A debreceni Arany Lajos vehette át az idei Jókai-díjat

hirek.sk 2017. február 18., 19:47
KOMÁROM. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal, valamint Komárom várossal közösen szombaton 11. alkalommal, Jókai Mór születésének 192. évfordulójára is emlékezve adta át a Jókai-díjat irodalmi pályázata győztesének a komáromi Kultúrpalota dísztermében. Az arany díszoklevelet és Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett gipszmásolatát a debreceni Arany Lajos újságíró, tanár és anyanyelvi lektor kapta.

Kulin Eduárd csodálatos hegedűjátéka után Keszegh Margit egyesületi elnök üdvözölte a vendégeket, köztük Nick Ferencet - a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (FKA) Kuratóriumának elnökét és a Magyar Kultúra Lovagrendjének alapítóját, Stubendek Lászlót – Komárom polgármesterét, valamint két helyettesét, Knirs Imrét és Keszegh Bélát, továbbá a helyi oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek jelenlevő képviselőit.

Keszegh Margit Jókai Mór írói nagyságának méltatásán túl arról is beszámolt: a Jókai-díj 2006-ban a budapesti Végh József és a 2005-ben elhunyt Szénássy Árpád mérnök, komáromi helytörténész (a Magyar Kultúra két Lovagja) ötletéből született. Időközben határokon átívelő pályázatként vált ismertté, s a díjnak eddig felvidéki, magyarországi, Mura-vidéki, újvidéki és erdélyi pályázók örülhettek. Különböző témákban sikerült beindítani a pályázók fantáziáját és kreativitását. A díjalapítás egyik fontos küldetése, hogy emléket állítson a legnagyobb magyar írónak, Komárom jeles szülöttének, és tovább éltesse szellemiségét.

Nick Ferenc a 21 évvel ezelőtt létrehozott, s azóta is sokrétű tevékenységet folytató alapítványuk tavalyi tevékenységéről beszélt. A többi között ecsetelte, hogy az anyaország határain túli magyarlakta vidékeken is szobrok és emléktáblák elhelyezését támogatták, továbbá érmeket és Magyar Kultúra Lovagja címet adományoztak a kultúránkért áldozatkész munkát kifejtő személyiségeknek. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban is várják a megtisztelő lovagi címmel kapcsolatos jelöléseket. Arra is kitért, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a Jókai-díjat kapott tollforgatók további munkásságát, s örvendetes, hogy több díjazott színdarabjait már bemutatták, másoknak könyveik jelentek meg, különféle lapokba publikálnak, és további díjakkal is gyarapodtak.

Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Gágyor József anyanyelvről szívhez-észhez szóló Vallomás című művével örvendeztette meg a közönséget.

A továbbiakban megtudtuk: a tavalyi díjátadó rendezvényen hirdették meg „A Jókai-regényekből készített filmek elemzése és összehasonlítása az eredeti regénnyel" című pályázatukat, amelyre 5 jeligével ellátott pályamű érkezett. A hazai és külföldi magyar szakemberekből álló zsűri hagyományosan a magyar kultúra napján, Budapesten döntött a végeredményről. A legfeljebb 25 oldalas pályaművek értékelése alapján a pályázatok alkotói a minőségre fektették a hangsúlyt. Az értékeléskor a nemzetközi zsűri figyelembe vette a pályaművek tartalmát, eredetiségét, hitelességét, az alkotók saját kutatásainak és élményeinek leírását, az innovatív szándékot, a stilisztikát, a címadást, a különféle formai kritériumok betartását és a mellékelt illusztrációs, illetve képanyag minőségét.

A díjnyertes pályamű írója, Arany Lajos 12 regényt elemzett, s azokat összehasonlította a filmekben látottakkal. Legalaposabban Az aranyembert elemezte, miközben a tudományosság kritériumainak betartása mellett élvezetes, olvasmányos pályaművet nyújtott be a zsűri megítélése szerint.  

A rendezvény fénypontjaként Keszegh Margit felkérte Nick Ferencet az oklevelek és a Jókai-díj átadására. A zsűri ez alkalommal tehát legkiválóbbnak a debreceni Arany Lajos művét tartotta. A Jókai-díj legújabb tulajdonosa – a hagyományokhoz híven – arany díszoklevelet, s márványalapra helyezett Jókai-kézmásolatot (Donáth Gyula szobrászművész alkotásában) kapott. További arany díszoklevéllel jutalmazták a csongrádi dr. Szenczi Ibolyát, míg a budapesti dr. Bérczessy Lajos, a ceglédi Veres Tamás és az oroszlányi Varga Lajos a megmérettetésen való részvételéért kapott oklevelet. Sajnos, idén hiányoltuk a felvidéki pályázókat...

Arany Lajos megköszönte a Jókai-díjat, s egyebek mellett hangsúlyozta: „Bennünket, díjazottakat ez a megtisztelés arra is kötelez, a jövőben minden tőlünk telhetőt megtegyünk azért, hogy még többen olvassanak Jókai-műveket és más klasszikus magyar remekeket. A „kultúrgagyik idején“ végre a valódi értékek vegyék át a főszerepet. Az emberek szomjazzák az igazi értékeket, csak meg kell kínálnunk azokkal őket. Ezennel itt és most kezdeményezem, hogy ez ügyben fogjunk össze...!“ - mondta Arany Lajos.

Farkas Adrianna gimnáziumi tanárnő, a főszervező egyesület irodalmi szekciójának elnöke részleteket olvasott fel a díjnyertes alkotásból. Keszegh Margit pedig meghirdette a pályázat következő évfolyamát, amely témája az Arany János-emlékév kapcsán: „Arany János időskori lírájának időszerűsége". Várják tehát az e témakörben íródó újabb, jeligés tanulmányokat.

A jelenlevők a Himnusz közös eléneklése után, élükön Arany Lajossal megkoszorúzták a Kultúrpalota előtt álló Jókai-szobrot.

Arany Lajos Debrecenben élő újságíró, jelenleg a Stádium című országos hírlap olvasószerkesztőjeként, továbbá a Reformátusok Lapjának és a Szókimondó című hajdúszoboszlói folyóiratnak a munkatársaként is dolgozik. Emellett óraadóként tanít a debreceni egyetemen és a helyi református kollégiumban tárlatvezető-sajtósként is tevékenykedik. "Ahogy azt a díjátadás utáni hozzászólásomban is hangsúlyoztam: mindenkinek, aki pályázatot nyújt be, függetlenül attól, hogy díjban vagy bármilyen elismerésben részesül-e, illetve folyóiratban publikál Jókairól, a maga eszközeivel fel kell hívnia a figyelmet az ő nagyságára. A pályaművemet is ezért adtam be. Hiszen Jókai nemcsak mesemondó volt, hanem egy olyan világteremtő géniusz is, akinek a műveiben a romantikus jegyeket éppen úgy fel lehet fedezni, mint ahogy egy egységes, globális ember- és világismeretet is. Óriási tudással rendelkezett, ami mellé társult egy rendkívül sokhúrú, ezerszínű humor, amit kevesen vesznek észre az életművében. Egy olyan komplett írásművészetről van szó, aminek az a lényege, hogy miután minél több Jókai-művet olvasok el, annál közelebb kerülök az ember, önmagunk és a világ megismeréséhez is“ – mondta el az idei Jókai-díjas portálunknak.

0 HOZZÁSZÓLÁS