A reménység útja: Mexikóba és Kubába látogat a pápa
RÓMA. A Szentatya mexikói és kubai útjának számos oka van, amelyek az utóbbi időben folyamatosan ismétlődnek. A latin-amerikai népek függetlenségének bicentenáriuma; a mexikóiak vágya, hogy vendégül lássák XVI. Benedeket; a 20 éves mexikói-szentszéki diplomáciai kapcsolatok.
Ok azonban Kuba védőszentje, a Cobre-i Szeretet Szűzanyja kegyszobor megtalálásának 400. évfordulója, valamint az ezt ünneplő jubileumi év.
Ezek adnak alkalmat a látogatásra, viszont minden út középpontjában a pápa az egyetemes egyháznak nyújtott lelkipásztori szolgálata áll, amellyel – Krisztus megbízása szerint – a híveket megerősíti hitükben. Talán mégis meg lehet határozni az amerikai földrész szívébe tett út rendkívüli miértjét. Minden bizonnyal a reménység útja lesz.
A mexikóiak reménysége: hatalmas erőforrással és lehetőséggel rendelkező nép. Mostanság mégis komoly problémák sújtják, amelyek jelenét és jövőjét is megbélyegezik kezdve a drámai méreteket öltött erőszaktól.
A kubaiak reménysége: akik egy olyan új korszak határán érzik magukat, amelyben megvalósulhatnak II. János Pál prófétai szavai Kuba és a világ kölcsönös megnyílásáról a fejlődés, a szabadság, a kiengesztelődés légkörében.
Egész Latin-Amerika reménysége: ahol az egyház az aparecidai konferencián elkötelezte magát a „kontinens missziójában” és ösztönző hozzájárulását kívánja adni a földrész életéhez, hogy az emberi és keresztény értékek biztosíthassák a személyek átfogó fejlődését korunk viszontagságai és kockázatai ellenére is.
Ezek adnak alkalmat a látogatásra, viszont minden út középpontjában a pápa az egyetemes egyháznak nyújtott lelkipásztori szolgálata áll, amellyel – Krisztus megbízása szerint – a híveket megerősíti hitükben. Talán mégis meg lehet határozni az amerikai földrész szívébe tett út rendkívüli miértjét. Minden bizonnyal a reménység útja lesz.
A mexikóiak reménysége: hatalmas erőforrással és lehetőséggel rendelkező nép. Mostanság mégis komoly problémák sújtják, amelyek jelenét és jövőjét is megbélyegezik kezdve a drámai méreteket öltött erőszaktól.
A kubaiak reménysége: akik egy olyan új korszak határán érzik magukat, amelyben megvalósulhatnak II. János Pál prófétai szavai Kuba és a világ kölcsönös megnyílásáról a fejlődés, a szabadság, a kiengesztelődés légkörében.
Egész Latin-Amerika reménysége: ahol az egyház az aparecidai konferencián elkötelezte magát a „kontinens missziójában” és ösztönző hozzájárulását kívánja adni a földrész életéhez, hogy az emberi és keresztény értékek biztosíthassák a személyek átfogó fejlődését korunk viszontagságai és kockázatai ellenére is.
Forrás
Vatikáno Rádió
