A magyar Himnusz sokkal több, mint állami jelkép

A Charta XXI. Egyesület, amelynek egyik célja a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti jó kapcsolat előmozdítása, mélységesen elítéli, hogy Szlovákia pénzbírsággal sújtja a magyarok nemzeti imájának éneklését, ha arra szlovák területen nem olyan alkalommal kerül sor, amelyen hivatalos magyarországi küldöttség is jelen van.

Szlovákiának nem kellene félnie, ha polgárai őrzik és nyilvánosan is kifejezik nemzeti hovatartozásukat. A magyar Himnusz ugyanis sokkal több, mint állami jelkép: egy nemzet imája, amelynek tiltása durva támadás Szlovákia magyar polgárainak emberi méltósága ellen.

Ez a rendelkezés nem erősíti a szlovák nemzeti öntudatot, de ha életbe lép, hitelteleníti Szlovákia kisebbségi politikáját, és üres szólammá teszi a Magyarországgal való jó kapcsolatokra vonatkozó kijelentéseket. Pedig ez a két nép egymásra van utalva, és az Európai Unióban is csak egymás támogatásával érheti el céljait. Nem Kölcsey Himnuszának éneklése, hanem épp annak tiltása gyengíti a Szlovák Köztársaságot.

Erős államok előnyt látnak abban, hogy polgáraik több nemzethez tartoznak, hiszen a kisebbségek kulturális és gazdasági értelemben is hidat képeznek anyaországuk felé, és így hozzájárulnak a jó államközi kapcsolatokhoz. A legtöbb állam nem elnyomja kisebbségeit, hanem különös gondot fordít megmaradásukra, és arra, hogy meg tudják őrizni és művelni tudják nemzeti kultúrájukat. Szlovákia ezzel a rendelkezéssel teret nyit az elnyomó, durva nacionalizmusnak.

Magyar himnusz betiltása Szlovákiában: az LMP lépéseket kezdeményez.

Bízunk benne, hogy a magyar kormány képviselőitől a kárpátaljai incidensek esetében megszokott határozott fellépést láthatunk, még akkor is, ha itt most nincs a putyini Oroszországgal érdekegyezés. Az LMP pedig levélben fordul az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegációjához: vegyék napirendre az Európa Tanács ülésén a kérdést, továbbá kezdeményezzük, hogy a Velencei Bizottság is adjon ki állásfoglalást a botrányos, az európai értékekkel összeegyeztethetetlen törvénymódosításról. Az Európai Unió szintjén pedig bízunk benne, hogy szövetségeseink is kiemelt figyelmet fordítanak az ügyre: kezdeményezzük, hogy az Európai Zöldek EP-frakciója is hangsúlyosan foglalkozzon a témával az Európai Parlamentben.

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke; Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese

A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy fagyassza be a kétoldalú kapcsolatokat Szlovákiával mindaddig, amíg nem születnek garanciák a magyar himnusz éneklését súlyosan korlátozó, a napokban elfogadott jogszabály visszavonására.

Bencsik János, a párt országgyűlési képviselője, nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője felháborítónak, elfogadhatatlannak, az uniós normák és értékek lábbal tiprásának, a visegrádi együttműködés arculcsapásának nevezte a döntést, amely szerinte azt példázza, hogy „Trianon nemcsak a múlt, de a jelen és a jövő is”.

Az ellenzéki politikus arról beszélt: a magyar kormányzat az elmúlt években válasz nélkül hagyta a hasonló eseteket, Orbán Viktor pedig a tavaly nyári kormányfői találkozó után példaértékűnek nevezte az együttműködést, „gyakorlatilag az egekig dicsérte Szlovákia kisebbségbarát intézkedéseit”.

Miközben a magyar kormány a fél világgal összerúgta a port, hogy megvédje a demokráciát és a jogállamiságot lábbal tipró intézkedéseit, nem állt ki hangsúlyosan magyar nemzeti ügyekben - értékelt Bencsik János.

Utolsó reményükként az ügyben azt említette, hogy Zuzana Čaputová hétvégén megválasztott szlovák államfő megakadályozza a jogszabály életbe lépését.