A pápáért imádkoztak Óhegyen

A búcsújáró helyen délelőtt Rudolf Baláž besztercebányai püspök celebrálta a szentmisét. Az egybegyűltek a püspök kérésére a Szent Rózsafüzér imádságát XVI. Benedeknek ajánlották fel, pappá szentelése 60. évfordulója alkalmából.

Óhegy, Közép-Szlovákia legismertebb búcsújáró helye a történelmi Zólyom vármegyében található, a besztercebányai püspökség területén, egy gyönyörű, vadregényes völgyben. A Rokonlátogató Szűzartya tiszteletére szentelt templomát 1448-1499 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. Mai formáját az 1850-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el.  Főoltárát, amely 1681-ből származik, egy 16. századi Boldogasszony-szobor díszíti.

A Mária kultusz erőteljes volt ebben a Zólyom melletti falucskában már a 15-16. században. 1526 után a protestánsok erőszakoskodása miatt a zarándoklatok meggyérültek és 1652-ig alig voltak számottevők. Még a kegytemplomot is elkobozták az újhitűek. A környéken a különféle „fölkelések" miatt 1710-ig teljes zűrzavar uralkodott. Ekkor véglegesen a Jézus-társasági atyák vették át a térség lelki gondozását. A protestánsok elől elrejtett kegyszobrot csak 1711-ben merték ismét elhelyezni a templom oltárán.

A legenda szerint a szobor egy odvas fa belsejében volt elrejtve. Amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. ennek gyorsan híre ment, és az 500 éves kegyszoborhoz, illetve a forrásnál létesített kutacskához ismét tódulni kezdtek a zarándokok. A kegyhelyen a zarándokok adományaiból 1600 és 1820 között további hat kápolnát, a templomhoz pedig az egyre nagyobb számú búcsújárások miatt 1850-ben két oldalhajót építettek.

Zólyom, Lipót, Bars, Hont, Túróc, Nyitra, Árva, Gömör, Borsod, Heves és Nógrád megyékből sok zarándok látogatja Óhegyet pünkösdkor, Kisboldogasszonykor és a Rokonlátogató Szűz Anya ünnepén, Sarlós Boldogasszonykor és a többi szép Mária-napon. Az 1980-as évek elejétől Óhegy a Szeretetláng egyik bázisa lett.