2012. december 30., 16:49

A Magyar Cserkészszövetség története

BUDAPEST. 1912. december 28-án tartotta alakuló ülését a Magyar Cserkészszövetség, a brit Lord Robert Baden-Powell nyomdokain haladva.

Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását. A Nagybecskereken megjelenő Torontál című politikai napilap 1910. július 14-én, csütörtökön megjelenő számában felröppent egy hír:

„A nagybecskereki községi főgimnázium 228 oldalon megjelent kötetet kitevő értesítőjét értékessé teszi Králik László tanárnak a Boy Scouts, az angolok legújabb ifjúsági egyesületéről írt szép ismertetése, amely az értesítőből 134 oldalt foglalt el. Akit nevelési kérdések általában érdekelnek, az igaz érdeklődéssel fogja figyelemmel olvasni, hogyan próbálják Angliában azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12-18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell nekik ismerkedniök az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, fozni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell. Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátítják el."

Králik tanár úr kezdeményezése futótűzként terjedt el az egész országban. A magyarul megjelentetett Boy Scouts ismertetése alapján, országszerte megindul a cserkészmunka. 1910-ben alakultak az első cserkészcsapatok, és 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). 

A Magyar Cserkészszövetség elnöke Papp Gyula lett. Az első főcserkész 1922-ben a volt miniszterelnök Teleki Pál lett, aki 1923-tól haláláig a tiszteletbeli főcserkész címet viselte.

A magyar cserkészek először 1924-ben a koppenhágai dzsemborin vettek részt (ez a világ cserkészmozgalmának legnagyobb eseménye, táborozással egybekötött nemzetközi cserkész-összejövetel), s a versenyeken a brit és amerikai cserkészek mögött harmadik helyen végeztek. A Magyar Cserkészszövetség 1927-ben hozta létre első cserkészparkját a Hárshegyen, ahol a vezetőket is képezték. 1933-ban a 4. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn rendezték meg, az eseményen 46 ország 26 ezer cserkésze vett részt és jelen volt a mozgalom alapítója, Baden-Powell is.

A második világháború vége felé közeledve a hatalom igyekezett ellehetetleníteni az „angolbarát” cserkészmozgalmat, hogy saját, kevésbé népszerű Levente- és Õrszem-mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták az MCSSZ-t, bár a végrehajtásra már nem maradt idejük.

A második világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett az 1946-ban megalakuló Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a magyarországi cserkészmozgalmat. A konkurens cserkészek munkáját a belügyi hatóság nyílt és titkos állambiztonsági eszközökkel akadályozta. 1946. július 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet alelnökének segítségével elérték, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök betiltsa a "fasisztabarát" ifjúsági egyesületeket, köztük a Magyar Cserkészszövetséget. Július 22-én megalakult az új összetételű, kevésbé vallásos és kezelhetőbb vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.
Eközben megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való nagyarányú beépülése, 1947 elejére a Magyar Kommunista Párt 11 elvtársa a cserkészközpontban a legfontosabb pozíciókat már kezében tartotta.

1947-ben még sikerül 200 cserkésznek eljutnia a 6. Cserkész Világdzsemborira. Az ott tapasztaltak alapján kezdődött meg cserkész kezdeményezésre a Gyermekvasút kiépítése.

A cserkészet a rendszerváltáskori újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de a magyar cserkészet külföldi emigrációban tovább élt. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség a háború után, nyugaton alakult, működése szervesen összefonódott az emigráns magyar közösségekkel, szervezetekkel, iskolákkal. Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és még számos nyugati országban.

A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság, 1990. július 23-án pedig ismét tagjai közé fogadta a Cserkész Világszövetség, magyar cserkészek 1991-ben vettek ismét részt világdzsemborin. A szövetség tíz cserkészkerületből épül fel, a kerületek körzetekre tagolódnak, itt működnek a cserkészcsapatok. Léteznek szakágak is, ilyen a vízi cserkész és a repülős cserkész szakág, amelyekben a cserkészek érdeklődési körük szerint vehetnek részt.

1913-ban a szövetség hivatalos megalakulása után sorra alakultak a cserkészcsapatok ország szerte, így ez év májusában megalakult az első csapat Felvidéken is, Komáromban, amely egyben a Magyar Cserkészszövetség első vízicserkészcsapata is.

1913-17 során további csapatok alakulnak Pozsonyban, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Kassán, Besztercebányán, Rozsnyón és Eperjesen. 1920-ban az új Csehszlovák államban Antonín Svojsík megalapítja a Csehszlovák Cserkészszövetséget, amelybe a magyar csapatok egyenként kérhették felvételüket.

1921-ben Losoncon útjára indul A Mi Lapunk ifjúsági újság Scherer Lajos cs.parancsnok szerkesztésében.

A húszas évek elején a teljhatalmú minisztérium elutasította a Szlovenszkói Magyar Cserkészszövetség megalapítására tett kísérletet. 1926-ban Sir Robert Baden-Powell bevonásával megszületik a Kanderstegi egyezmény, amely rendezte a szlovákiai magyar csapatok helyzetét a Csehszlovák Cserkészszövetségen belül. Az egyezmény végrehajtási utasítása alapján a magyar nemzetiségű csapatok külön alosztályt alkotnak, amelyet a szövetség főtanácsában egy titkár képvisel (a tisztséget Krendl Gusztáv, majd Mrena József - újvári parancsnok tölti be)

Mivel a Mi Lapunkban megjelenő cikkek nem egyeztek meg a cserkészvezetők szellemi felfogásával, ezért egy új lap, a Tábortűz kiadásáról születik döntés. 1933-ban a csehszlovák küldöttségen belül, A. Svojsík vezetése alatt vesz részt a magyar alosztály a gödöllői jamboreen. Ekkoriban 1 549 magyar cserkészt tartottak nyilván a Csehszlovák Cserkészszövetségben.

1938-ban az I. bécsi döntés után a Magyarország területére eső csapatok a Magyar Cserkészszövetség keretein belül működtek, amíg 1944-ben a Szálasi kormány be nem tiltotta a cserkészetet. A világháború után újraéledő cserkészet 1948-ig tudott működni Csehszlovákiában

1990. március 11-én megalakul a Szlovákiai Magyar cserkészszövetség Hodossy Gyula vezetésével. Ugyanazon évben 10 cserkész vesz részt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tisztképző táborában, majd Bodakon megtartják az SZMCS 1. őrsvezetőképző táborát.

A cserkészmozgalom jelenleg a világ egyik legnagyobb ifjúsági mozgalma, amely 216 országban mintegy 40 millió fiatalt fog össze. A két nagy ernyőszervezet a Cserkész Világszövetség és a Cserkészlány Világszövetség, ezektől függetlenül, de velük kapcsolatot tartva működik a Nemzetközi Cserkész Testvériség, amelynek 70 országban vannak tagjai.

Megosztás