A hetényi (bika) baki három százalékot ért
Ez a téma a 18 éven felülieket érdekelheti, azok közül is azokat, akik már vettek részt választásokon és láttak már választási bizottságot, szavazókört. Általában iskolában, a faluházban vagy más közösségi helyen egymáshoz tolt asztaloknál ülnek a bizottsági tagok, jellemzően nők, akiktől magunk igazolása után átvesszük a jelöltek listáját, majd élünk választójogunkkal és elhagyjuk a szavazó helyiséget. Így volt ez az október végi helyi és megyei önkormányzati választásoknál is.
Általában ennyi marad meg egy-egy választás lebonyolításából mindegyikünkben, kivéve azt a mintegy 30 ezer embert, akik a választás napján a szavazókörökben tevékenykednek. Számukra a szavazás napja ennél jóval később ér véget, hiszen a választás után kezdődik a szavazatok számlálása; bár tegyük hozzá, a számítógépes feldolgozás már rég feledtette azokat az időket, amikor kézzel írt paksamétákat kellett néha már hajnalban a legtávolabbi faluból is bejuttatni a járási központba, hogy aztán másnap vagy harmadnap kihirdessék az országos eredményeket. Lehet, hogy lassan majd eljutunk oda, hogy ez mind fölösleges lesz és választani sem kell menni, hanem ehelyett okos algoritmusok a facebookos, tik-tokos és instagramos szokásaink, továbbá a rólunk készült köztéri felvételek, valamint rögzített telefonbeszélgetéseink alapján meghatározzák aktuális politikai irányultságunkat, és megfelelő időben kigenerálják és leadják a szavazatunkat.
Az elharapott szótag
Akár így, akár úgy, de amíg ezt el nem érjük, az emberi tényezőt nem lehet teljesen kihagyni, így azzal is számolni kell, hogy az ember akár hibázhat is. Így előfordulhat, hogy egy elharapott szótag miatt a 302 helyett 32, azaz "trisztodva" helyett "tridszatydva" hallatszik a 28-as számú megyei jelölt eredményénél és a gépezet immár ezzel az eredménnyel dolgozik tovább.
A 28-as megyei jelölt a 41 éves projektmenedzser, Orosz Örs, aki a választások után veszi a fáradságot, és átnézi az eredményeit az egyes választókörzetekben. A többit mondja el ő, személyesen.
Feltűnt, hogy Hetényen nagyon rossz eredményt értem el, pedig korábban vagy megnyertem, vagy a második helyen végeztem ebben a faluban. Most viszont az utolsó helyek egyikén kullogtam, ezért meg is kerestem a helyi polgármestert azzal, hogy bizonyára valamilyen hiba történt. És így volt, a papír alapú jegyzőkönyvben 302 szavazat szerepel a nevem mellett, nem pedig 32. Annak ellenére, hogy a bizottság helyesen számolta össze a szavazatokat, az eredmények digitalizálásakor és a rendszerbe való feltöltésekor, állítólag többszörös ellenőrzés után a 32 szavazatszám megmaradt".
Orosz Örs szerint lehet az oka a fáradtság, vagy az, hogy a magyar nemzetiségű hölgyek szlovákul diktálják a számokat, és a tridszatydva (32) és a trisztodva (302) különbözősége felett átsiklottak.
El is ismerték, és nem is hibáztatom őket. Ez egy baki, viszont ekkora (270) szavazatkülönbség egy megyei választáson akár döntő is lehetne, bár az esetemben nem változtat a sorrenden. A rám leadott preferencia-szavaztok 3 százalékát jelenti, tehát ezt semmiképpen nem lehet szó nélkül hagyni. A választási bizottság elnöke kérte a korrekciót, ezt viszont csak a legmagasabb, minisztériumi vagy alkotmánybírósági szinten lehet kezdeményezni, amihez ragaszkodom, hiszen rend a lelke mindennek. Az önkormányzati dolgozót nem akarom vegzálni, emberi mulasztás történt, amit most helyrehozunk és bízom benne, hogy ezzel az ügy megnyugtató véget ér"
– mondta lapunknak Orosz Örs.
