A konzervatív pártok nem mutattak nagy érdeklődést a kisebbségi témák iránt
Csütörtökön a koraesti órákban került sor Pozsonyban az utóbbi időben szlovák körökben már vegyes megítélésű Ladislav Hanus szlovák katolikus pap és filozófusról elnevezett Hanus-napok immár tizenötödik évfolyamának keretén belül arra a majdnem pártelnöki beszélgetésre, amelyen öt szlovákiai párt képviselője próbált egy konzervatív-keresztény politikai jövőt felvázolni, különös tekintettel a 2027-ben esedékes parlamenti választásokat meghatározó erővonalakra.
„Majdnem” pártelnöki találkozóról beszélhetnénk, de az öt résztvevőből csak négy szereplő egyben pártja elnöke is, így Gubík László (Magyar Szövetség - MSZ), Milan Krajniak (Konzervatív Unió), Milan Majerský (Kereszténydemokrata Mozgalom) és Igor Matovič (Szlovákia Mozgalom) mellé a Smer részéről nem annak elnöke, hanem a párt konzervatívabb tagjának tartott Ján Podmanický parlamenti képviselő sorakozott be.
Akár egy kerti ünnepség helyszínének is beillene az eseménynek helyt adó Pálffy-palota kertje, ahová a 12 eurós belépőjegy ellenére is jóval százon felüli érdeklődő jött össze, hogy meghallgassa a meghívott politikusok elképzeléseit arról, hogy hogyan és főleg kivel lehet és kellene határozottabban megerősíteni és képviselni a keresztény-konzervatív gondolatokat a politikai közéletben.
Nem volt egység ebben a tekintetben a résztvevők között. Míg a többség kiállt amellett, hogy a konzervativizmus legnagyobb ellensége a progresszív politikai irány által képviselt multikulturalizmus, LGBTI-ideológia, valamint a migráció támogatása, Igor Matovič Szlovákiában az álkonzervativizmus leplébe öltözött Robert Fico vezette Smer-SD kormányzati pozícióját látja a legfőbb problémának. Ebből természetesen rövid szópárbaj alakult ki közte és Podmanický smeres képviselő között.
Gubík viszont nem állt be a progresszivizmus általános kritikájába, ehelyett pártja családbarát felfogását hangsúlyozta és talán sok jelenlévő meglepetésére azt határozottan leszögezte, hogy a kisebbségi közösségeket érintő probémák megbeszélésére eddig a Progresszív Szlovákia (PS) mozgalom mutatkozik a legnyitottabnak.
A hallgatóság számára jelzésértékű volt, hogy Gubík kijelentését egyik beszélgetőpartnere sem tudta vagy akarta a maga pártja kisebbségi irányú érdeklődését hangoztatva felülírni. A négy szlovák politikust teljesen hidegen hagyta kisebbségi közösségeket érintő téma, a Magyar Szövetséggel kapcsolatosan csak Matovič tett csípősebb megjegyzést a PS és az MSZ közötti leánykérésre, illetve Gubík előbb Orbán, majd a magyarországi választásokat követően Magyar Péter iránti szimpátiájáról. Gubík László határozott választ adott mindkét megjegyzésre, amikor kijelentette, hogy pártja nem készül a PS-szel sem koalíciót kötni, sem annak választási listáján szerepelni, azt viszont megismételte, hogy a legnagyobb nyitottság a részükről mondható el ezidáig. A Fidesz, illetve a Tisza Párt elnökéhez fűződő viszonyról pedig elmondta, hogy pártjának nem más pártok, hanem a mindenkori magyar kormány a stratégiai partnere.
Ha a szlovákiai magyarság helyzete nem mozgatta meg a beszélgetésben részt vevők fantáziáját, a „magyar témák” azért napirendre kerültek, úgy, mint a Felvidék kifejezés használata vagy a „Magyarország önmagával határos” gondolat felemlegetése.
Gubík udvariasan, de határozottan elmondta, hogy a Felvidék szó a magyar közbeszéd része, amely semmi esetre sem tévesztendő össze Szlovákia fogalmával, főleg akkor nem, ha a hivatalos politikai érintkezés szóhasználatáról van szó. Ugyanígy nem csinált nagy ügyet a magyarság önmagával határos voltával kapcsolatosan sem, s talán viccesnek is ható városi legendát említve a kifejezést Sigmund Freud a korszakalkotó pszichiáter megjegyzésének tulajdonítva elmondta, hogy Freud a magyarságot tartotta legmeghasonlottabb nemzetnek, éppen amiatt, hogy nemzetrészei veszik körül az anyaországot.
A mintegy másfél órás beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy talán még korai választási blokkokról vagy együttműködésről beszélni, hiszen a parlamenti választásokig még előttünk áll az önkormányzati megmérettetés is, azt azonban főleg a legkisebb támogatottsággal bíró Keresztény Unió elnöke, Milan Krajniak vázolta fel a leggyakrabban, hogy milyen szép is lenne, ha a jelenlévő négy párt (a Smer nem sorolható ide) közös fellépéssel venne részt a törvényhozásba kerülésért folytatott versenyben.
Gubík az ilyen felvetésekre válaszul kijelentette, hogy a Magyar Szövetségtől még távol áll, hogy bármiféle blokkokban gondolkozna. Azt viszont leszögezte, hogy az egykori szlovákiai magyar politikai pártokra jellemző megbízható és sallangmentes politizálást az MSZ is biztosítani tudja.
A résztvevő politikusok pedig nem éreztek késztetést olyan kényesnek tűnő témák megnyitására, mint a nemzetiségi pártokra vonatkozó módosított parlamenti bejutási küszöb, a magyarellenes megyerendszer vagy a Szlovák Földalap által megnyitott Beneš-dekrétumok ügye. Éppen ezek végett is lenne kívánatos, hogy Gubík László ténylegesen és tartósan is része legyen a főképpen parlamenti képviselők alkotta társaságnak.
