A barátságon alapul a hiénák társadalma
Egy barátunk barátjának megismerése természetes emberi tulajdonság, de olybá tűnik, hogy egy bizonyos négylábú ragadozó, a foltos hiéna ösztönösen előnyt kovácsol eme szociális kötődéstípusból.
Az amerikai National Institute for Mathematical and Biological Synthesis (NIMBioS) kutatói azt vizsgálták, mely strukturális tényezők vannak hatással eme állatok szociális hálózatára. 55 ezret meghaladó megfigyelést vettek szemügyre - ezzel az egyik legnagyobb szociálishálózat-dinamikai adatkészletet alkották meg egy állatfajról -, ezeket több mint 20 év alatt gyűjtötték be a hiénák szociális interakcióiról Kenyában.
Az afrikai otthonukban az akár 22 évig is elélő foltos hiénák (Crocuta crocuta) jól ismertek szociálisan kifinomult viselkedésükről. Nagy, stabil klánokban élnek, ezek akár 100 egyedet is magukban foglalhatnak. A klántagokat anyai és apai ági származásuk alapján meg tudják egymástól különböztetni. Emellett igen válogatósak a barátokat illetően, szoros kötődéseket alakítanak ki bizonyos tagokkal, konkrétan barátaik barátaival - írják a kutatók az Ecology Letters folyóiratban.
A hosszan tartó barátságok - avagy összetartozó csoportok, ahogy a kutatók a baráttriókat leírják - kialakításának képessége a legfontosabb tényező szociális struktúrájuk fenntartásában. Kiderült, az egyéni jellegzetességek (például nem és szociális rang), valamint környezeti hatások is (a csapadék mennyisége és a zsákmányfajok bősége) fontosak, de a kulcstényező mégis a hármas barátságok kialakítása.
A vizsgálatból kiderült, hogy a ragadozók szociális döntéseik tekintetében összetett szabályrendszert követnek. A hímek szigorú szabályok szerint alakítanak ki kapcsolatokat, míg a nőstények idővel hajlamosak változtatni preferenciáikon. Például egy nőstény egyszer szociális rang alapján választhat, majd később már a csapadék mennyiségére alapozva dönthet barátai felől.
A kutatók kifejtették, a foltos hiénáknál a nőstények a dominánsak, ennélfogva szociális preferenciájukat tekintve nagyon rugalmasak lehetnek. Életüket egy klánban élik le, ezáltal jobban is ismerhetik a szociális környezetet. Velük ellentétben a hímek a tinédzserkor elérését követően új klánokhoz csapódnak, ezután gyakorlatilag nincsenek döntéshelyzetben, mivel az új csoportban a legalacsonyabb rangot kapják meg.
A szakemberek úgy vélik, ha sikerül felderíteni, hogyan és miért alakítanak ki a ragadozók hosszan tartó kapcsolatokat, alaposabban felmérhetik más állatfajok együttműködési rendszerét és társas hajlamának konzekvenciáit.
Az afrikai otthonukban az akár 22 évig is elélő foltos hiénák (Crocuta crocuta) jól ismertek szociálisan kifinomult viselkedésükről. Nagy, stabil klánokban élnek, ezek akár 100 egyedet is magukban foglalhatnak. A klántagokat anyai és apai ági származásuk alapján meg tudják egymástól különböztetni. Emellett igen válogatósak a barátokat illetően, szoros kötődéseket alakítanak ki bizonyos tagokkal, konkrétan barátaik barátaival - írják a kutatók az Ecology Letters folyóiratban.
A hosszan tartó barátságok - avagy összetartozó csoportok, ahogy a kutatók a baráttriókat leírják - kialakításának képessége a legfontosabb tényező szociális struktúrájuk fenntartásában. Kiderült, az egyéni jellegzetességek (például nem és szociális rang), valamint környezeti hatások is (a csapadék mennyisége és a zsákmányfajok bősége) fontosak, de a kulcstényező mégis a hármas barátságok kialakítása.
A vizsgálatból kiderült, hogy a ragadozók szociális döntéseik tekintetében összetett szabályrendszert követnek. A hímek szigorú szabályok szerint alakítanak ki kapcsolatokat, míg a nőstények idővel hajlamosak változtatni preferenciáikon. Például egy nőstény egyszer szociális rang alapján választhat, majd később már a csapadék mennyiségére alapozva dönthet barátai felől.
A kutatók kifejtették, a foltos hiénáknál a nőstények a dominánsak, ennélfogva szociális preferenciájukat tekintve nagyon rugalmasak lehetnek. Életüket egy klánban élik le, ezáltal jobban is ismerhetik a szociális környezetet. Velük ellentétben a hímek a tinédzserkor elérését követően új klánokhoz csapódnak, ezután gyakorlatilag nincsenek döntéshelyzetben, mivel az új csoportban a legalacsonyabb rangot kapják meg.
A szakemberek úgy vélik, ha sikerül felderíteni, hogyan és miért alakítanak ki a ragadozók hosszan tartó kapcsolatokat, alaposabban felmérhetik más állatfajok együttműködési rendszerét és társas hajlamának konzekvenciáit.
Forrás
Híradó.hu