A borsi Rákóczi-szobor rövid története
A mellszobor eredetileg Zólyom főterén állt, ahol 1907-ben leplezték le hatalmas pompával, fényes külsőségekkel. Az alkotás a Magyar Államvasutak zólyomi alkalmazottainak adakozásából készült, Mayer Ede szobrászművész ingyen vállalta a megformálását. A szobrot azonban Trianon után ledöntötték. Ekkor tört le a fejedelem süvegének kócsagtolla, de ezen kívül máshol nem sérült meg. A mellszobrot ezt követően egy helyi magyar család rejtette el udvarában.
A besztercebányai Balassa Géza zólyomi tanítóként az első önálló Szlovákia idején megbízást kapott egy városi múzeum létrehozására Zólyomban. A fülébe jutott, hogy a helyiek valahol egy régi szobrot rejtegetnek, de csak miután az alkotás előkerült a lim-lomok, illetve szalma alól, akkor derült ki, hogy az a nagyságos fejedelem szobra. 1945-ben Balassa a katonák által őrzött várba vitette a mellszobrot, majd elrejtette.
A 2. világháború után sokáig szó sem eshetett a Rákóczi-szoborról. Az 1968-as enyhülés hozta meg feltámadásának esélyét. Füleken II. Rákóczi Ferencről szerették volna elnevezni a gimnáziumot, ezért Balassa elérkezettnek látta az időt, és Zólyomból Fülekre hozatta a mellszobrot. Időközben a névfelvétel meghiúsult, Mayer Ede alkotása pedig a helyi múzeumba került.
A Borsiból származó Kása István Fülekre nősült, az ottani iskolaügyi osztályon dolgozott. Ott hallott munkatársaitól a helyi múzeumban porosodó Rákóczi-szoborról. Kása indítványára 1969. május 31-én a fejedelem szülőháza, a borsi Rákóczi-várkastély előtt helyezték el a mellszobrot, amelyet 2008-ban a hiányzó kócsagtollal is kiegészítettek.
