2019. június 23., 19:38

A „gőgös államnyelvtörvény” módosítását kéri az SaS képviselőnője

Renáta Kaščáková, az SaS képviselőnője, a szlovák államnyelvtörvény abszurditásáról, és az Ondrej Dostál-féle nyelvtörvénymódosításról ír blogbejegyzésében.

Renáta Kaščáková

„Mečiari örökség. Azt mondhatnánk, hogy már megszabadultunk tőle. Nem, a nyelvtörvény történelmi tévedésként még mindig jelen van. Sok rendelete felesleges, a gyakorlatban kivitelezhetetlen, és a józan észnek ellentmondó” – írja Renáta Kaščáková (SaS) parlamenti képviselő, aki a Gőgös nyelvtörvény (Nadutý jazykový zákon) című blogbejegyzésében fejti ki véleményét a szlovák államnyelvtörvény jelenlegi, elfogadhatatlan állapotáról.  

Véleménye szerint a nyelvtörvény még a nemzeti ideológusok - Mečiar, Slota, és végül Maďarič - idejéből maradt ránk. A képviselőnő szerint ha ezt a törvényt teljességében betartanák, teljesen abszurd helyzeteket teremtene az országban.

Keleten nem egy orvos ruszin nyelven beszél az idősebb páciensekkel. Dél-Szlovákia területén a hivatalokban magyarul kommunikálnak a lakosokkal, a morva-szlovák határon lévő üzleteken pedig szlovák és cseh feliratok vannak. Habár a törvény szerint mindez lehetséges, de csak különböző parancsok, tilalmak, és az ebből adódó kivételek átláthatatlan láncolatának formájában – véli Kaščáková, aki szerint a felesleges paragrafusokat ésszerűbb lenne egyenesen törölni a nyelvtörvényből.

Ez egy régi és gőgös törvény, amely sok téren korlátozza a lakosok jogait abban, hogy saját anyanyelvükön szabadon terjeszthessék és fogadhassák az információkat, emellett a vállalkozói szabadságukba is beleavatkozik”

- írja.

A kisebbségi nyelvek szabadabb használata

Szerinte a nyelvtörvény azon módosítása, amelyet kollégáival javasolnak, szabadságot visz a különböző nyelvek használatába Szlovákiába. Hangsúlyozta, hogy a módosítás egyáltalán nem próbálja „gyengíteni” a szlovák nyelvet, ahogy ezt már többen „hisztérikusan” jelezték szlovák oldalról.

A módosítás a kisebbségi nyelvek szabadabb használatát biztosítja olyan területeken, mint a falukrónikák vezetése (a krónika kötelező szlovák nyelvű vezetése mellett). Továbbá, a földrajzi nevek kisebbségi nyelveken való megjelenítésének lehetőségét kínálja a földrajzi táblákon vagy térképeken; a magántulajdonban lévő médiumok a tulajdonos által megfelelőnek ítélt nyelvet használhatják (pl. nem szükséges szinkronizálni a cseh filmeket szlovák nyelvre); az egyházi és kisebbségi iskolákban az adminisztráció az adott kisebbségi nyelven lehet vezetve (ugyanakkor az okmányirodák és az iskolák bizonyos nyilvántartásai továbbra is szlovák nyelven zajlanának) stb.

Kaščáková szerint törvénymódosítási javaslatuk a nyelvtörvény logikátlan részeit próbálja eltávolítani. A képviselő figyelmeztetett a jelenleg érvényben lévő államnyelvtörvény abszurditására is: habár a törvény szerint a szlovák nyelv elsőbbséget élvez a többi nyelv előtt Szlovákiában, de a gyakorlatban ez szinte teljesen kivitelezhetetlen.  

Nyilvánvaló ugyanis, hogy senki sem fog egy orvost kényszeríteni arra, hogy szlovákul beszéljen páciensével, ha az nem érti a szlovák nyelvet, és ugyanakkor az orvos beszéli a beteg anyanyelvét. Hasonló a helyzet az üzletekben, a postákon, de akár a községi hivatalokban dolgozó személyzet esetében is, akik nyilván nem fognak egy magyar, ruszin, lengyel, cseh, bolgár, vagy bármilyen más anyanyelvű személyhez csakis azért szlovákul szólni, mert a törvény szerint a szlovák az államnyelv és elsőbbséget élvez. A törvény tisztában van ezzel a helyzettel, és ezért ezt különböző kivételek formájában oldja, ami azonban feleslegesen bonyolítja az ügyet – írja a képviselőnő.

Kaščáková szerint nincs értelme ennek az állapotnak mindenáron ellenállni, avagy megkötni és korlátozni az embereket nyakatekert paragrafusokkal. „Nincs szükség arra, hogy olyan dolgok legyenek egy törvényben, amelyeket nem tudunk ellenőrizni, nem beszélve arról, hogy ezért büntetések járnának. Jobb ezért az ilyen rendelkezéseket eltörölni” – írja.

Megosztás
Címkék