A holokauszt magyar áldozataira emlékeznek Ipolyságon
IPOLYSÁG. A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja tiszteletére kedden délután a holokauszt ipolysági áldozataira emlékeznek a városban.
A megemlékezés délután négykor kezdődik a Honti Múzeum udvarán elhelyezett Holokauszt-emlékműnél, amely Kutak Adrienn, helybeli kerámiaművész alkotása.
Ipolyságra több zsidó a 19. században költözött, ők alapították a 19. és a 20. század peremén a Neumann nyomdát. A városban volt egy Talmud-iskola is. Az 1938. évi müncheni döntés értelmében a várost visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar csapatok október 11-én vonultak be Ipolyságra. Az elkövetkező évekre a háborús előkészületek nyomták rá bélyegüket, ami az életszínvonal csökkenésében is megmutatkozott. Az 1940. évi népszámlálás idején a városnak 5 027 lakója volt, ebből a zsidó közösség több mint 1 200 személyt számlált.
Magyarország német megszállása után a zsidókérdés megoldása végső fázisába lépett: az ipolysági Malom és Rózsa utca közötti térségben létesített gettóba 750 embert zsúfoltak össze, ahonnan 1944. június 13-án vagonírozták be és szállították a haláltáborokba.
Lőwy János, polgármester információi szerint csak harmincan tértek haza, a legtöbbje emigrált, a város utolsó csak zsidó szülőktől származó polgára 2006-ban halt meg. A három zsinagógából még kettő megmaradt. A Nagyzsinagógát a zsidó közösség eladta a városnak, a másik a Honti múzeum része, ott áll a holokauszt-emlékmű, amit az áldozatoknak emeltek.
2001 óta minden év április 16-án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ezt követő hónapok során több mint 400 000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról Auschwitz-Birkenauba.
Ipolyságra több zsidó a 19. században költözött, ők alapították a 19. és a 20. század peremén a Neumann nyomdát. A városban volt egy Talmud-iskola is. Az 1938. évi müncheni döntés értelmében a várost visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar csapatok október 11-én vonultak be Ipolyságra. Az elkövetkező évekre a háborús előkészületek nyomták rá bélyegüket, ami az életszínvonal csökkenésében is megmutatkozott. Az 1940. évi népszámlálás idején a városnak 5 027 lakója volt, ebből a zsidó közösség több mint 1 200 személyt számlált.
Magyarország német megszállása után a zsidókérdés megoldása végső fázisába lépett: az ipolysági Malom és Rózsa utca közötti térségben létesített gettóba 750 embert zsúfoltak össze, ahonnan 1944. június 13-án vagonírozták be és szállították a haláltáborokba.
Lőwy János, polgármester információi szerint csak harmincan tértek haza, a legtöbbje emigrált, a város utolsó csak zsidó szülőktől származó polgára 2006-ban halt meg. A három zsinagógából még kettő megmaradt. A Nagyzsinagógát a zsidó közösség eladta a városnak, a másik a Honti múzeum része, ott áll a holokauszt-emlékmű, amit az áldozatoknak emeltek.
2001 óta minden év április 16-án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ezt követő hónapok során több mint 400 000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról Auschwitz-Birkenauba.
Forrás
Hírek.sk
