A palóc lányok és asszonyok külön farsangoltak
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, az elnevezés a 15. században tűnt fel. A farsangi időszak vízkereszttől böjtfogadó szerdáig, hamvazószerdáig tartott. Mindig január 6-án vette kezdetét, utolsó napja, a húshagyó kedd viszont mozgó ünnep volt, s ma is az.
A palócoknál a farsang hagyományosan a lakodalmak, disznótorok, s egyéb mulatozások időszaka. Nem hiányozhatott ilyenkor az asztalról a még ma is ismert és közkedvelt pampuska (fánk), a herőce (forgácsfánk) és a mákos-mézes ferentő, fentő (guba) sem.
A farsanghoz fűződő szokások a farsang végén, farsang farkán, "háromnapokkor" sűrűsödnek össze. Az ún. farsangi alakoskodók viszont az ezt megelőző időszakban is ellátogattak a házakhoz. A szereplők csúf, rongyos ruhákat öltöttek magukra. Legkedveltebb alak a legény és a menyecske volt. Az alakoskodók azokhoz a házakhoz mentek el, ahol tudták, hogy disznót vágnak. Táncukért, játékukért kolbászt, szalonnát, tojást kaptak, majd miután végigjárták a falut, közösen megsütötték és elfogyasztották az adományt.
A farsangolásnak Csákányházán is nagy hagyománya volt, egészen a 80-as évekig. Mostanában egy fiatalokból álló csoport eleveníti fel a hagyományt. Tagjai 9 éve járnak házról-házra, és versikékkel, énekkel szórakoztatják a ház lakóit.
„Ahogyan a régi időkben, beöltözünk menyasszonynak és vőlegénynek, a többiek alkotják a násznépet. A meglátogatott ház lakói megkínálnak ezzel-azzal. Az úton lagzis énekeket énekelünk, a végén, amit kapunk – kolbászt, szalonnát, tojást –, megsütjük a kultúrházban”– mondta portálunknak Kovács Fábián, a csoport tagja.
A palóc falvakban szokás volt, hogy a lányok, asszonyok külön farsangoltak. Általában a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”.
A Medvesalján, Tajtin és Vecseklőn a hamvazószerda előtti két-három nap egyikén tartottak bált az asszonyok - tudtuk meg Bozó Andrea kultúraantropológustól. „Tajtiban mindig farsang keddjén, utókedden volt az asszonyok külön mulatsága. Többen összebeszéltek, eldöntötték, mikor és hol jöjjenek össze. Mindenki vitt magával ezt-azt, legtöbbször bort és kolbászt. Evéssel, ivással, dalolással és beszélgetéssel töltötték el ezt az estét” - mesélte.
A farsang három utolsó napja, farsangvasárnap, farsanghétfő, és húshagyókedd a felszabadult mókázás napjai ma is. A „húshagyó” megnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal.
A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztetik a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket. Régen ez volt a zabáló-, vagy torkos csütörtök. A következő naptól kezdve az emberek már nem ettek húst és zsíros ételeket egészen húsvét vasárnapjáig. Az elkövetkező 40 napban az egyház tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.