A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe van

Ezt a jeles napot latinul Immaculata Conceptionak- Asszonyunk Máriának foganata- nevezik. Ez az ünnep nem Mária szűzi anyaságáról emlékezik meg, mint sokan hiszik. Az elnevezés arra utal, hogy Mária már Anna méhében való fogantatásától mentes volt az emberiséget terhelő eredendő bűntől.

A hagyomány szerint Szűz Mária I.e. 16. szeptember 8-án született Jeruzsálemben. Szülei a Dávid király nemzetségéből származó Joakim és a Lévi törzséhez tartozó Anna. Ezt a napot Kisasszony napjaként jegyzik az egyházi hagyományok. Visszaszámolva, Szűz Mária i.e. 15. december 8-án fogant.

A középkorban terjedt el, hogy Mária az idők kezdetén kiválasztatott arra, hogy Krisztus megtestesülésének edénye legyen. Ezért szeplőtelennek kellett lennie az eredendő bűntől szabadnak, amit a tan terjesztői úgy értelmeztek, hogy Mária nem érzéki vágyban fogant. Már Szent Ágoston tanította Máriáról: "Õ mindenben legyőzte a bűnt". 1854. december 8.-án, IX. Piusz pápa ünnepélyesen kijelenti: „A Szent és Oszthatatlan Háromság tiszteletére a Szűz Istenanya dicsőségére és ékességére a katolikus hit fölmagasztalására… kijelentjük, kihirdetjük és meghatározzuk, hogy… a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában… az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt.”

A magyar egyház az egész középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot, sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette. Hazai miseváltozatait is megtaláljuk a középkor végén. Bonfini följegyezte azt a jámbor hagyományt, hogy 1495. december 8-án, tehát az ünnepen Buda népe a föllegek között megjelenni látta Máriát.

A hagyományok szerint Mária szeplőtelen fogantatásának napján nem dolgoztak az emberek. Fontos ünnepnek tartották, és részt vettek a szentmisén. Az Istenszülő Szűz Mária tisztelete és imádata a mai napig töretlen. Évszázadok óta íródnak a hozzá szóló himnuszok, könyörgések, versek.