvé teszi. Haditornászaik kimagaslóan szerepelnek Európa szerte, egyik leglátványosabb rendezvényük a Visegrádi Palotajátékok, minden év júliusában kerül megrendezésre.