Külön kitértünk arra, hogy amikor Orosz először érdeklődött az eredményeiről, azt a választ kapta az önkormányzatnál, hogy ezek a valós számok, azaz „így sikerült” szerepelnie Hetényben, ahol vélhetően Bauer Ildikó és Andruskó Imre szerezték meg a szavazatokat és Orosznak már nem maradt karika. Majd, amikor már alaposan utánanéztek és megkeresték a jegyzőkönyvet, elismerték a hibát. Beszámolója után Orosz még hozzátette, hogy ez az eset intő jel lehet minden jelölt számára.
Unokatestvérem ellen?
Ezek után megkerestük Magyari Ferencet, Hetény szintén újraválasztott polgármesterét, hogy az önkormányzatnak is teret adjunk a hetényi bakival kapcsolatban. A polgármester bár nagyon készséges, a hangján érződik, hogy nem örül. Azzal kezdi, hogy a két szám szlovák megnevezése könnyen félreérthető, majd azt hangsúlyozza, diplomatikusan mondva is túlzás, hogy egy ilyen hiba miatt kerül a közbeszédbe Hetény, mintha valami választási csalafintaságra került volna sor. Sérelmezi, hogy úgy prezentálták az ügyet, hogy 270 szavazat hiányzik, nem pedig arról szóltak a beszámolók, hogy egy nullát kihagytak, ami – szerinte – közelebb van az igazsághoz. Rámutat egy fontos részletre: az adatbevitelt végző kolléga nem tudta, hogy kinek a szavazatait írja be a rendszerbe, mivel nevek helyett csak számok szerepeltek. Magyari azt is elárulja, hogy Orosz Örs másodági unokatestvére és rögtön fel is teszi a kérdést, az unokatestvére ellen vajon tenne tisztességtelen lépéseket?
A polgármester és a megyei képviselő meg is beszélte az ügyet, s ezek után Orosz ebben az értelemben kiegészítette a közösségi hálón tett bejegyzését. Mindezek ellenére Magyari Ferenc állítja, nem volt szerencsés az ügy kezdeti tálalása, mint mondta, „ki is akadt rajta”, és a későbbi kiegészítés már csak kevesebb emberhez jut el, s főképpen a digitalizálást kellett volna érthetőbben elmagyarázni az embereknek.
Érthető a vita mindkét résztvevőjének az érvelése. Egy képviselőjelölt fárasztó és költséges kampányának eredményességét kockáztathatja akár pár száz szavazat figyelmen kívül hagyása, ugyanakkor az önkormányzatnál úgy érzik, hogy egy baki miatt a választások tisztaságáról szóló vitába keveredtek.
Ne menjünk el viszont szó nélkül a választási bizottságok összetétele mellett. Eredetileg a tagokat a választásokon induló pártok és választási koalíciók delegálták azzal a céllal is, hogy a választások lefolyását ellenőrizzék. Ez a cél viszont sok esetben formalitássá vált, s ahogy azt a választások szervezésében korábban tapasztalatokat szerző forrásunk elmondta, a tagokat gyakran csak a honorárium motiválja. Az természetes, hogy ezt a munkát meg kell fizetni, jegyzi meg forrásunk, viszont nem ritka, hogy a bizottsági tagok semmilyen vagy csak formális kapcsolatban állnak az őket delegáló párttal, így joggal tehető fel a kérdés, hogy vajon mennyire védik az adott párt érdekeit a választások során? (A hetényi hattagú bizottságba csak a Smer és Magyar Szövetség párt küldött egy-egy delegáltat, a többi tagot az önkormányzat biztosította.)
A politikai lojalitás természetesen nem feltétel, az viszont elvárható, hogy akinek a nevében eljárok, annak az érdekeit képviselem. Mégis előfordul, hogy egy párt egyetlen szavazatot sem kap egy adott körzetben, azaz még a bizottságban ülő képviselőjük sem adja rá a szavazatát. A választási bizottsági munka felelősséggel jár, ezt fejezi ki az immár 165 eurós, nem adóköteles honorárium. Ennek megfelelően kellene azonban foglalkozniuk a pártoknak is a bizottsági tagok kiválasztásával, hiszen a feladatuk éppen az olyan helyzetek elkerülése, amelyről a mostani írásunkban beszámoltunk.
Megjelent a Magyar7 2026/46. számában.